Az őszi rendkívüli aszály után a tavasz sem hozott több csapadékot, ezért a talaj vízhiányos állapota kedvezőtlenül hat a mezőgazdasági termelésre. Ebben az évben a gazdálkodók március-áprilisban nem árvízzel és belvízzel küzdenek, hanem vízhiánnyal, ezért akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket.

A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva, a belügyminiszter az Agrárminisztérium kérésére 2019. április 1-jével kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.

Ezzel egyidejűleg a tél végi, kora tavaszi, kevés csapadékot hozó időszak miatt az öntözési idény is hosszabbá válik, amely így március 1-től október 31-ig tart.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint télen a csapadékmennyiség lényegesen elmaradt a szokásostól: a tavalyi év végén átlagban közel 30 százalékkal volt kevesebb, az idei év elején pedig az átlagos csapadéknak csupán a 40 százaléka hullott le. A mélyebb talajrétegek nedvessége nem éri el a szükséges szintet, a talajok felső rétegei egyre jobban kiszáradnak, pedig az őszi vetéseknek – a vegetációs időszak, a tápanyag-utánpótlást biztosító munkálatok idején – óriási szükségük lenne a csapadékra.

aszály

Idén eddig az átlagos csapadékmennyiségnek csak 40 százaléka hullott le – fotó: Agroinform.hu

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései alapján a hidrometeorológiai helyzet az ország nagy részén vízhiányt eredményezett. Elsősorban az enyhe, illetve közepes aszály jellemző, a mezőgazdasági területek kisebb hányada aszálymentes, elszórtan azonban erősen aszályos területek is vannak.

Az előrejelzések szerint a további száraz idő a vízhiány fokozódását eredményezheti. Eddig hét vízügyi igazgatóság területén volt szükség a vízhiány kezelésére és megelőzésére szolgáló intézkedésekre, amelyek vízszolgáltatási idény előtt jelentkező vízigények kielégítésére irányultak.

A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter – a Magyar Közlönyben megjelent rendelkezés szerint – a tartósan vízhiányos időszak kezdetét 2019. április 1-től hirdette ki.

A termelők számára ez azt jelenti, hogy nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

öntözés

A termelőknek a tartósan vízhiányo időszak alatt nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük – fotó: Shutterstock

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már 2017-ben indokoltnak tartotta bizonyos kora tavaszi zöldségfélék (hagymafélék, gyökérzöldségek, zöldborsó) és az őszi növények (hagymafélék, őszi káposztarepce stb.) termesztése miatt az öntözésre vonatkozó vízhasznosítási idény kiterjesztését. Erre eddig erre nem került sor, a mezőgazdasági vízhasznosítási idény időkorlátaitól csak egyéni megállapodások alapján lehetett eltérni.

A tél végi, kora tavaszi aszály általánosan jellemzővé válása miatt a jogalkotó – az Agrárminisztérium és a NAK kezdeményezésére – azonban egységesen hosszabb időtartamban állapította meg az öntözésre vonatkozó vízhasznosítási idényt. Ez immáron március 1-től október 31-ig tart.

A meghosszabbított mezőgazdasági vízhasznosítási idényben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez, azaz az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, így a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük

– ezt Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese jelentette be a múlt heti sajtótájékoztatóján.