Napjainkban mintegy 20 jogszabály rendelkezik a biogazdálkodásról és ezek számos feltételt szabnak a gazdálkodók számára mind a növénytermesztés, mind az állattartás szempontjából – kezdte előadását Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke „Az ökogazdálkodás hazai helyzete, pályázati lehetőség az ökogazdálkodók számára" című előadásában a „Zöld utak – hatékonyan az AKG és ÖKO támogatásokhoz" Agroinform-webináriumon.

Hozzátette, hogy most van az az első olyan ciklus, amikor a beruházási támogatások elbírálása során nemcsak plusz pontokat, hanem plusz forrásokat is kapnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a biogazdálkodás részaránya ebben a ciklusban is tovább emelkedjen.

Kiemelte, hogy az ökogazdálkodás a világon és az Európai Unióban is az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdálkodási rendszer. A magyar biogazdálkodás problémája, hogy alacsony az állatsűrűség, így kevés a képződő trágya és a körforgásos gazdálkodás megvalósítását csak az teszi lehetővé, hogy a nem biominősített, de nem is iparszerű állattartás trágyája felhasználható a biogazdálkodásban. Hátrányunk továbbá, hogy kevés az ökológiai vetőmag és hogy magas az export aránya, a feldolgozottság mértéke pedig az utóbbi évek növekedése ellenére még mindig alacsony. Ugyanakkor előny, hogy Magyarország teljes területe GMO-mentes és még mindig megvannak az őshonos állatfajtáink, hihetetlenül gazdag a megőrzött tájfajtáink köre – sorolta Dr. Roszík Péter a magyar biogazdálkodás erősségeit.

A pályázati feltételekről szólva elmondta, hogy az AKG csak vállalások sorából állhat össze, ezzel szemben az ökoban a biojogszabályok betartása a kötelezettség. Ennek részeként a pályázati felhívás többek között előírja, hogy a támogatási ciklus minden napjára érvényes tanúsítási szerződéssel kell rendelkeznie a gazdálkodónak. Ennek lehetőségét biztosítja a Biokontroll – tette hozzá.

Bemutatta, milyen dokumentumokkal és milyen módon lehet bejelentkezni az ökológiai gazdálkodást ellenőrző rendszerbe, valamint milyen módon történik a nyilvántartásba vétel. Beszélt az éves, helyszíni ellenőrzésekről is és a tanúsítási folyamat menetéről, amely végén megszületik a minősítő tanúsítvány, amely megszerzése támogatási feltétel is. Ez a tanúsítvány adja meg a lehetőséget a gazdáknak arra, hogy a termékeit biotermékként forgalmazza itthon és világszerte.

Háromféle átállási időt számolunk az európiai biorendeletek értelmében: egyéves kultúráknál a vetés, ültetés előtt, a gyep, évelő takarmánynövényeknél a betakarítás előtt kell eltelnie 2 évnek, ültetvények esetén pedig a betakarítás előtt kell eltelnie 3 évnek, hogy a terület, termék átállt legyen.  A pályázati felhívásban is ezek az átállási időszakok szerepelnek – mondta Dr. Roszík Péter.

Arra is felhívta a figyelmet, melyek azok az eltérések az előírásokhoz képest, amelyek a pályázati előírás alapján feltétlenül elkerülendők és akár a támogatási jogosultság elvesztésével is járhatnak. Ugyanakkor felsorolta azt is, mely anyagok használata nem sérti az EU-s előírásokat.

Dr. Roszík Péter betekintést nyújtott Magyar Biokultúra Szövetség szervezeti felépítésébe is, amely a hazai biogazdák érdekérvényesítő ernyőszervezete. Elmondta, hogy fő céljuk a modern biogazdálkodás általánossá tétele. Olyan gazdálkodási forma általános megvalósítása, amely képes gondoskodni az emberiség táplálásáról anélkül, hogy a környezetet, főként talajainkat rombolná, így korlátlan ideig fenntartható rendszert működtet, miközben megkíméli a fogyasztót az iparszerű gazdálkodással együtt járó szermaradék-terheléstől és az élelem beltartalmi elértéktelenedésétől.

Dr. Roszík Péter előadásainak prezentációja itt érhető el.

Biokurtúra

Indexkép: Shutterstock