Biológiai talajtakarás? Erről muszáj többet tudnod!

A hazai növénytermesztésben a termésmennyiséget csökkentő környezeti tényezők közül az aszály a legjelentősebb. A különböző fenológiai fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz a szántóföldi és a szabadföldi kertészeti kultúrákban. Ezen felül a víz által okozott erózió is okoz jelentős gazdasági károkat a lejtős szántóföldeken és szőlőültetvényeken.

Az Algater talajalga alkotta biológiai talajtakarás erre a problémára ad megoldást.

AlgaTer készítmény

Az AlgaTer egy Európában egyedülálló algakészítmény, felhasználási területe a talaj, célja az intenzív termesztési körülmények és kemizálás okán lecsökkent mikroszervezetek pótlása.

Az Algater talajalgái fontos szerepet játszanak:

• a degradálódott talajok életének újraindításában,
• az eróziós talaj- és vízveszteségek – akár 50%-os – csökkentésében,
• a talajok szerkezetének javításában,
• nitrogénnel és szerves anyagokkal való dúsításában,
• táplálékul szolgálnak egyes élőlények számára,
• növekedésszabályozó anyagaik révén elősegítik magasabb rendű növények fejlődését, mint egy termésnövelő termék,
• kialakítják a termés biztonságát,
• segítenek a szélsőséges mennyiségű és eloszlású csapadék felvételében, tárolásában és a növények számára történő leadásában,
• és a drága öntözővizek sokkal jobb hasznosulásában.

Az alga a talajfelszínen elszaporodva jelentős mennyiségű értékes és különleges – a növényi élethez szükséges esszenciális lipideket és fehérjéket, aminosavakat tartalmazó – biomasszát is képezhet, 50-150 kg/ha mennyiségben.

A talajban élő algák szerepe a talajjavításban:

• a degradálódott talajok életének újraindítása
• az eróziós veszteségek csökkentése
• a talajok szerkezetének javítása

Mivel indokolhatóak ezek a kedvező, a talajt biológiailag javító jelenségek?

• A Klebsormidium bilatum talajalga kérget képez a talajban található baktériumokkal, algákkal és gombákkal (BSC)

Fotó: AGRO.bio Hungary Kft.

• Az együttélés – BSC – védelmet és tápanyagokat biztosít a talajban élő baktériumoknak, amelyek így képesek sokkal nagyobb sűrűséget elérni, és a sejtek közti kommunikációt is javítja.
• A sejtek közti kapcsolat kialakítása során nagy víztartalmú, bonyolult hálószerű kapcsolat jön létre a sejtek között, ami védi a mikroorganizmusokat a kiszáradástól és a toxikus vegyületektől.
• Az EPS (exopolimerek) egy része tartalék szénforrásként/energiaforrásként felhasználható tápanyaghiány esetén a mikroorganizmusok és növények számára egyaránt.
• Képes alacsony humusztartalmú homoktalajokon is elszaporodni, ahol – mint az autotróf, fotoszintetizáló szervezetek – megtelepedve növeli az esszenciális tápanyagtartalmat és fonalas makromorfológia szerveződésével más baktériumok tápanyagául és szaporodási felszínéül szolgál.

Klebsormidium fonalak által bezárt oxigén buborék (Gerbersdorf, 2015) – fotó: AGRO.bio Hungary Kft.

• az Algater készítmény a gyenge kötöttségű talajokon is hatásosnak bizonyult (lösz és homoktalaj), de igazolt hatás volt kimutatható csernozjomon, barna erdőtalajon és réti talajon is.

Az Algater talajalga készítmény a talajok felszínét biológiailag betakarva:

• védelmet nyújt a szélsőséges klímahatásokkal szemben.
• sokáig megőrzi a vizet a talaj felső rétegében, ami a sorközökben hatásosabb a nagyobb érnyékhatás miatt.
• lejtős és laza szerkezetű (lösz, homok) talajokon a sorközökben kialakuló vízeróziót jelentősen – akár 50%-kal is – csökkenti, visszatartva a talajszemcséket és az amúgy elfolyó csapadék vizét.

A szántóföldi vizsgálatokat Zala megyében, Esztergályhorvátitól délre eső szántóterületen végezték el, a területet homokos löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi.

2020-ban 4,5 hónap után a keletkezett BSC réteg 34%-kal csökkentette az erózió hatását és egyben szignifikánsan növelte a talaj nedvességtartalmát!

Szőlőültetvényben (Tokaji Szőlészeti Kutatóintézet) végzett talajeróziós kísérletekben 2020-ban és 20021-ben is ismétlődően 50-50%-kal csökkent a talajerózió mértéke és 50%-kal több nedvességet tartott vissza az esőztetős kísérletekben.

Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.

Könnyen belátható, hogy biológiai talajtakarással a környezet kímélése és a gazdasági, megtérülési szempontok összefüggenek: a fenti eredmények alapján öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb minőség és termelésbiztonság prognosztizálható. Így a termelő gazdaságosabbá teheti rövid és hosszú távon is a termőtalajának vízgazdálkodását. Ezzel egyidőben jelentős talajvédelem is lezajlik az erodáció mértékének 35-50%-os csökkentésével, ami hosszú távon biztonságos termelést tesz lehetővé.