Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.

Ennek első állomásán, Sárváron bemutatták az egységes vadkárfelmérési útmutató tervezetét is, amely várhatóan valamennyi fél számára elfogadható módszertani hátteret ad majd a vadkárt érintő kérdésekre.

Magyarország erdősültsége jelenleg 21 százalék körül mozog, amelyet indokolt lenne néhány évtizeden belül 27 százalékra emelni. Ez a cél nem csak erdőtelepítéssel érhető el, a jövőben fontos szerepet kaphatnak az agrárerdészeti fásítások is – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület által 2019. január 9-én, Sárváron rendezett gazdatájékoztató fórumon.

agrárerdészet

A fásítások jövedelmezőbbé tehetik a termelést, az agrárerdészeti rendszerek pedig főleg a kedvezőtlen termőhelyeken jelenthetnek megoldást – fotó: Soproni Egyetem

A NAK elnöke elmondta: különösen a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek eredményesebb hasznosítására több szempontból is jó lehetőséget ad az agrárerdészeti fásítás. Hiszen ezzel az ország fával, faállománnyal való borítottsága úgy növelhető, hogy közben a mezőgazdasági termelés is fenntartható, és támogatás is igénybe vehető.

Hozzátette: az agrárerdészeti rendszerek, fásítások jelenleg kevésbé ismertek és elterjedtek hazánkban. Ezért a Kamara kiadványt jelentetett meg, amely többek között ismerteti az agrárerdészeti rendszerek sajátosságait, előnyeit, valamint az átálláshoz igényelhető beruházási típusú vidékfejlesztési támogatások formáit. A kiadvány a NAK portálján is elérhető.

A rendezvényen bemutatták az egységes vadkárfelmérési útmutató tervezetét is. Győrffy Balázs beszédében emlékeztetett rá, hogy a vadkár kérdéskörét a módosított vadászati törvény új alapokra helyezte. Ennek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére is.

„A vadkár felmérése téren komoly előrelépést jelent majd az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének vezetésével, a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készül” – hangsúlyozta a NAK elnöke.

Az egységes mezőgazdasági, illetve erdei vadkárfelmérési útmutató fő célja, hogy egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása objektíven történhessen. A mezőgazdasági, illetve az erdei vadkár felmérésére szolgáló útmutató tervezete elkészült. A NAK és az OMVK ezeket mind az agrártermelők, mind a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgálja, és 2019. február végéig jelzik a munkacsoportok részére a felmerülő észrevételeiket és javaslataikat az útmutatók véglegesítéséhez – tette hozzá Győrffy Balázs.