Erős mérgekkel próbálják visszaszorítani a gazdák a földeken pusztító mezei pockok invázióját, azonban ennek védett fajok, sőt házi kedvencek is áldozatul eshetnek. A 24.hu szakértők segítségével járt utána, milyen veszélyei lehetnek a rágcsálóirtó szerek használatának, illetve mivel lehet kiváltani azokat.

A száraz, meleg időjárás és az egyenetlen csapadékeloszlás miatt nyugodtan szaporodhattak a pockok, ami idén őszre valóságos invázióhoz vezetett Magyarországon. Hatalmas kárt tesznek a gabonában, egész lucernások válnak a martalékukká, de a napraforgót és a kukoricát is dézsmálják.

A krízis kezelése érdekében a Nébih szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát.

Ezt sok gazda megkönnyebbüléssel fogadta, ugyanis némelyikük már vetni sem mert az invázió miatt, mások azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy védett vadak vagy házi kedvencek is áldozatul eshetnek a kártevők elleni mérgeknek. A 24.hu megkereste ezzel kapcsolatban a Nébihet, és az alábbi válaszokat kapták.


A Pocok Tox MAX egy klórfacinon, azaz véralvadásgátló hatóanyagú készítmény, amely belső vérzést idéz elő, így végez a kártevőkkel. Ha nem szakszerűen van kihelyezve a szer, akkor valóban előfordulhat, hogy más mezei rágcsálók, hasznos apróvadak, esetleg őzek is elfogyaszthatják, de ragadozók csak ritkán esznek belőle, mert a hatóanyagot tört kukoricaszemre viszik fel. Továbbá a rágcsálóirtót vadgazdálkodási szakember segítségével, a pockok által lakott járatokba helyezik ki, ahol a mezei vadak általában nem férnek hozzá.

Simon Gergely, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) vegyianyag-szakértője szerint azonban nem valószínű, hogy minden alkalommal szakszerűen helyezik ki a rágcsálóirtókat, ugyanis a természetvédők minden évben látják ezeket csak úgy kiszórva a mezőre.

pocok

Hatalmas mértékű a pocokinvázió hazánkban – fotó: Pixabay

A szakember szerint nem jellemző ugyan, hogy kutyák vagy más ragadozók közvetlenül elfogyasszák a csalétket, azonban elpusztulhatnak, ha olyan rágcsálót kapnak el, amely evett a szerből.

Amikor egy ragadozó madár elfogyaszt egy olyan pockot, amely evett a méregből, maga is elpusztul, azaz az intézkedés hatására éppen azok a madarak pusztulnak el, amelyek egyébként természetes módon szabályozhatnák a pockok és más kártevők egyedszámát!

De akkor mi a megoldás? Vércseládák, T-fák kihelyezése, hogy a földekhez csábítsák a mezei pockokkal táplálkozó fajokat!

A Pocok Tox MAX szerrel az is a probléma, hogy hatására sokszor napokig tartó szenvedések közepette múlik ki az állat, ami – mondta Simon Gergely – felér az állatkínzással, ezért az Unióban nem engedélyezett a használata.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményéből is az derül ki, hogy védett madarak is áldozatául esnek a rágcsálóirtónak.

Ezen túlmenően a szer hetekig benne maradhat az elpusztult rágcsálók tetemeiben, tovább pusztítva az élővilágot. A Pocok Tox MAX-ot gyártó Móraagró Kft. ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa azonban ezt cáfolta, amikor arról számolt be, hogy a klórfacinon két nap alatt lebomlik a pockokban, melyek ráadásul az üregükbe visszahúzódva pusztulnak el.