A Düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem (HHU) kutatói a közelmúltban megállapították, hogy a kukorica gyorsabb növekedése a leveleinek anatómiája révén, a fejlődés során kialakult különleges („C4”-nek nevezett) fotoszintézissel hozható összefüggésbe – írja a nachrichten.idw-online.

A kukorica szuper-fotoszintézisének köszönhetően sokkal termékenyebb.

Ha ezt a mechanizmust át lehetne más növényekbe ültetni, az forradalmi változást hozhat a növénytermesztésben – fotó:  MTI/Oláh Tibor

A kutatócsoport – Dr. Ji Yun Kim és Dr. Wolf B. Frommer  professzor irányításával – a kukorica háncsrészében (floém) felfedezett egy korábban nem ismert tápanyag-feltöltési mechanizmust. Ez a mechanizmus teszi lehetővé a tápanyagoknak, többek között a cukroknak és az aminosavaknak az edénynyalábon belüli gyorsabb szállítását és elosztását. Ezzel pedig a kukorica más növényekhez viszonyított gyorsabb fejlődését.

Mindez összefügg a kukorica leveleinek elhelyezkedésével is, mivel más-más szerepe van a levelek felszínének és fonákának. Elképzelhető, hogy ezt a mechanizmust génszerkesztés útján más növényekbe is át lehet ültetni. Amennyiben ez sikerül, az forradalmi változást hozhat a növénytermesztésben, jelentősen fokozva annak hatékonyságát.

A kutatócsoport eddigi eredményeit a „The Plant Cell“ szakfolyóiratban tették közzé.