Elérhető-e a 6 t/ha termésátlag üzemi szinten napraforgóban? – termelői szemmel

Magyarország a napraforgó-termesztés élén jár és hibridjeinkben benne van ez a terméspotenciál. Így nincs kétségünk afelől, hogy a termelőinkkel együtt, közösen elérjük célunkat és tovább emeljük az országos napraforgó termésátlagot. A magas cél kitűzéséről és annak megvalósíthatóságáról a termelőinket kérdeztük – Molnár Bencét, a Molnár Családi Gazdaság agronómusát (Kisoroszi), továbbá György Dánielt és György Gergőt családi vállalkozásukból (Cigánd).

Molnár Bence, a Molnár Családi Gazdaság agronómusa – fotó: Syngenta

Syngenta: Mit gondol a Syngenta hat tonnás programjáról?

GY.D. és GY. G. – Szerintünk nagyon jó kezdeményezés, mert a Syngenta hibridekben benne van a magas terméspotenciál. Mindemellett érdekes lehet a különböző összetevők termésre gyakorolt hatása, amely minden évben változik, plusz az időjárás kiszámíthatatlansága, amit sajnos nem tudunk befolyásolni. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a napraforgó-termesztésünk során a legtöbbet hozzuk le az adott tábláról.

M.B. – Jó elképzelés, én egy nagyon kísérletező szellemű ember vagyok, de a saját területemen csak 2-3 ismétléses kísérletben látom az eredményeket és ezeket sem tudom igazán precízen beállítani. Statisztikailag értelmezhető adatot szinte lehetetlen előállítani, tapasztalati tényekből próbálunk fejlődni. Ezért nagyon jó, hogy a Syngenta összefogja szakmailag ezt és megkeresi azokat az elemeket, amik hozzájárulhatnak a termés növeléséhez. Ez mindenkinek nagy segítség, hisz mindenki tud előrelépni a saját berkein belül, ha kap iránymutatást a szélesebb tapasztalati körből. A kérdés az, hogy van-e a változtatásra hajlandóság, hisz az ember saját magában sokkal nehezebben fejlődik, sokszor nehezen engedi el a saját „ökölszabályait". Ellenben, ha a Syngenta megosztja a termelőikkel az integrált tudását és ez a szaktanácsadás országos szinten eljut a termelőkhöz, az sokat jelenthet a napraforgó termesztőknek.

Syngenta: Mit gondol, reális a 6 t/ha termésátlag elérése üzemi szinten napraforgóban?

GY.D. és GY. G. – Teljesen reális, nagyon jó helyen vagyunk itt Közép-Európában, minden lehetőség adott a sikeres napraforgó-termesztéshez. A klímaváltozás miatt a szárazság térhódításával a napraforgó itt nálunk előnyre tett szert. Ez a száraz kontinentális időjárás nem kedvez a kukoricának, ezzel szemben ezekben az években nagyon jó termések vannak napraforgóban. Nálunk idén az SY Onestar kiválóan szerepelt, a tábla erősebb részein 7 és 8 t/ha-ra is felugrott a hozammérő, van a hibridben bőven potenciál. Nálunk bevált a Syngenta genetika, az eddig általunk kipróbált versenytárs hibridekben nem látjuk ezt a terméspotenciált.

Hozammérő kombájnmonitor képe – fotó: Syngenta

M.B. – Ha kivesszük azokat a faktorokat, amiket nem tudok befolyásolni (vadkár, vihar), ezeket vis majornak tekintve, akkor simán benne van a potenciál. Idén aratva ezt a táblát látható volt, hogy több száz méteren keresztül konstans 6 t/ha felett mutatott a hozammérő. Sőt, volt olyan szakasz is, ahol 7 t/ha-ra is felment, de ahol visszaesett, ott is 5,5-5,8 t/ha között maradt, tehát látszik, hogy üzemi szinten ezt lehet hozni. Úgy gondolom, ha megvannak azok a kulcspontok, amikhez tudunk igazodni, és az embernek szerencséje is van (pl. időjárás), akkor ez abszolút reális cél. Az 5-5,5 t/ha gond nélkül, de a 6 t/ha is összejöhet, ha az időjárás kedvező.

György Dániel és György Gergő – fotó: Syngenta

Syngenta: Mi volt a legnagyobb kihívás a napraforgó-termesztésben 2021-ben?

GY.D. és GY. G. – A vetés, és annak időpontjának megválasztása, mert utólag azt már mindig könnyű megmondani. Tavasszal kevés csapadékunk volt, de télen sokat kaptunk, meg tudtuk őrizni a talajban, szerintem főleg ennek köszönhetőek a jó eredmények. Mi mindig megőrizzük a talajnedvességet, lezárjuk időben, a vízháztartást, annak megőrzését komolyan vesszük. Minden a nyári talajlezárással kezdődik, betakarítás után a vízmegőrzés elsődleges. Az őszi mélyszántást 30-35 cm mélyen végezzük napraforgó alá, ez alatt kevésbé hatékony és korai gyomosodási problémák léphetnek fel a területen. Fontos a tavaszi magágyelőkészítés, talajelmunkálás, mert a vetés és gyomirtás minőségét ez határozza meg. Minimális csapadékkal is 60-70% -os a pre-gyomirtás hatása. Most azt mondom, hogy talán egy héttel később kellett volna vetni, mi idén április 27-28-án vetettünk.

M.B. – Egyrészt az optimális vetésidő megválasztása tavasszal, amiben mindig utólag okos az ember. A tavaszi időjárás nagyon becsapós volt. Jött egy kis meleg, aztán lehűlés, rengeteg csapadék egyszerre. Nekünk szerencsénk volt, mert jól döntöttünk, mi április 26-27-én vetettünk. Majdnem kukoricavetés időben, a nagy esők után, de szerencsére még utána is kapott csapadékot, így robbanásszerűen kelt ki az állomány és ez a teljes tenyészidőszak során elkísért minket a rettenetesen jó, homogén állomány képében. A másik kihívás a gyomszabályozás megfelelő végrehajtása volt, amelyben sajnos maradtak hiányosságaink, főleg a kezdeti hideg időjárásnak köszönhetően.

Syngenta: Mit gondol mennyit vehetett el idén a termésből egy rossz gyomírtás?

GY.D. és GY. G. – Nálunk nagyon tiszták a területek. Arattam bérbe egy illetőnek, ahol 4,5 t/ha-t vágtunk a gyommentes területről, de ahol gyomos maradt, ott csak 2,2-2,5t/ha-t kombájnoltunk. Szerintem átlagban 2 tonnát vesz ki egy rossz gyomirtás, 50%-át biztosan elviszi a termésnek. Ha új területet kapunk/vonunk be, minimum 5 év mire a normális, várható szintet eléri a termés. Általában tele van évelővel, és egyszikűekkel, nagyon nehéz a gyomirtás. Az évelő gyomok nagyon veszélyesek, mert pont a napraforgó gyökérzónájából veszi ki a tápanyagot. Az időzítés is nagyon nehéz, mert a gyomok nem egyszerre kelnek. A gyomosodást nem a napraforgóban kell megoldani, a területet tisztán kell tartani az egész éven keresztül. Ha karban tartod a talajt éveken keresztül, akkor az egyszeri kezelés is elég lehet, de ha egy éven elcsúszik a dolog, kezdheted előről.

M.B. – Fél tonnát alsó hangon, de ez sajnos csak becslés. Véleményem szerint sokkal több lett volna benne, ha az időjárási körülmények kedvezőbbek és a gyomirtást sem akadályozza hideg idő, az intenzíven verő eső, illetve kialakulhatott volna hamarabb a napraforgó természetes gyomelnyomó borítása.

Syngenta: Milyen gyomok okoznak gondot az Ön területén?

GY.D. és GY. G. – A mi térségünkben a parlagfű, a mezei acat és a szerbtövis fajok okoznak komoly gondokat. A területeink nagy részéről azonban a parlagfüvet és a mezei acatot sikerült száműznünk. A gyomirtás időzítése kulcsfontosságú szerepet játszik, minden tábla előéletét ismerni kell.

M.B. – Parlagfű, feketeüröm, baracklevelű keserűfű, mely újonnan jelent meg foltokban ugyan, de igen intenzíven, az idei az első év, amikor jelentős borításon találkoztam vele. A mezei acatot szerencsére egész jó színvonalon sikerült már visszaszorítanunk.

Syngenta: Mi a véleménye a gombalölőzés fontosságáról? Mi lenne az irány a fungicides kezelések esetében?

GY.D. és GY. G. – Nálunk 6-8 levélben kapta az első gombaölőszert, rovarölővel, és bór levéltrágyával kiegészítve, a másodikat virágzás kezdetekor, preventíven juttatuk ki. Egyes években én a második gombaölözésben látok plusz 1 tonnát, ennek az időzítése kulcsfontosságú. Mi mindig a megelőzésre törekszünk! Véleményünk szerint nagyon fontos a levélanalízis, mert ami a talajban van tápanyag, azt nem mind veszi fel a növény. Továbbá a tápanyagvizsgálat során csalóka eredményeket kaphatunk, mert a tábla nagyon változatos, heterogén, és általában csak 30cm-ről vesznek mintát. Náluk megszokott, hogy 60 cm-ről, akár 90 cm -ről is veszünk mintát, mert napraforgó gyökérzete a mélyebb rétegekből veszi fel a tápanyagot egy kukoricával szemben, ahol elég a 30 cm mélység. Emelett a talajmintavétel időpontja is nagyon fontos, mert sok minden határozza meg. Amíg a hiány látens, addig nagyon nehéz dolgunk van. Amikor látunk valami tápanyaghiányt, addigra az már 30-40% ban befolyásolja a növény kondicióját, és mire kijuttatjuk és felveszi az adott mikro-makroelemet az már többnyire késő. A növényt kell vizsgálni, abból tudjuk meg, mire van szüksége. Ebben kellene fejlesztés, sajnos nagyon drágák a mérőműszerek, nem mindenki tudja megvenni.

M.B. – Ha a maximumot szeretnénk elérni, akkor preventíven, megelőzésképpen kell alkalmazni. Ennek időzítéséhez és dozírozásához kell szakértelem, de főként tapasztalat, hogy pontosan mikor optimális a kezelés, milyen tényezők csökkenthetik a hasznosulást, vagy akár mi az ami serkentheti a növény és a hatóanyag kapcsolatának sikerességét. Én az idén azt láttam, hogy a 6-8 leveles állapotban mindenképpen menni kellett, csillagbimbóban már nem tűnt indokoltnak, de megelőzésként fontosnak tartottam a második kezelést. Emellett a rovarlőszeres kezelésnek is látom létjogosultságát. Mint állandó technológiai elem nem venném be, csak ha indokolt – figyelni kell, például idén a levéltetű ellen okszerű volt 6-8 levélben. Technológiai javaslatba betenném, mint állandó figyelemmel kisérendő elem. Amennyiben a maximumot célozzuk meg, akkor figyelni kell rá, csak emiatt kimenni véleményem szerint nem érdemes, de pl. a 6-8 leveles gombaölőzés mellé érdemes betenni, vagy akár egy későbbi lombtrágyázással összekötni.

Elhivatottságunkat mutatja, hogy a „Közös célunk a 6 t/ha napraforgó" programunkat idén országosan kibővítjük, hogy minél több tapasztalatot és információt gyűjtsünk össze, annak érdekében, hogy termelőinket a legmagasabb szinten tudjuk szakmailag támogatni a magasabb termésátlag elérésében.

További termelői véleményeket különböző fórumokon olvashatnak, ezért kövessék a Syngenta Agrár Klub Facebook oldalunkat és syngenta.hu weboldalunkat.

Ácsné Dr. Szekeres Dóra
Olajosnövények vetőmag termékfelelőse

Zilahi András
Vetőmag fejlesztői csapat vezetője