A mezőgazdasági termelésben a napraforgó csíkos és fekete magvú fajtái fordulnak elő. A csíkos magvú fajtákat étkezési célra és madáreleségként termesztik, míg a fekete magvú fajták magjából nyerik a napraforgó olajat.

A napraforgó kedveli a megfelelő tápanyag-ellátottságú és jó víztartó képességgel rendelkező, közepesen agyagos talajokat. Ezenfelül jól megél a homokos, löszös és kavicsos talajokon is – ebben az esetben nagy jelentősége van az elegendő mennyiségű csapadéknak. Főgyökere akár több méter mélyre behatolhat a talajba, és képes onnan hasznosítani a tápanyagokat és a vizet. A napraforgó gyakran kimeríti a talaj tápanyagkészleteit, ezért talajzsaroló növénynek is szokták nevezni.

Mint minden olajnövény, a napraforgó a nitrogén mellett megfelelő mennyiségű foszfort, káliumot és ként is igényel. A foszfor nemcsak a növekedésben játszik szerepet, hanem a szemekbe is beépül, és kiemelt funkciója van az energiaháztartásban, valamint az olaj előállításában.

napraforgó

A napraforgó a csillagbimbós állapotig veszi fel az igényelt tápanyagok többségét

A napraforgó megfelelő vízháztartásának fenntartásához és az asszimilált tápanyagok termésbe történő beépítéséhez káliumra is szükség van. Amennyiben csak a terméssel kivont káliummennyiséget pótoljuk műtrágyázással a megelőző ősz folyamán, akkor kálium-klorid tartalmú műtrágya is használható. Ennél nagyobb mennyiség, illetve tavaszi kijuttatás esetén a káliumot szulfát formájában tartalmazó műtrágyák egyértelműen előnyösebbek, mivel a magas kloridtartalom negatívan befolyásolja a magok olajtartalmát.

A kálium-szulfát tartalmú NPK-műtrágyákkal végzett trágyázás fedezi a napraforgó 30-40 kg S/ha (75-100 kg SO3) kénszükségletét is. A napraforgónak megfelelő mennyiségű bórra is szüksége van a korai fejlődési szakaszban. A bórtartalmú komplex műtrágyák mellett bórtartalmú levéltrágyákat is érdemes használni.

A napraforgó a nitrogén mellett megfelelő mennyiségű foszfort, káliumot és ként is igényel

Mit érdemes még figyelembe venni?

  • A napraforgó a csillagbimbós állapotig veszi fel az igényelt tápanyagok többségét. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra, mint a kálium.
  • A napraforgó termesztése során az igényelt nitrogénmennyiség teljes egészét vetés előtt szokás kijuttatni. A növekedés első szakaszában lép fel nagy tápanyagigény, ezért nincs jelentősége a megosztott kijuttatásnak.
  • A megfelelő terméshozam a körülbelül 6-7 növény/m²-es optimális növénysűrűség, és az ennek megfelelően erős, stabil, egészséges szár és levélfelület függvénye. Ehhez 50-65 kg/hektár nitrogénmennyiség általában elegendő. A magasabb nitrogénadag rontja az eltarthatóságot és növeli a gombafertőzésekre való hajlamot. A dús gyökérrendszer képes hatalmas mennyiségű tápanyagot felvenni, különösen a humuszban gazdag talajokon. A fajlagos tápanyagigényhez képest jelentősen csökkentett mértékben kell műtrágyázni, hogy elkerüljük a fentebb említett káros következményeket.
  • A meszezést is legjobb ősszel vagy kora tavasszal végezni. 1500 kg CaO/ha kijuttatása javasolt általában (a legjobb kalcium-karbonát formájában), de ezt a mennyiséget nem szabad túllépni, különben a talajban lekötődik a bór.

A Borealis L.A.T 2018-as szántóföldi kísérleteinek eredményei is jól tükrözik a vetés előtt adott NPK fontosságát – a csak nitrogénnel történő trágyázáshoz képest a termés 300-350 kilogrammal nőtt hektáronként, miközben az NPK- műtrágya kijuttatással csökkentettük a napraforgó talajzsaroló hatásának mértékét is.

Napraforgó kísérletek átlaga (Magyarország - Románia, 2018)

Összefoglalva:

  • A kijuttatás időpontját és mennyiségét a “Helyes Gazdasági Gyakorlat” irányelveinek és a hatályos rendeleteknek megfelelően kell megállapítani.
  • A napraforgónak koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra a növekedési szakasz elején, ezért a vetés előtti műtrágyázás az optimális.
  • A tápanyagok teljes mennyiségét ki lehet adni egy adagban.
  • Jól alkalmazhatók a kéntartalmú nitrogénműtrágyák (mint pl. a VARIO 23 N+30SO3) és a mészammon-salétrom (NAC 27 N). A napraforgó termesztéséhez a leginkább ajánlottak a kiegyensúlyozott tápanyag-arányú NPK-műtrágyák: COMPLEX 15/15/15 +7SO3+Zn, COMPLEX 14/10/20+10SO3) illetve a csökkentett kloridtartalmú műtrágyák (mint pl. COMPLEX SOP 12/12/17 +2MgO+12SO₃+B+Zn).
  • Közepes vagy annál jobb kálium-ellátottságú talajokon használhatók az NP-műtrágyák is (mint pl. COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn)
  • A napraforgó olajnövény, a bórellátásra különös figyelmet kell fordítani.

Andrei Buznea
Borealis L.A.T

Borealis LAT