A tapasztalt hajós úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag, titokzatos Indiába nem csak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is. Ahhoz, hogy vélekedését bebizonyítsa, nehezen talált csak támogatókat a spanyol királyi udvar és gazdag kereskedők, pénzemberek személyében.

1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből három hajója: a Pinta, a Nina és a Santa Maria; a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke. Már a legénység lázadása küszöbén, október 12-én végre a Nina egyik matróza, Rodrigo de Triana szárazföldet pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte; a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot. Az expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait is, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki.

kukorica

Kolumbusz Kristóf szobra. Sokat köszönet neki a világ – fotó: pixabay

Miután nem Indiába jutott el az expedíció, a Ferdinánd és Izabella által remélt arany és fűszer lelőhelyét sem sikerült megismerni. Kolumbuszt ennek ellenére 1493 márciusában, hazatértükkor hősként ünnepelték Spanyolországban. A felfedező aranyat és fűszert ugyan nem vitt, de az addig ismeretlen növények, a dohány, a kukorica és az ananász elbűvölte a spanyolokat.


A spanyol uralkodópár kincsek utáni sóvárgása nem enyhült, s rövid pihenés után újra útnak indították Kolumbusz Kristófot, ezúttal már 17 hajóval és több mint 1500 telepessel. Az admirális a majd' három évig tartó utazás során felfedezte a Kis-Antillák szigeteit, Jamaicát, illetve Puerto Ricót, a vágyott aranyra és az egzotikus fűszerekre azonban most sem sikerült rátalálnia. Kolumbusz újabb útjára, 1498 tavaszán már csupán hét hajót kapott. Most Barbadoson kötött ki, majd – első európaiként – a dél-amerikai szárazföldet is elérte. Innen már súlyos betegen tért vissza, a spanyol király sikkasztással vádolta meg, ami alól jogi szempontból ugyan tisztázta magát, de a bélyeget lemosni magáról már soha nem tudta.

kukorica

A kukorica félezer éve fontos takarmányozási és élelmezési alapanyag – fotó: pixabay

Negyedik, szintén sikertelen és viszontagságokkal teli útja után fő patrónusa, Izabella királynő meghalt, ezzel Kolumbusz végleg kiesett Ferdinánd kegyeiből. 1506. május 20-án abban a hitben hunyta le szemét örökre, hogy Kelet-Indiába, Ázsiába jutott el. Hogy új földrészt fedezett fel, azt Amerigo Vespucci bizonyította be jóval később, a kontinenst is róla nevezték el. Kolumbusz emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi.

A spanyol királyi udvar kincsekről álmodott, de a világ ennél sokkal többet kapott Kolumbusztól. A számos, Amerikából származó növény közül elég csak megemlíteni a kukoricát, mely hihetetlenül fontos szerepet tölt be máig a világ élelmiszer- és takarmányelőállításában. Ma már az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünknek számít. A kukorica minden ma ismert fajtáját emberi tevékenység, azaz nemesítés hozta létre. Hazánkban kevésbé elterjedt a kék és a lila színű kukorica, ezek magasabb antioxidáns-tartalommal bírnak. A kukorica eredendően gluténmentes, így a kukoricaszemeket, illetve a belőle készült termékeket bátran fogyaszthatják az autoimmun gluténérzékenységben szenvedők is.

kukorica

A kék, vagy lila színű fajták jelentős antioxidáns-források – fotó: pixabay

A kukorica fő tápanyaga a szénhidrát. Az egész csemegekukorica-szemek átlagos szénhidráttartalma 100 grammonként 22-24 gramm, zsírtartalma 1,5-2 gramm, fehérjetartalma pedig 4,5-5 gramm közé tehető. Átlagos energiatartalma 130 kcal/100 gramm. Vitaminok közül B-vitamintartalma (kivéve a B12-vitamint) emelhető ki, jelentősebb ásványi anyagai a kálium, a magnézium, a foszfor, a cink, de vastartalma sem elhanyagolható a növények között. 9-10 százalékos rosttartalmával kiemelkedik a zöldségek közül, a feldolgozott termékek (például popcorn, kukoricapufi, liszt) rosttartalma ennél alacsonyabb.


Vízben nem oldódó rosttartalmának köszönhetően a kukorica fogyasztása képes megnövelni a széklet tömegét, segítve ezáltal a székrekedés megelőzését. Bizonyítottan hozzájárul az úgynevezett vastagbél-diverticulosis megelőzéséhez, ami a bélfal kiboltosulását, ezáltal enyhébb bélmozgást jelent, és súlyos egészségügyi következményekkel is járhat. A rostok széklet bélben eltöltött idejének csökkentésével segítik a káros anyagok, anyagcsere-termékek mihamarabbi szervezetből történő távozását, hozzájárulnak tehát a rosszindulatú daganatos betegségek megelőzéséhez.

Kevesebbet hallunk róla, de a kukorica az egyik legjobb lutein- és zeaxantin-forrás. Mindkettő a karotinoid vegyületcsoport tagjai; növényi színanyagok, egyben erős antioxidánsok; melyek elengedhetetlenek a szemben található retina optimális működéséhez, ezáltal bizonyítottan segítenek az öregedéshez köthető látásproblémák megelőzésében, kezelésében.