Amióta gabonát termesztünk, azóta küzdünk a rágcsálókkal, a mérgek helyett nemrégiben új ötlettel állt elő egy kutatócsoport – írja az ng.24.hu

egér

Világszerte jelentős az egerek kártétele – fotó: pixabay.com

Mérgek nélkül lehet fellépni az egérinvázió ellen

A rágcsálók falánksága miatt évente csaknem 70 millió tonna gabonával jut kevesebb az embereknek, ez ellen pedig a mezőgazdaság hatalmas mennyiségű méreggel próbál küzdeni.

A helyzet súlyosságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 2021-ben egérinvázió miatt csak az ausztrál farmereknek egymilliárd dolláros káruk keletkezett. A méreg nem a legjobb megoldás ellenük, ezért mindannyiunk érdeke a környezetbarát alternatívák felkutatása.

A Sydney-i Egyetem kutatói most új ötlettel álltak elő: az "orruknál fogva" vezették az egereket minél távolabb a magvaktól, ezen elgondolásukról pedig a Nature Sustainability folyóiratban számoltak be.


A módszer 63 százalékkal csökkentette az egerek kártételét

A kutatók ötlete egyszerű, de mégis hatékony: vetés előtt vagy után búzacsíraolajjal permetezték le a talajt, aminek eredményeként az egerek nem csupán a földbe juttatott búzaszemek illatát érezték, hanem mindennek búza illata volt – így nem voltak képesek megtalálni magukat a szemeket. A módszer 63 százalékkal csökkentette az egerek kártételét. Az alábbi videóban a hiábavaló ásást mutatták be az ausztrál szakemberek.

A módszer kiváló védelmet nyújt arra az időszakra, amikor a vetés után a magvak a földben várnak a csírázásra.  A legnagyobb mezőgazdasági kár (terméskiesés) ebben a nagyjából két hetes időszakban keletkezik, és a kísérletek alapján úgy tűnik, hogy jórészt megelőzhető. A búzacsíraolaj egy viszonylag olcsó malomipari melléktermék, amellyel méregmentesen lehet javítani a terméshozamot.

egér

A módszer hatékony: 63 százalékkal mérsékelte az egerek okozta károkat – fotó: pixabay.com

A módszer minden olyan kártevő ellen felhasználható, ami illatanyagok alapján talál élelmet

A kutatók az eljárással lényegében megnehezítik az egerek dolgát, a rágcsálóknak ugyanis túl sok időt kell az illata alapján feltételezett élelemért ásnia. Ha az élelem nincs sehol, akkor az állat zavarba jön, és inkább más típusú élelem után néz. Ezt a módszert minden olyan rágcsáló vagy kártevő ellen fel lehet használni, ami az illatanyagok alapján találja meg élelmét.

A kutatók még azt szeretnék meghatározni, hogy pontosan mi az a minimális hígítás, amellyel a módszer még hatékonyan alkalmazható .