Így tehetsz szert nagyobb terméshozamra: a csávázószerek pozitív mellékhatásai

A vetőmagok nagyüzemi csávázása, mint növényvédelmi eljárás, több évtizedes múltra tekint vissza. A kiforrott technológiának és a széles hatásspektrumú hatóanyagoknak köszönhetően a csávázószerek igen jó hatásfokkal védenek a talajlakó kártevőkkel és a patogén gombákkal szemben a növények kelése és kezdeti fejlődésének kritikus időszaka alatt. A csávázószer értékét javítja továbbá, ha növénykórtani megbízhatósága mellett jótékony növényélettani mellékhatásként kedvezően hat a szántóföldi kelésre, a csíranövények fejlődésére, valamint közvetve a termésbiztonságra.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szeged-Öthalmon található Növénytermesztési és Agrotechnikai Kutatóállomásán az UPL Hungary Kft. több éve foglalkozik őszi búza csávázószerek vizsgálatával. A csávázószerek kórtani hatékonyságának vizsgálata mellett a cég célja továbbá, hogy megfigyelje és tanulmányozza élettani hatásaikat is.

2020. őszén a Rancona i-Mix ipkonazol és imazalil, valamint a Rancona 15 ME ipkonazol hatóanyagú szisztemikus hatású fungicid csávázószerekkel 4 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottak be növényélettani hatásuk vizsgálatára őszi búza kultúrában. A kísérleti területen mélyben sós réti csernozjom talajtípus található, amelynek szervesanyag-tartalma 2,8-3,2%, nitrogén szolgáltató képessége közepes, foszfor- és káliumellátottsága jó, kémhatása gyengén lúgos (7,9 pH). A vetés ideje 2020. október 21. volt.

A 2020/2021. termesztési év meteorológiai adatait az 1. ábra foglalja össze. A kísérlet során vizsgálták a csávázószerek hatását a növények gyökér- és hajtás tömegére, a bokrosodásra, a kalászok számára, valamint a szemtermésre.

1. ábra: A 2020/2021. termesztési év meteorológiai adatai (forrás: KSH, saját szerkesztés) – fotó: UPL Hungary Kft.

Mielőtt a vizsgált csávázószerek növényélettani hatásainak ismertetésére térünk, fontos megjegyezni, hogy a 2020/2021. év időjárása nem kedvezett a kórokozók megjelenésének. A kísérletben kora tavasszal sporadikusan fordult elő lisztharmat és levélrozsda fertőzés. A betegség felvételezések során a fertőzési százalék 0-1% között változott, amely nem befolyásolta negatív irányban a növények fejlődését.

A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek hatásának vizsgálatát a növények korai fejlődésére a bokrosodás kezdetekor végezte el az UPL Hungary Kft. Az egységnyi területről származó gyökér- és hajtástömeget vizsgálva a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítva a Rancona i-Mix csávázószerrel kezelt parcellákon 26%-kal, míg a Rancona 15 ME csávázószerrel kezelt mintákon 23%-kal nagyobb hajtástömeget mértek. A gyökértömeg növekedés 16 és 9% volt (2. és 3. ábra).

Az eredmények alapján megállapították, hogy a Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME egyaránt segíti a növények gyorsabb, erőteljesebb kezdeti fejlődését. A nagyobb gyökértömeg lehetővé teszi a tápanyagok hatékonyabb felvételét, csökkenti az esetleges vízhiány okozta stressz mértékét.

2. ábra: A kezeletlen kontroll, valamint a Rancona i-Mix és Rancona 15 ME csávázószerrel kezelt növényi minták – fotó: UPL Hungary Kft.

3. ábra: A hajtás és a gyökértömeg növekedés a Rancona i-Mix (narancssárga) és a Rancona 15 ME (kék) szisztemikus fungicid csávázószerek hatására a kezeletlen kontrollnövényekhez (szürke) viszonyítva – fotó: UPL Hungary Kft.

Az őszi búza termésmennyiségét befolyásoló terméselemek közül a bokrosodás mértéke az egyik legfontosabbnak tekinthető, hiszen szoros összefüggést mutat a növényenkénti kalászok számával. A bokrosodási hajlam alapvetően a növény genetikailag meghatározott tulajdonsága, azonban kis mértékben befolyásolható a növekedési erély támogatásával. Általánosságban igaz, hogy a levelek számának kezdeti növekedésével nő a bokrosodási csomók száma, amely az oldalhajtások fejlődésének kedvez.

Az előzőekben ismertetett eredmények alapján látszott, hogy a Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószer pozitívan befolyásolta a levelek és a gyökérzet fejlődését, ezért fontosnak tartották a bokrosodási erély vizsgálatát is. A bokrosodás végén és az aratás előtt vett növényi minták növényenkénti hajtásának száma a Rancona i-Mix hatására 30%-os, míg a Rancona 15 ME hatására 14%-os növekedést mutatott (4. ábra).

4. ábra: A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME fungicid hatású csávázószer hatása a hajtások számára a kezeletlen kontroll növényekhez képest – fotó: UPL Hungary Kft.

A búza növényélettani folyamatai során a bokrosodás azért is nagyon fontos fejlődési fázis, mert a kalászok száma mellett áttételesen a kalászok hossza, és a bennük később fejlődő virágkezdemények száma is végleg kialakul. Ez azonban ebben a kora tavaszi időszakban még szemmel nem látható. Számszerűsíteni a gyakorlatban a betakarítás előtti termésbecslés időszakában lehet, amikor az egységnyi területen képződött kalászok számát és szemtömegét vizsgáljuk, ekkor azonban befolyásolni már nem tudjuk.

A vizsgálatok során a kísérletben tapasztalt kezdeti fejlődési előny a tenyészidőszak végéig megmaradt, amely hosszabb kalászokat, nagyobb kalásztömeget és több kalászonkénti szemszámot eredményezett (5. ábra).

5. ábra: A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek hatása a terméselemekre – fotó: UPL Hungary Kft.

A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek pozitív mellékhatásai végül a terméshozamban realizálódtak. A legmagasabb terméseredményt a Rancona i-Mix (7,96 t/ha) csávázószerrel kezelt parcellákon kaptak, míg a leggyengébben a kezeletlen kontroll (7,04 t/ha) szerepelt (6. ábra). Megállapították tehát, hogy a kezdeti fejlődés és annak támogatása alapvetően befolyásolja a terméshozamot.

6. ábra: A Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek hatása a terméseredményre – fotó: UPL Hungary Kft.

Összefoglalva

A 2020/2021 év kísérleti eredményei rávilágítottak arra, hogy a Rancona i-Mix és a Rancona 15 ME csávázószerek mintegy jótékony mellékhatásként pozitívan befolyásolják a búza növények korai gyökér- és hajtásfejlődését, valamint a bokrosodást. Ez az előny a tenyészidőszak során egészen az aratásig megmaradt, amely jelentős hektáronkénti terméstöbbletet eredményezett.

Dr. Tar Melinda
NAIK