Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60%-án folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák ezt a technológiát.

konferencia

Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencia – fotó: Horváth Janka

Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédő szer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták – során nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90%-ban leromlott állapotú.

A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti.


konferencia

Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke – fotó: Horváth Janka

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoznak és cserélnek tapasztalatot január 10-11-én Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviselteti magát az eseményen.

A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban

– nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.

gép gép
gép gép
gép gép

A konferenciához kapcsolódó, 4000 m2 -en megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat – fotók: Horváth Janka

Számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.

A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogat. A termelők elkötelezettségének megfelelően – a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl – önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni

– nyilatkozta dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60%-kal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97%-ban) megszűnik.

Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó, 4000 négyzetméteren megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatják be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz

– tette hozzá Szabó Attila.