A 24 328 hektárnyi búzaföldről átlagosan 6,4 tonna búzát arattak le hektáronként, míg tavaly 6,3 tonnát, tavalyelőtt 6,1 tonnát – ismertette Sabján Krisztián. Hozzátette: a búza nagy része takarmány minőségű.
A malmi búza ára csak kevéssel haladja meg a takarmányét, ezért a zalai gazdák szívesebben vetnek nagyobb termőképességű takarmány búza fajtákat. A takarmánybúzát tonnánként 59-60 ezer, a malmi minőségű búzát pedig 60-70 ezer forint közötti áron tudják értékesíteni.
Az őszi árpa hozamára sincs panasz
Zala megyében az őszi árpa közel 6 ezer hektáros vetésterületén az idei hektáronkénti 5,5 tonna átlaghozam 0,2 tonnával haladta meg a tavalyit. A 13 644 hektáron nevelt repce hektáronkénti átlagtermése 2,6 tonna volt, míg az elmúlt évben hektáronként 2,3 tonnát tudtak betakarítani – mondta.
Sabján Krisztián kiemelte: az egyre korszerűbb fajtáknak és vetéstechnológiáknak köszönhetően a zalai gazdák évről évre magasabb termésátlagokat tudnak elérni. Ezt a trendet az időjárási anomáliák befolyásolhatják, de az eddigi tapasztalatok szerint a szántóföldi növénytermesztésben a terméshozamok több éve folyamatosan emelkednek.
Nem zárnak rossz szezont a zalai gabonatermesztők – Fotó: pixabay
A szárítók kapacitása lassította a munkát
Összegzésként elmondta, az aratás a 45 ezer hektárt meghaladó területen rendben lezajlott, tároló kapacitás problémák nem voltak, a szárítók kapacitása viszont kissé lassította a munkákat. A zalai szántóföldeken jelenleg a tarlóhántásokat és a repce talaj-előkészítését végzik, a munkákhoz további jelentős csapadékra lenne szükség. A szóját termesztő gazdálkodóknak az aszály mellett gondot okoz a több helyen megjelenő atkafertőzés. Ez azért jelent problémát, mert szójában nincs engedélyezett atkaölő szer.
Megjegyezte azt is, az elmúlt időszakban esett csapadék kedvező hatással volt az őszi betakarítású (a kukorica vetésterülete 27 080 hektár, míg a napraforgóé 9420 hektár) növényekre. A zalai gazdálkodók a termésbecslések szerint napraforgóból hektáronként 2-3 tonna termésre számítanak.