A kutatás megvalósítása a NÉBIH által biztosított nitrát adatszolgáltatás adatbázis 2017. és 2018. évi adatainak felhasználásával történt meg. Az elemzéshez felhasználták még a MePAR adatbázist, melyhez digitális térbeli talajinformációkat rendeltek. Ugyancsak szükség volt nagyfelbontású meteorológiai adatokra is, melyeket az OMSZ biztosította – számolt be a kutatásról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az adatszolgáltatáson alapuló nitrogén mérlegszámítások szerint 2017-ben őszi búza, őszi árpa és kukorica esetén a mérlegek 80 %-a negatív volt, vagyis a kijuttatott nitrogén mennyiségét meghaladta a növény nitrogén felvétele. Napraforgó esetén a negatív mérlegek aránya 60 %, repce esetén mintegy 50 % volt.

A tilalmi időszak kezdetének november 30-ra való kitolása nem járt agrár-környezetvédelmi kockázat növekedéssel – fotó: Agroinform.hu/Matécsa Márk

2018-ban ugyanezek a paraméterek hasonlóan alakultak azzal a különbséggel, hogy kukorica esetén a negatív mérlegek aránya már 88 % volt. Mindez megerősíti azt a korábban is ismert tényt, hogy a hazai növénytermesztés tápanyaghiányos, az EU Expert Panel terminológiája szerint talajzsaroló gazdálkodást folytat.

A 90 cm alá mosódó nitrogén mennyiségét is vizsgálták csapadékos, illetve szárazabb körülmények között. Az értékek azt mutatták, hogy a beszivárgási veszélyt jelző kategóriarendszer a blokkok több, mint 99 %-ában zöld minősítést ad, vagyis nem tekinthető veszélyeztetettnek.

A kutatás legfontosabb célja annak vizsgálata volt, hogy a jelenleg október 31-el kezdődő tilalmi időszak egy hónappal, november 30-ra történő „eltolása” környezetvédelmi szempontból kockázatos, vagy sem. A kapott eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy

a tilalmi időszak kezdetének október 31-ről 1 hónappal, november 30-ra való kitolása az átlagos csapadékviszonyok esetén nem járt agrár-környezetvédelmi kockázat növekedéssel, azaz a 0-90 cm talajréteget elhagyó nitrát-N mennyisége nem növekedett.

A jelen kutatást, már megelőzte a 2016 évre vonatkozó modellezés, mely a fentiekkel csaknem megegyező eredményt mutatott. Ezek alapján a NAK által is évekkel ezelőtt kezdeményezett Nitrát rendelet módosítása indokolt a tilalmi időszak vonatkozásában. A tápanyaggazdálkodás terén szükséges változtatásokhoz még folynak a kutatások.

A kutatással kapcsolatban megjelent publikáció itt olvasható.