- A közelmúltban Ön kapta meg azt a feladatot, hogy a Marton Genetics alá tartozó cégeket közös brand alatt ügyvezetőként irányítsa. Mi a cég története?

- Martonvásár mint név az egyik legismertebb a vetőmagok világában. A cég(ek) története 1991-ben indult, amikor a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézete mezőgazdasági tudományok támogatását célzó kutatások céljából megalapított két céget.

Az egyik a Bázismag Kft., amely az MTA Agrártudományi Kutatóintézet kutatási, nemesítési munkájából származó, állami minősítésben részesült hibridkukoricák licencének magyarországi és külföldi hasznosítását, a vetőmag-szaporításhoz szükséges beltenyésztett vonalak és keresztezett alapanyagok előállítását, valamint az F1 hibridek vetőmagjának előállítását és forgalmazását határozta meg működése céljaként. A másik az Elitmag Kft., amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a martonvásári MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet hozott létre.

A megalapítás két fő célja a Martonvásáron közel hetvenéves múltra visszatekintő szellemi kutatócentrumban nemesített különféle kalászos gabona- és zabfajták kereskedelmi képviseletének biztosítása, erősítése a hazai és a nemzetközi vetőmagpiacon, továbbá a fajtatulajdonost megillető, a martonvásári vetőmagok felhasználása után járó, a kutatások ráfordításait részben fedező licencdíjak folyamatos nyilvántartása és érvényesítése. A 2000-es években a két cég egy közös esernyő brandet kapott, így erősítve egymást mind szakmailag, mind pedig gazdaságilag.

- Hogyan került Ön a két cég élére?

- Idén a két cég tulajdonosi taggyűlése egybehangzóan nekem szavazott bizalmat a két cég ügyvezetői posztjának betöltésére. Óriási megtiszteltetés a martonvásári vetőmagokat képviselni, egy nagy álmom valósult meg ennek a pozíciónak az elnyerésével.

kép

Sándorfy András: "Nagyon szeretnénk egészséges élelemmel ellátni a jövő generációját, és az egészséges élelem az egészséges vetőmagtól származik."

- Ügyvezetőként mi most a legfontosabb feladata?

- Talán mondhatom, hogy az elmúlt 25 éves szakmai pályafutásom alatt elnyert tapasztalataimat – legyen az akár minisztérium vagy versenyszféra, vegyipari szektori multinacionális szereplő vagy akár kis családi vállalkozás – összefogni, és vezetőként megtalálni mindkét oldal számára a legmegfelelőbb vezetői elemeket. Egy régi hagyományokon és minőségen alapuló, de XXI. századi elvárásokat támasztó cégvezetői szemléletet szeretnék viszontlátni a cég működésében.

Nagyon izgalmas számomra az, hogy a két cég két különböző karaktert képvisel, hiszen míg a kalászos úgymond a hétköznapok szükségességét jelképezi, addig a kukorica egyfajta versenyszellemiséget hoz ki a termelőből, mondhatni, ez a növénytermesztés Forma-1-e. Persze a két terület a különbözőség ellenére összefügg, hiszen a kukoricatermesztésből jól bevált dolgok szivárognak át a kalászosba. Ennek köszönhető például az, hogy egy martonvásári kalászos 11 tonna, egy kukorica pedig 15 tonna hozamot hozhat. Türelem, megértés, empátia – talán ez a hármas, amit leginkább figyelembe kell venni, ha a két cég különbözőségeit nézzük.

- Mit tekint a legnagyobb jövőbeli feladatnak a kukorica területén?

- Az elkövetkező időszakban a kukorica területén a legnagyobb kihívás úgymond az időutazás leküzdése lenne. Érdekes piaci tendenciákat figyelhetünk meg az utóbbi 3-4 évben. Nagyon felgyorsult az egész piac, hiszen bár a kukorica tavaszi növény – áprilisban vetjük –, egyre előrébb jön az értékesítési időszak. Ez mára odáig jutott, hogy a piac szereplői szinte már prognosztizálnak előre egy elért eredményt, aztán utána azt találgathatjuk hónapokig, hogy valóban sikerül-e elérni az ígért minőséget és mennyiséget. Ez egyfajta piaci versennyé alakult, mint a kereskedelemben a karácsonyi bevásárlószezon egyre korábbra időzítése. Bár ezt a piac diktálja, mégsem gondolom azt, hogy ez így hosszú távon egy egészséges folyamat. Ha visszatérhetnénk a megfelelő kerékvágásba, akkor már arra a kukoricára tudnánk árat mondani, ami már valóban van és még nem csak szeretnénk, hogy legyen.

- Kikerülhetetlen téma mostanában a klímaváltozás és annak hatásai. Mit gondolnak Önök erről a Marton Geneticsnél? 

- Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen mögöttünk az Agrártudományi Kutatóintézet áll. Az MTA ATK egyéb osztályaival is szorosan együttműködünk, amelyek modellezik a klímaváltozási eseményeket, és ezeket az eredményeket be tudjuk építeni a szakmai ajánlásainkba. Van olyan kísérleti modellünk, amiben azt vizsgáljuk, hogy 2100-ban milyen hatással lesz a klímaváltozás a növénytermesztésre, így mondhatjuk, hogy képesek vagyunk akár évtizedekre előre gondolkodni.

- Az mindenképpen jó hír, hogy ezek szerint még 2100-ban is lesz kukorica és lesz, aki termeszti…

- Igen, bizton állíthatom, hogy lesz. Azonban ahogy idén is tapasztalhattuk, esetenként nagyon hektikus és nagyon volatilis a kiugrás – hiszen emlékszünk, június végén 17 fok volt és csapadék, majd egy augusztusi csapadékos időszakot követően szárazság; minden nagyon kiszámíthatatlan. Ennek két következménye van:

olyan hibrideket kell vetnünk, amik tolerálják a kiugró nagy környezeti különbségeket, és gépesítettséggel is fel kell készülnünk, hogy időben tudjuk mindent elvégezni. Szerencsére a modern technológia segít minket ebben,

hiszen az intelligens rendszerek segítségével olyan mennyiségű adatot tudunk kielemezni – és ebből tendenciákat tudunk számolni –, hogy az gyors reagálásra ad lehetőséget.

kukorica

"Olyan hibrideket kell vetnünk, amik tolerálják a kiugró nagy környezeti különbségeket" – fotó: martongenetics.com

- Beszélhetünk trendekről, trendtermékekről a kukoricák piacán?

- Igen, ha szemes kukoricát nézünk, akkor a már jól ismert és közkedvelt martonvásári MV350 és az idén piacra kerülő MV352-es, amit most hívhatunk trendnek, ez utóbbi minden körülmény közt helytáll, de intenzív termesztéstechnológiában mindig a legjobbak közt szerepel. Gyors vízleadásának köszönhetően alacsony szemnedvesség mellett betakarítható.

De amiben nagyon jók vagyunk, azok a silókukoricák. Helyi klimatikus körülmények között lettek nemesítve, ami mögött 70 év szakmai tapasztalata van.  Ez a tudásbázis nálunk napi gyakorlatban van, mindig van mihez viszonyítani mind a génbankunkból, mind tapasztalatilag, hiszen a szakembereink már láttak sok mindent.

Garantáltan GMO-mentes, ami az EU-ban egy óriási érték, hogy olyan genetikát adunk a termelőink kezébe, ami azért versenyképes, mert tiszta.

A silókukorica azért is fontos számunkra, mert nagyon szeretnénk egészséges élelemmel ellátni a jövő generációját, és az egészséges élelem az egészséges vetőmagtól származik.

- Mennyire tekintenek a határon túlra ezzel az erős branddel?

- Martonvásár mint név az egyik legismertebb a vetőmagok világában itthon, de cél, hogy ezt a kört kiszélesítsük a visegrádi országok vetőmagokkal való ellátásával. Búzavetőmagban jelenleg 45% részesedéssel vagyunk piacvezetők, és az a tervünk, hogy ezt megőrizzük, valamint a többi V4-országban is hasonló súllyal szerepeljünk.

búza

"Búzavetőmagban jelenleg 45% részesedéssel vagyunk piacvezetők" – fotó: pixabay

Kukorica-vetőmagban aktuálisan a negyedik pozíciót foglaljuk el a piacon, de bizakodásra ad okot, hogy 12 új hibridet vezettünk be a piacra.

Napjainkban látni kell a kialakult járványhelyzetet. Ezzel egy olyan tényezővel találjuk magunkat szembe, amiről elmondhatjuk, hogy nem akadályozhatja meg azt, hogy a termelők mind minőségben, mind mennyiségben hozzájuthassanak a legkiválóbb vetőmagokhoz, belföldön és külföldön egyaránt. Látjuk, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fordítani az exportlogisztikára, hiszen a vetőmagnak – a járványhelyzet ellenére – a biztonsági előírásokat szigorúan betartva időben el kell jutni a külföldi termelőkhöz. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a cégeink vetőmagexportja ne csak stabil maradjon, hanem növelje is volumenét.