Döntsenek a számok – így teljesítettek a különböző kukoricahibridek

Idén már tizenötödik alkalommal szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérés eredményei már elérhetők a gazdálkodók számára.

A kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében tizenegy helyszínen vetettek kukoricát - Fotó: pixabay.com

Az eltérő termőhelyi adottságok szélesebb körű adatelemzést tettek lehetővé

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében tizenkét fajtatulajdonos 46 hibridjét vetették el tavasszal. A kísérletnek helyt adó 11 helyszín – Abaújszántó, Bóly, Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Jánoshalma, Jászboldogháza, Mezőhegyes, Püski, Székkutas, Szombathely, Tordas – eltérő termőhelyi adottságai még szélesebb körű adatelemzésre adtak lehetőséget. A kísérleti helyek közül Abaújszántót kellett kizárni a rendkívül magas betakarításkori víztartalom miatt, az innen származó eredményeket nem vették bele a kiértékelésbe. A korábbi évek visszajelzései és a felmerült igények alapján az elmúlt két évben beállítottak egy bemutató sort is, ahol az érdeklődők megtekinthették a teljes fajtasort.

A kiértékelést a NÉBIH szakemberei végezték

A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH szakemberei végezték.

A termőhelyi adottságok eltérőek voltak - Fotó: pixabay.com

A termésmennyiség az országon belül jelentős különbségeket mutatott

A vetéseket a tavaszi rendkívüli szárazság kissé hátráltatta, de végül a májusi csapadéknak köszönhetően a kelés egyöntetű volt. A rendkívül száraz nyári időjárás problémákat okozott a termékenyülés-szemkitelítődés időszakában, különösen a Dunántúlon. A kísérleti eredmények jól mutatják, hogy idén az országon belül jelentős különbségek voltak termésmennyiség tekintetében, mert az aszály eltérő mértékben érintette a különböző területeket.

A kísérlet eredményeit minden évben várják a gazdálkodók

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: „a köztestület a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatban résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére".

A termelők minden évben figyelemmel kísérik az eredményeket - Fotó: pixabay.com

A nemesítők keresik a kihívásoknak ellenálló fajtákat

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: „a kísérlet eredményeit minden évben nagyon várják a gazdálkodók, hiszen az objektív adatok fontos visszajelzést adnak számukra, hogy adott fajták milyen eredményekre képesek. Ezáltal képet kapunk arról is, hogy az egyre gyakoribb időjárási stresszhelyzetek és a változó klíma negatív hatásait mennyire ellensúlyozzák a hibridek. Nagy öröm számunkra, hogy a nemesítők folyamatosan keresik a kihívásoknak ellenálló fajtákat, ez az idei kísérleti sorban is megjelent."

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke hangsúlyozta: „a kísérlet szervezőire nagy felelősség hárul, hogy minden évben a gazdálkodói igényeknek megfelelve fejlesszék a kísérleteket. Ennek megfelelően a jövő évtől várhatóan öntözéses körülmények között is tesztelik a hibrideket".

A kísérletek eredményeiről készült összefoglaló elérhető a NAKlap decemberi számában, a részletes eredményeket tartalmazó kiadvány pedig letölthető a VSZT honlapjáról.