Azonfelül, hogy a tarlóégetés alapvetően tilos, fontos környezettudatossági szempont, hogy tarlóégetéssel károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj igen lecsökkent szervesanyag készletét tovább pazaroljuk – rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. –, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem.

Napjainkban felértékelődött és a fenntartható gazdálkodás fontos szempontjává vált a talajban lévő és oda visszaforgatható szerves anyag megőrzésének fontossága, a termőképesség és külső hatásokkal szembeni ellenálló-képességét fokozó hatása miatt a tarlómaradványok megőrzése, talajba forgatása.

A 306/2010. (XII. 23.) a levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést: "Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos."

Egyetlen kivétellel módosul a tarlóégetés tilalma, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság engedélyt adhat a tarlóégetésre.

Ég a tarló

A tarlóégetés tilos, de van, amikor szükséges – Fotó: MTI/Varga György

A tarlóégetés szabályait a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A tilalom itt is megismétlődik: "Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos."

A tűzoltóság állománya mentesül az égetési és tűzgyújtási tilalom alól, ha a tevékenység a károk csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

Fontos kitétel, hogyha a jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.

  • Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
  • Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
  • Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

A BM rendelet 227. § alapján az irányított tarlóégetés során a következőket be kell tartani:

  • a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
  • a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
  • tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
  • a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során is a fenti szabályokat kell alkalmazni. A védősávot pedig éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, amelyről a terület tulajdonosa (kezelője vagy haszonbérlője) köteles gondoskodni.

Az engedély nélküli tarlóégetés akár félmillió forintos pénzbírságot is vonhat maga után, illetve a legtöbb támogatás is feltételül szabja a tarlóégetés tilalmát, így a támogatást is csökkentheti az előírás megszegése miatt.