Az áremelkedések oka főleg a műtrágyagyártás első számú költségtényezőjét képező energiaköltségek gyors és szinte példa nélküli arányú emelkedésében, valamint a nemzetközi szállításoknak a koronavírus járvány kapcsán helyenként és időnként fellépő akadályaiban keresendő.
Ugyanebben az irányban hatott azonban a gabonaáraknak az utóbbi időben tapasztalt szokatlanul gyors emelkedése, mivel a gazdák a remélt nagyobb nyereség miatt a termés maximális növelésére és több műtrágya vásárlására törekedtek.
A legnagyobb drágulás a nitrogén- és foszforalapú trágyáknál tapasztalható – Fotó: Agroinform
A legnagyobb problémát azonban az arányeltolódás okozta, mivel az árak az utóbbi évben a búza esetében 35, a szójánál 75, a kukoricánál 100 százalékkal, egyes műtrágyáknál pedig két- két és félszeresre emelkedtek. Sőt, legutóbb a gabonaárak csökkenni kezdtek, így az agrártermelőket most kettős hátrány sújtja, és a többletköltségek a nyereségük túlnyomó részét felemésztik.
A műtrágya árak emelkedésének mértéke az egyes típusoknál különböző, a legnagyobb drágulás a nitrogén- és foszforalapú trágyáknál tapasztalható.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ukrajnában is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis")
_fill_540x300_0.jpg)
