Amióta kitört az orosz-ukrán háború, egymást érik a békés (vagy kevésbé békés) traktoros megmozdulások és figyelemfelhívó gazdatüntetések világszerte. A magasba szökő műtrágyaárak, az adóváltozások és az uniós bürokrácia miatt időnként a drasztikusabb tettektől sem riadtak vissza. Tejet vagy trágyát öntöttek az utakra, de volt, ahol a fegyver is eldördült. Összeszedtük, mi minden történt az elmúlt három évben.
Traktorokkal a vidék jövőjéért
2022. március 18-án Görögországban, Athénban több száz gazdálkodó – némelyek traktorral – vonult fel Athén belvárosában, követelve adócsökkentéseket és támogatásokat a háború miatt elszálló üzemanyag- és műtrágyaárak ellensúlyozására. A tüntetők szerint a költségek olyan magasra nőttek, hogy vetéscsökkentésre és áremelésre kényszerülnének, veszélyeztetve megélhetésüket. A vidékről érkező gazdák fekete zászlókat tűztek a traktorokra és botokra, jelképezve ágazatuk válságát.
2022. március 20-án Madridban tízezres tömeg (gazdák, állattenyésztők, vadászok) vonult fel a „Vidék jövője" jelszóval a fővárosban, tiltakozva a megélhetési költségek emelkedése, az alacsony felvásárlási árak és a vidéki térségek elnéptelenedése ellen. A menet élén száznál is több traktor haladt keresztül Madrid utcáin, a résztvevők spanyol zászlókat lengettek, és a vidéki szolgáltatások javítását, valamint tisztességes árakat követeltek a terményeikért. (Becslések szerint 150–200 ezer fő vett részt a megmozduláson – a szervezők szerint ez volt az elmúlt évek egyik legnagyobb vidéki tüntetése Spanyolországban.)
2022. április 23-án Argentínában több ezer argentin gazda vonult traktoros konvojban Buenos Aires belvárosába, egészen az elnöki palota (Casa Rosada) előtti Plaza de Mayo térig, hogy az agrárszektort sújtó magas adók és árkorlátozó intézkedések ellen tiltakozzanak. A zászlókat lengető traktorosok az exportvámok csökkentését és a piaci beavatkozások mérséklését követelték, mivel szerintük a kormány intézkedései ellehetetlenítik a gazdákat. A demonstráción felolvasták a gazdák nyílt levelét is, amelyben követelték: "Csökkentsék az adókat – nem finanszírozhatjuk tovább a saját akasztókötelünket".
Gazdatüntetések Pakisztántól Új-Zélandig
2022 nyarán, júniusban és júliusban Hollandiában zajlott országos megmozdulás. A gazdák tiltakozáshullámba kezdtek a kormány új nitrogénkibocsátás-csökkentő terve ellen, amely drasztikus állatállomány-csökkentést eredményezne. Több ezer gazda vonult az utakra – egyes napokon kétezernél is több traktor bénította meg a reggeli forgalmat országszerte. Traktoros konvojok zárták le az autópályákat és élelmiszer-elosztó központok bejáratait, a dühös gazdák trágyát és szalmabálákat borítottak az utakra, utóbbiakat helyenként fel is gyújtották. A heves demonstrációk során a rendőrség egyszer rálőtt egy traktorosra is, miután a tiltakozók több helyen összecsaptak a hatóságokkal. A gazdák szerint a 2022-es „traktoros lázadás" elkerülhetetlen, mert a tervezett 50%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ig számos farm bezárásához vezetne a „világ második legnagyobb agrárexportőr" országban.
2022. október 6–12. – Pakisztán, Iszlámábád: Több napon át tartó gazdatüntetés zajlott a pakisztáni fővárosban, miután Pandzsáb tartomány földműveseinek százai vonultak a fővárosba a Kiszán Ittihád (Gazdaszövetség) vezetésével. A gazdák a mezőgazdasági termelés költségeinek megugrása (különösen a öntözési áramtarifák emelése és a műtrágya drágulása) miatt tiltakoztak, követelve a rezsidíjak csökkentését és a támogatások növelését. Traktoraikkal részlegesen blokád alá vonták Iszlámábád főbb útvonalait, sátrat verve a parlament közelében, és csak akkor oszlottak fel, amikor a kormány engedményeket tett (pl. részletfizetést engedélyezett az áramszámlákra).
2022. október 20-án Új-Zélandon egyszerre összesen 50 helyszínen zajlottak tüntetések: Az „Emissions Tax" (metánadó) terv ellen tiltakozva a gazdák traktorokkal és terepjárókkal vonultak fel. A Groundswell NZ gazdaszövetség által szervezett akción a legnagyobb városokban is csak néhány tucat járművet számláló konvojok vettek részt – a vártnál kisebb részvétellel –, de így is hallatták hangjukat a kormány új terve ellen. A gazdák attól tartottak, hogy az új illeték bevezetése számos farm tönkremeneteléhez és a termelés máshová településéhez vezet, miközben az új-zélandi kormány szerint ez világelső lépés lenne a klímaváltozás ellen.
A gazdák célja, hogy az agrár-élelmiszeripar megőrizze életképességét - fotó: NAK
Mit tett az ukrán gabona?
Már egy éve folyt a háború, amikor 2023. február 8-án Párizsban bénult meg a belváros: egy 500 traktoros konvoj vonult végig a francia fővároson. A gazdák a mezőgazdasági termelést fenyegető növényvédőszer-korlátozások és egyéb zöldelőírások ellen tiltakoztak. A tüntetést az váltotta ki, hogy az EU bírósága betiltotta egyes rovarirtó vegyszerek franciaországi engedélyezését (amit a cukorrépa-termesztők addig kivételesen használhattak). A kb. 2000 fős tiltakozó tömeg az agrárminisztériumhoz vonult. A gazdák szerint az egyre szigorodó tiltások ellentmondanak a kormányzat élelmiszer-biztonsági célkitűzéseinek, és alternatív megoldások nélkül hagyják a termelőket.
Nem sokkal később, 2023. március 3-án Belgiumban is hasonló megmozdulás volt. Brüsszelben gazdák ezrei mintegy 2700 traktorral vonultak utcára, tiltakozva a flamand regionális kormány új terve ellen, amely a mezőgazdasági eredetű nitrogénkibocsátás csökkentését célozza. A hatalmas traktoros tömeg megbénította a belvárost. A gazdaszervezetek szerint a jelenlegi formájában elfogadhatatlan törvény súlyos gazdasági katasztrófát okozna a farmereknek, és aránytalanul sújtaná az agrárszektort az iparhoz képest. A tiltakozás nyomán a flamand vezetés tárgyalóasztalhoz kényszerült, mivel az EU legnagyobb hús- és tejtermelő térségéből érkező gazdák elszánták magukat a terv módosításának kikényszerítésére.
2023. április 7-én Románia-szerte több ezer gazda demonstrált egyszerre, tiltakozva az ukrajnai gabonabehozatal miatt kialakult piaci válság ellen. A gazdák arra panaszkodtak, hogy az EU vámmentessége nyomán olcsó ukrán gabona árasztotta el a piacot, lenyomva a hazai termények árait és eladhatatlanná téve termékeiket. Traktorokkal és teherautókkal zárták le a forgalmat számos főúton és határátkelőn, követelve az Európai Bizottság beavatkozását.
Ugyanezen a héten a lengyel agrárminiszter lemondásra kényszerült a hasonló problémák miatt, Bulgáriában és Lengyelországban pedig szintén útlezárásokkal adtak nyomatékot követeléseiknek a gazdák. (A nyomás hatására az EU végül engedélyezte e keleti tagállamoknak, hogy ideiglenesen betiltsák bizonyos ukrán agrártermékek importját.)
2023. szeptember 18-án Bulgáriában országos gazdasztrájk kezdődött, miután a kormány megszüntette az ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat. A tiltakozó gazdák mintegy 600–800 traktort és munkagépet vonultattak fel, amelyekkel főútvonalakat és határátkelőket torlaszoltak el az ország több pontján. A 26 ágazati szervezet által koordinált, határozatlan idejű blokád célja az volt, hogy a kormány visszaállítsa a gabona-, napraforgó-, kukorica- és repceimport tilalmát, valamint korlátozza az olcsó ukrán élelmiszer beáramlását.
A traktoros útzárak mellett a gazdák tejet öntöttek az utakra, méhkaptárakat helyeztek ki a minisztérium elé, és más látványos eszközökkel hívták fel a figyelmet követeléseikre. A nyomásgyakorlás eredményeként a bolgár kormány ígéretet tett a kieső jövedelmek kompenzálására és további védőintézkedésekre az importáradat ellen.
Elégedetlen franciák, szolidáris flamandok
2024. január 29-től francia gazdák százai zárták le traktorokkal a Párizsba vezető autópályákat és csomópontokat, országos nyomást gyakorolva a kormányra az egyre magasabb üzemanyag-, műtrágya- és takarmányköltségek, valamint az olcsó import miatti válság kezelése érdekében. Egy ponton mintegy 100 útlezárás volt érvényben országszerte. A gazdák haragja a drága importok (pl. dél-amerikai és ukrán termények) és a bürokratikus uniós előírások ellen is irányult – a tiltakozóknak „már nagyon elegük volt" az irreális elvárásokból. A kormány engedményekkel reagált: lefújta a mezőgazdasági gázolaj adókedvezményének kivezetését, és uniós szinten is könnyítéseket sürgetett (pl. ugarolási szabályok lazítása) a gazdák megnyugtatására.
A belga flamand gazdák is csatlakoztak a franciákhoz, és akcióba léptek: traktorokkal zárták le Antwerpen kikötőjének útvonalait és blokád alá vették a zeebruggei konténerkikötőt. A belga autópályákon is feltorlódtak a mezőgazdasági járművek; egy helyen a gazdák a leállósávban szabadtéri krumplisütést rendeztek, utalva Belgium híres hasábburgonyájára, miközben lassították a forgalmat. Emellett francia és belga gazdák közösen több francia–belga határátkelőt is blokkoltak, szolidaritást vállalva egymás követeléseivel. A belga gazdatüntetések fő üzenete a regionális és uniós döntéshozóknak szólt, követelve a környezetvédelmi előírások rugalmasabb kezelését és a helyi termelők védelmét a külföldi (pl. ukrán) importoktól.
Szintén 2024. január végén az olasz gazdák is csatlakoztak az európai tiltakozási hullámhoz: százszámra vonultak traktorokkal az utakra Észak- és Közép-Olaszországban (pl. Milánó külterületén és toszkán autópálya-lehajtóknál). A forgalomlassító felvonulásokkal a magas termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak és az EU zöldpolitikája (pl. a 4%-os ugaroltatási kötelezettség) ellen tiltakoztak, amelyek szerintük veszélyeztetik a megélhetésüket. A demonstrációk nyomán Giorgia Meloni kormánya hajlandó volt engedményeket tenni: ígéretet tettek a gázolaj adókedvezmény meghosszabbítására, és 230 millió eurós segélycsomagot jelentettek be a bajba jutott borászoknak is. (Néhány nappal később egy szimbolikus római traktoros akción – pár traktor hajtott végig a Colosseum előtt – Meloni személyesen találkozott a gazdákkal, és bejelentette egy fontos adókedvezmény visszaállítását a kisbirtokosok számára.)
Útlezárások, vasútblokkolások
2024. február 20-án Lengyelországban, az ukrán határ mellett demonstráltak a gazdák. Fokozott akciókba kezdtek az olcsó ukrán gabona ellen – teljes blokád alá vonták az Ukrajnába vezető határátkelőket, sőt egyes helyeken gabonavonatokat állítottak meg és nyitottak ki, a gabonát a sínekre borítva. A drasztikus lépés (amit a háború miatt kulcsfontosságú „szolidaritási folyosók" forgalmának akadályozása jelentett) feszült viszonyt szült Kijevvel: Ukrajna szerint a lengyel gazdák akciója árt a háborús erőfeszítéseknek, és az EU beavatkozását kérték. A határzárakkal és útlezárásokkal kísért tiltakozás célja a lengyel gazdák részéről az volt, hogy megakadályozzák a lengyel piacot telítő, vámmentes ukrán gabona beáramlását, amelynek következtében sok lengyel gazdaság a csőd szélére került. A traktorokra függesztett transzparensek egyértelmű üzenetet hordoztak: „Ha ömlik az ukrán gabona, a lengyel gazda tönkremegy."
Közel két éve tartott a háború, amikor 2024. február 21-én Spanyolország mozdult meg. Öt irányból induló traktoros konvoj érkezett Madridba, több száz traktorral okozva hatalmas torlódást a főváros körül, miközben a gazdák a Mezőgazdasági Minisztérium elé vonultak a túlzott bürokrácia és elégtelen támogatások miatt. A vidéki gazdák hetek óta tartó tiltakozása ezzel ért csúcspontjára: sárga mellényt viselő demonstrálók tehénkolomppal és hangszórókból szóló zenével várták a traktoros oszlopokat a belvárosban. Amikor a traktorok megérkeztek, a gazdák össze is csaptak rövid időre a rendőrökkel, akik megpróbálták eltéríteni a menetet az eredeti útvonalról – a rohamrendőrök sorfallal állták útját a konvojnak, mire néhány gazda a párhuzamos mellékutcákon próbálta folytatni a felvonulást. A spanyol tüntetők a „fullasztó bürokrácia" enyhítését, a környezetvédelmi szabályok észszerűsítését és több állami segítséget követeltek.
2024. február 26-án az EU agrárminisztereinek brüsszeli tanácskozásával egyidőben nemzetközi gazdatüntetés zajlott a városban és több országban. Brüsszelben kb. 900 traktorból álló konvoj lepte el az EU-negyed környékét, miközben Európa-szerte gazdák ezrei követeltek intézkedéseket az alacsony élelmiszer-felvásárlási árak, a magas termelési költségek és az „igazságtalan" importverseny miatt. A brüsszeli tüntetésen a La Via Campesina nevű nemzetközi gazdaszervezet vezetője arra emlékeztetett: „Mi termeljük az élelmet, mégsem tudunk megélni belőle" – szerintük a szabadkereskedelmi egyezmények és a túlzott dereguláció okozza, hogy az árak a termelési költség alá estek. A feszültség Brüsszelben nőtt, egyes tiltakozók palackokkal és tojásokkal dobálták meg a rendőröket, akik vízágyúval válaszoltak.
Ugyanezen a napon Madridban is utcára vonultak a gazdák (kolompokkal és sípokkal hangoskodva a bürokrácia csökkentését sürgették), valamint Lengyelországban traktorok zárták le az A2-es autópálya német határ felé vezető szakaszát az ukrán import elleni tiltakozásul. A brüsszeli miniszteri találkozó végül ígéretet tett a gazdák terheinek csökkentésére – több tagállam jelezte, hogy támogatná az uniós szabályok egyszerűsítését és az ukrán import hatékony korlátozását.
2024. február 9-én Rómában, néhány nappal a hazai útblokádok után egy kisebb, jelképes traktoros felvonulás zajlott: 4 traktor gördült végig rendőri felvezetéssel az ókori Colosseum előtt, olasz zászlókkal és a zöldátállást bíráló molinókkal felszerelve. A látványos akció után Giorgia Meloni miniszterelnök egyeztetett a gazdák delegációjával, és bejelentette egy fontos adókedvezmény visszaállítását: a 2024-es költségvetésben eredetileg eltörölt, 2017 óta érvényben lévő földjövedelem adómentességet folytatják azon kisgazdák esetében, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 10 000 eurót.
A római gazdák ezzel részleges sikert értek el – jelzésértékű, hogy a kormány a traktoros demonstráció hatására azonnal tárgyalóasztalhoz ült velük, elismerve az agrárszektor problémáinak súlyát.
Nagy-Britanniában is megmozdultak a traktoros gazdák - fotó: Facebook
Erősödő érdekérvényesítés, sikeres gazdatüntetések
Említésre méltó megmozdulások történtek máshol is: 2022 júliusában kanadai gazdák tartottak szolidaritási felvonulásokat a holland gazdatüntetések hatására. Franciaországban 2023 végén és 2024 elején több helyen előfordult, hogy feldühödött gazdák trágyával locsoltak le kormányzati épületeket vagy autógumikat égettek tiltakozásul. Indiában a 2020–2021-es nagy farmertüntetések után is folytatódtak kisebb tiltakozások: 2022–2023-ban több tartományban szerveztek gazdameneteket a minimálisan garantált felvásárlási árak és az ígért kormányzati reformok számonkérése érdekében.
Az utóbbi hetekben Nagy-Britanniában mozdultak meg a gazdák, ahol traktorokkal felvonulva tiltakoztak a gazdaságok öröklése utáni adók megváltoztatásának terve miatt, ezekről az Agroinform is többször írt.
A minap pedig cseh, szlovák, osztrák és magyar gazdák tiltakoztak közösen a brüsszeli agrárpolitika ellen, erről itt írtunk.
Egy biztos, 2022 februárja óta világszerte erősödött a gazdák érdekérvényesítő fellépése: a legtöbb megmozdulás közös eleme a megélhetési költségek növekedése, az alacsony felvásárlási árak miatti elégedetlenség, valamint az import és új környezetvédelmi előírások okozta félelmek. A traktoros felvonulások, útblokádok, termények vagy trágyák látványos szétszórása mind olyan eszköz, melyekkel a termelők igyekeznek nyomást gyakorolni kormányaikra a saját túlélésük és a nemzet élelmezésbiztonsága érdekében. Sok esetben sikeresen.
Forrás: Reuters, Politico
Indexkép: NAK