Ennek az embertömegnek a 80 százaléka az ENSZ-statisztika szerint a fejlődő országokban él. Az elkövetkező évtizedekben az emberiség létszáma tovább növekedik, a mezőgazdasági célra használható földterület várható egyidejű csökkenésével.
még mindig közel 800 millió ember éhezik a világon,
ami viszonylagos csökkenésnek tekinthető, az emberiség létszámának állandó növekedése közben.
Az ENSZ 2015-ben fogadta el a Fenntartható Fejlődési Programot az éhezés csökkentésére. A program alapja a fenntarthatóság három eleme – a környezetvédelem, továbbá a szociális helyzet és a gazdaság fejlődésének fenntarthatósága –, amelyet a világ minden országa elfogadott. A program ambiciózus célja az éhezés megszüntetése 2030-ig.
A program főbb elemei: a rendelkezésre álló táplálék mennyiségének növelése, az élelmiszer-biztonság, a fenntartható földművelés; ez utóbbi külön kihívást jelent, mivel a fenntarthatóság nagyon eltérő módon valósítható meg az egyes országokban és éghajlati övezetekben, de elérhető.
A program alapja lehet a kistermelők támogatása. A kistermelők elsősorban az infrastruktúra fejlesztését igénylik, továbbá a termeléshez szükséges eszközök hozzáférhetőségének lehetőségét a rossz infrastruktúrájú területeken – pl. Columbiában –, gyakran súlyos szociális nehézségek közepette.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése elsősorban a fogyasztói viselkedés megváltoztatásától remélhető – fotó: Shutterstock
A fenntarthatóság magában foglalja a víz- és a tápanyagellátás biztosítását, a mezőgazdasági tevékenység környezetszennyező hatásának mérséklését, továbbá a megtermelt élelmiszer betakarítása, szállítása és felhasználása során kialakult pazarlást. A pazarlás elleni tevékenységben már a multik is megmozdultak, meghirdetve a „zéró veszteség” programot.
A pazarló élelmiszer-felhasználás csökkentése és ennek lehetőségei
A fejlett államokban már kialakult, értelmetlen élelmiszer-pazarlás csökkentése elsősorban a fogyasztói viselkedés megváltoztatásától remélhető. Olaszországban pl. a közelmúltban hozott törvény szerint a jelenlegi élelmiszer-pazarlás mértékét évi 20 százalékkal akarják csökkenteni.
A világ élelmiszer-termelésének 30 százaléka – kb. 1.3 milliárd tonna – megy veszendőbe évente, kb. 400 milliárd US dollár értékben, végfelhasználói áron számolva. A veszteség főleg a zöldség- és a gyümölcságazatban jelentős. Oka e termékek romlékonysága és a pillanatnyi piaci lehetőségeket nem figyelembe vevő, nagy mennyiségekben történő, monokultúrás és az időjárásnak fokozottan kitett (pl. kakaó, kávé) termesztés, ami egy fejletlen országnak akár a legfontosabb pénzügyi forrása lehet. A veszteségek mind a termesztés, mind a fogyasztás során jelentősek lehetnek.
Kisebb a veszteség a feldolgozás, a csomagolás és a kereskedelem során. A fejlettebb piacokon a veszteség főleg a termesztés és tárolás során alakul ki, a fejlett országokban pedig az értékesítés és fogyasztás során. Ezekben az országokban a nagyobb jövedelem nagyobb élelmiszer-pazarlással jár együtt.
A megtermelt élelmiszer pazarló felhasználásának csökkentésére országonként a legkülönbözőbb intézkedéseket javasolják. Az ENSZ tervezete szerint 2030-ra az egy főre számított, megtermelt élelmiszermennyiség-veszteséget a jelenleginek a felére kell csökkenteni.
Vízfelhasználás
A világ édesvízkészletének 70 százalékát a mezőgazdaság használja, amelynek jelenleg kb. 25 százaléka megy veszendőbe. Különösen a vezető üdítőital-gyártók (Coke, Pepsi) terveznek nagy arányú takarékossági intézkedéseket a gyártás során. A Coke és partnervállalatai a vízfelhasználás hatékonyságát 2014-2015-ben 2,5 százalékkal növelték, ami a 2004. évi felhasználáshoz képest 27 százalékos megtakarítást jelentett.
A világ édesvízkészletének 70 százalékát a mezőgazdaság használja – fotó: Shutterstock
Hasonló megtakarításról számol be az örök rivális Pepsi cég, a vízfelhasználás csökkentésére kialakított technológiák révén. Ez főleg a csomagoló eszközök újrahasználata során valósul meg. Indiában a Pepsi támogatja az olyan mezőgazdasági termesztési technológiák megvalósítását, amelyeknek során jelentős vízmegtakarítás érhető el. Ilyen pl. a rizstermelők részére kidolgozott direkt rizsvetőgépek alkalmazása, amellyel 2013-ban 10 milliárd liter vízmegtakarítást értek el.
Speciális műtrágyák alkalmazása
Az elmúlt 50 év során bebizonyosodott a hagyományos műtrágyák alkalmazásának szükségessége és kedvező hatása a termésátlagokra. Ugyanakkor a hagyományos műtrágyák negatív hatásai is ismertté váltak. A jelenlegi fejlesztések esetében nagyobb súlyt helyeznek a tápanyag-hatékonyságra és a mezőgazdasági tevékenységből származó, üvegházi gázok kibocsátásának mérsékelésére. Felismerték, hogy
a műtrágyák alkalmazásával járó talajminőség-romlás már a termésnövelést akadályozó tényezővé nőtt.
Közismert előrejelzés szerint a Föld lakossága 2050-re – a jelenlegi trendet figyelembe véve – 9 milliárdra növekszik, nagyjából a jelenleg használt termőföldterületen folyó mezőgazdasági tevékenységgel egyidejűleg. Ez a megnövelt műtrágya-felhasználással jár együtt, vagy annak megoldásával, hogyan állítható elő több növényi termék, kevesebb műtrágya-mennyiség felhasználásával.
Erre a célra alkalmazhatók lehetnek a lassú kibocsátású, tartós hatású műtrágyák, illetve az ún. stabilizált műtrágyák. Ilyeneket már használnak gazdagabb országokban golfpályákon, füvesített, rekreációs célokra használt területeken, parkokban. Egyelőre azonban ez a felhasználás a gazdag országok sajátja, szegényebbek nem engedhetik meg maguknak.
A speciális műtrágyák forgalmát jelenleg 4 millió tonnára becsülik. A 2024-25 közötti időszakra vonatkozó előrejelzés 7,5 millió tonna, amelyből Kína a piac 70 százalékát tervezi felhasználni. Kínában egyre nagyobb figyelmet szentelnek a műtrágyák fenntartható használatának, figyelembe véve a megnövekedett költségeket és a mezőgazdaság által okozott környezeti károsodásokat.
A műtrágyák alkalmazásával járó talajminőség-romlás már a termésnövelést akadályozó tényezővé nőtt – fotó: Shutterstock
Precíziós gazdálkodás
A precíziós gazdálkodás módszerei alkalmasak lehetnek a mezőgazdasági termelés különböző tényezőkből eredő ingadozásainak mérséklésére. A precíziós gazdálkodás alkalmazása eddig a talajtípusoknak megfelelő tápanyag-utánpótlási módszerek okszerű alkalmazására és a dózis-termés átlagok összefüggéseinek tanulmányozására korlátozódott.
A műholdak által végzett Globális Megfigyelési Rendszer, az internet, az okostelefonok elterjedésével az információk könnyen eljutnak a termesztőkhöz. Könnyebb döntéseket tesz lehetővé az elmondott rendszer, a környezeti viszonyok figyelembevételével meghatározható ideális vetésidő vagy pl. a növényvédelmi beavatkozások optimális időpontjának meghatározására. A területen elhelyezett érzékelő berendezések nyomon követhetik a gyomosodás alakulását a termőterületeken. Már a gyakorlatban használatosak a távirányítású permetezőgépek, amelyekkel megvalósítható a túl alacsony vagy szükség esetén a nagyobb dózisú növényvédőszer-felhasználás.
Drónok alkalmazása
A fentiekben folyamatosan növekvő szerepet játszanak a drónok. Nagy felbontású fényképező berendezésekkel felszerelve alkalmasak a károsítók gyors és pontos felderítésére vagy a terület feltérképezésére, ezekről pedig gyors információk küldésére. A drónok robottechnológiával felszerelve alkalmasak lehetnek akár növényvédő szerek kijuttatására. Mivel a drónok repülési kapacitása és teherviselő képessége korlátozott, előtérbe kerülhet az ULV (ultra low volume – nagyon alacsony hektáronkénti dózis) technológiák alkalmazása, a drón műszereinek értékelése alapján, foltokban történő kártevőmegjelenés megfigyelése alapján.
A drónoknak mára nagyon fontos szerepük lett – fotó: Shutterstock
Robotika
A növényvédelemben mind több szó esik a fejlett automatizálás, távérzékelés, mesterséges intelligencia kombinációiról, az erre a célra kialakított növényvédőszer-formulációk alkalmazásáról. A technológia alkalmazása során figyelembe veszik az időjárást, a talajállapotot, a permetlémennyiséget, a kártevők jelenlétét, a kezelendő kultúra állapotát stb. A rendszerek kifejlesztésénél külön súlyt helyeznek arra, hogy a megoldás megfizethető, biztonságos és környezetkímélő legyen.
Carbonkibocsátás csökkentése
A Monsanto tervei között szerepel egyebek között, hogy az USA mezőgazdasága által kibocsátott, üvegházi hatású gáz kibocsátásának mértékét 2030-ban 100 millió tonnára korlátozzák. Ennek elérésére „okosgazdálkodási gyakorlatot” kívánnak megvalósítani, amely magában foglalja egyebek között az új biotechnológiai és nemesítési technológiákat.
A talajkimosódás és erózió csökkentésére már jelenleg is rendelkezésre állnak a minimális vagy zéró talajművelési módszerek, amelynek során az előző kultúra által hátrahagyott tarlóba juttatják ki a vetőmagot és a szükséges kémiai anyagokat. Ez energia- és munkamegtakarítással és a gázkibocsátás csökkenésével járhat. Kíméli a talajszerkezetet és a talaj mikrobiális életét.
Új géntechnológiák állnak kidolgozás alatt, amelyekkel olyan fajták állíthatók elő, amelyek az éghajlat változását követni képesek.
Az új és biztonságos géntechnológiák eredményeként létrejövő növények az emberiség táplálása szempontjából feltétlenül szükségesek lehetnek, az éghajlatváltozás és az ezt kísérő termesztési feltételek változásának jelenlegi ütemét figyelembe véve.
Dr. Kádár András
_fill_540x300_0.jpg)
