Az idei nyáron tapasztalható, súlyos vízhiány elsősorban a mezőgazdaságot sújtja az Alföldön, de hosszabb aszályos időszakban a hatások érintik a felszíni és felszín alatti vízkészleteket is, súlyosabb esetben komoly gondokat okozva az öntözés és az ipar vízigényeiben is, vagy akár a lakosság vízellátásában. Az aszály mindenki életére hatással lesz az SZTE kutatói szerint.

Hazánkban is fokozódni fognak a szélsőséges időjárási helyzetek

Az aszály, az adott területre jellemző klímánál lényegesen szárazabb időjárást jelent, mely vízhiányos állapotot idéz elő. A globális klímaváltozás következményeként az előrejelzések szerint hazánkban is fokozódni fognak a szélsőséges időjárási – és ennek következtében szélsőséges vízháztartási – helyzetek, mint például a belvizek és aszályok előfordulási gyakorisága, súlyossága.

Bár az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a klímamodellek előrejelzései alapján nem jelenthetjük ki egyértelműen az évi csapadék mennyiség csökkenését, ugyanakkor az éven belüli eloszlásának átrendeződése és a hőmérséklet emelkedésével együtt járó fokozott párolgás, mindenképpen az előforduló aszályok súlyosságának fokozódását vetítik előre a vegetációs időszakban.

aszály

Az aszály hatása a növényzet fejlődésére – fotó: Hidai János

Megbízható csapadék-előrejelzés maximum 10-14 napra adható

"Az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, hiszen önmagában a csapadékmennyiség csak az egyik tényező, mellette legalább ilyen fontos a hőmérséklet alakulása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Ennek köszönhető, hogy több mint 50 aszályindexet dolgoztak ki világszerte, melyek jelentős része helyspecifikus, csak adott éghajlati területen használható. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés maximum 10-14 napra adható, azaz a jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása" – tudtuk meg Dr. Barta Károlytól, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensétől.


Műholdas távérzékelésen alapuló módszereket alkalmaznak

Az aktuális aszály és az előrejelzés két legfontosabb fokmérője, illetve alapja, a talajnedvesség és a növényzet állapota. Ezekben realizálódnak a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékén immár több mint 10 éves múltra tekintenek vissza az aszály előrejelzését segítő vegetáció- és talajnedvesség-mérések. Mindkét jellemző nyomon követésére kiválóan alkalmasak a műholdas távérzékelésen alapuló módszerek.

"A talaj felső rétegében lévő nedvességtartalom műholdak segítségével történő megfigyelésére különböző módszerek léteznek. A legjobb módszerek radarjelet használó műholdak adatain alapulnak. Korábban ezek a műholdak csak nagyon alacsony – több kilométeres – felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben lévő vízmennyiséget körülbelül 100 x 100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres területekre vonatkozóan lehet megbecsülni.

A műholdakat a növényzet fejlődésének megfigyelésére is használják. Ehhez általában a látható, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokat vesszük alapul. A növények és az erdők által visszavert közeli infravörös fény nagyon jól jelzi a növények "zöldességét", fotoszintetikus aktivitását. A mezőgazdasági területekről két-háromnaponta történő adatgyűjtés információt ad a növények fejlődéséről. Ha bizonyos területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet. Napjainkban a műholdak segítségével akár 10 x 10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer és az egész országra kiterjedően tudjuk megfigyelni a vegetáció változását" – világított rá Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének adjunktusa.

aszály

Az aszály miatt kiszáradt tó – fotó: pixabay.com

Már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezni tudják a nyári aszály valószínűségét

A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. Az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, melynek keretében 6 különböző mélységben történő talajnedvesség-méréssel kiegészített meteorológiai monitoringállomások adataiból számolják ki a vízhiányt. Ezt az értéket a növényzet számára ideális, úgynevezett szántóföldi vízkapacitástól való eltérés alapján adják meg a talaj felső 80 centiméterére vetítve milliméterben, és kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezzék a nyári aszály valószínűségét.

"Ha például már ekkor 70–80 cm-es mélységig száraz a talaj, akkor komoly aszályra készülhetünk. Ennek kialakulása általában a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára vezethető vissza. Önmagában ez természetesen még nem vezet szükségképpen nyári aszályhoz, de amennyiben nem várható az átlagosnál csapadékosabb tavasz és nyárelő, nagyon komoly mezőgazdasági károkra számíthatunk, mint az idén is" – mondta el Dr. Barta Károly

A megfigyelések során szerzett tapasztalatok országos szintű hasznosulását az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) koordinálásával, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai által egy új, napi időléptékű aszályindex kidolgozása jelentette, mely jelenleg az OVF által működtetett Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer alapját képezi. A rendszer részeként 2016-tól napjainkig egy olyan meteorológiai és talajnedvesség-mérő monitoringrendszer épült ki, mely jelenleg már több mint 110 állomásból áll (https://aszalymonitoring.vizugy.hu/). A mért adatok a nyári öntözésre való felkészülés alapját képezik.

Minden lehetséges eszközt be kell vetni a negatív hatások csökkentésére

"A szárazodás nyilvánvaló, a várható negatív hatások csökkentésére az öntözésen kívül a minden lehetséges eszközzel történő vízvisszatartással lehet felkészülni. Ez egyéni, települési és országos szinten jelentheti a csapadékvíz-gyűjtést és –visszatartást, a tisztított szennyvizek beszivárogtatását vagy mezőgazdasági célú felhasználását – a jelenlegi folyóvízbe történő bevezetés gyakorlata helyett – és a belvízgazdálkodás és az agrártámogatások gyökeres átalakítását" – fogalmazott Dr. Barta Károly.

Az SZTE munkatársai a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás keretében a makói József Attila Gimnázium diákjainak bevonásával, az idei vegetációs időszakban nyomon követik és számszerűsítik az Alföld délkeleti részének vízháztartását, vízhiányát. A tudósok, a diákokkal együtt, az Európai Űrügynökség által feldolgozott műholdas adatokat használják a felszíni talajnedvesség megfigyelésére, és ezeket összehasonlítják az aszálymonitoring állomások által mért talajnedvességgel.

Az aszály aktuális állapota nyomon követhető  a https://aszalymonitoring.vizugy.hu/ oldalon.