A termőföld hektáronkénti átlagára 2019-ben elérte az 1,602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál 13 %-kal az előző évhez képest (72 097 forint/hektár). A szántó területek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1,721 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent. Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít.

A termőföld-értékelés online programjának kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a majd 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.

2019: több extrém árazás

A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek (spekulációs cél) vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik. Mindenesetre a szélsőséges árazásoktól megtisztították az adatbázist, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult.

30 éve tart Magyarországon az áremelkedési trend, mely valószínűsíthetően a közeljövőben sem fog csökkenni.

Országos átlagárak

2019-ben a földek hektáronkénti átlagára elérte az 1,602 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest, ám 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát a föld. A legtöbbet a Dél-Alföldön (1,911 millió forint/hektár), míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kértek a földért (1,245 millió forint/hektár). Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek (3,138 M Ft/hektár).

Két millió forint körüli ár sávba tartozó megyék: Békés (2,168 M Ft/hektár), Hajdú-Bihar (2,095 M Ft/hektár), Tolna (2,015 M Ft/hektár). A legalacsonyabb árak, 1,2 millió forint alattiak a következő megyékben voltak: Nógrád (1,120 M Ft/hektár), Heves (1,162 M Ft/hektár), Zala (1,172 M Ft/hektár).

„Nem számítunk a következő években sem a termőföld drágulásának lassulására, mert továbbra is nagy a kereslet. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, hiszen Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása. A hatékony földbirtokra épülő amerikai és német piacokon is az utóbbi években jelentős drágulás zajlott, hiszen világszinten véges, illetve csökken a termőföld terület nagysága.”- emelte ki Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Szántók

Tavaly egy hektárnyi szántóterület átlagosan 1,721 millió forintért cserélt gazdát Magyarországon, mely az előző évi értékhez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor sehol sem kelt el szánó átlagosan 1 millió forint alatti áron. A legkisebb mértékben, 7,4 százalékkal a Dél-Alföldön nőttek az árak, míg legnagyobb, 14 százalékos növekedés Közép-Magyarországon volt. A megyék közül a legnagyobb drágulás Hajdú-Biharban (15,3 %), míg a legkisebb, 4,7 %-s Zalában volt.

A legtöbbet a Budapesthez tartozó szántókért kellett fizetni (2,533 M Ft/hektár) ettől csak kicsit maradt el Hajdú-Biharban (2,264 M Ft/hektár), Békésben (2,183 M Ft/ hektár), valamint Tolna megyében (2,138 M Ft/hektár) az ár. A legolcsóbban Zala (1,219 M Ft/hektár), Nógrád (1,269 M Ft/hektár), valamint Heves (1,275 M Ft/hektár) megyében lehetett szántókhoz jutni. A tavaly eladott szántóföldek átlagos nagysága 1,48 hektár volt, mely a vizsgált művelési ágak közül az erdők után a második legnagyobb átlagos méret.

Forrás: Agrotax Kft.

Gyep

2019-ben a gyepterületek átlagosan hektáronkénti ára 1,327 M Ft volt. A legdrágábban Közép-Magyarországon (2,191 M Ft/hektár) keltek el a területek, a legolcsóbban, 1 millió forintot meghaladóan az Észak-Alföldön (1,023 M Ft/hektár) és Észak-Magyarországon (1,035 M Ft/ hektár).

Erdők

Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az 1 millió forintot egyedül Közép-Dunántúlon (1,026 M Ft/hektár) haladta meg az ár. A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (766 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/ hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz.

A 2019-es évben eladott szántóföldek átlagos nagysága 1,48 hektár volt.

Gyümölcsös

A fél hektárnál nagyobb mérettel bíró gyümölcsösök országos átlagára tavaly meghaladta a 3 millió forintot, értéke 3,073 M Ft/hektárra emelkedett. Nyugat- (4,705 M Ft/hektár), illetve Közép-Dunántúlon (4,580 M Ft/hektár), valamint Közép-Magyarországon (4,023 M Ft/hektár) egyaránt 4 millió forint feletti átlagárakon keltek el a területek. A legalacsonyabb átlagár Észak-Magyarországon (1,985 M Ft/hektár) alakult ki.

Szőlő

A fél hektárnál nagyobb területű, szőlőművelési ágba sorolt földterületek hektáronként átlagosan 3,364 millió forintért cseréltek gazdát tavaly. A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (7,680 M Ft/hektár) és Észak-Magyarországon (3,228 M Ft/hektár) voltak, míg a legalacsonyabb 2 millió forint alatti átlagárak Nyugat-Dunántúlon (1,768 M Ft/ hektár), illetve az Észak- Alföldön (1,796 M Ft/hektár).

Szántók haszonbérlete

2019-ben a szántók haszonbérleti díjainak országos átlaga 72.097 forint/hektár/év volt. A legmagasabb díj a Dél-Alföldön (81 ezer forint/ hektár/év) volt, de az ár meghaladta a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon, és a Közép- Dunántúlon is. A legalacsonyabb 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeknél alakult ki.

Forrás: Agrotax Kft.

Nemzetközi kitekintés

Az amerikai és az EU-n belüli német termőföld piacra is jellemző, hogy az állami szabályozás meghatározza a földszerzési lehetőséget, valamint mindkét országban biztosítanak a gazdák számára különböző állami támogatást. Európában az állami támogatás elosztása területalapú, míg az USA-ban termésbiztosítással segítik a gazdákat.

Amerikában a szántók hektáronkénti átlagára tavaly 3,177M Ft (310 USD/HUF) volt (Forrás: USDA). Az amerikai mezőgazdasági művelésű földek 39 százalékán bérlők gazdálkodnak, és a bérleti szerződések 70 százalékát általában évente megújítják. Ez ellentétes a magyar gyakorlattal, itthon az adózási szabályok miatt a bérlési időtartam 5-15 év közé esik. Az amerikai termőföld árak folyamatosan emelkedtek az elmúlt 16 évben, bár a drágulás dinamikája lassult, az időtáv alatt az átlagos évi emelkedés 6,1% volt, az utolsó 5 évben pedig 1,6%. Ugyanez Kanadában 9,2% és az utolsó 5 évben 2,4%. (Forrás: United States Department of Agriculture, USDA)

Németországban 2018-ban 8,5 M Ft (335 EUR/HUF) volt a termőföld hektáronkénti ára, az eladott föld átlagos nagysága pedig 2,2 hektár. Az országrészek között azonban hatalmas a termőföld árkülönbsége: Ny-Németországban átlagosan 12,5 millió Ft/ha, míg K-Németországban 5 millió Ft/ha. A bérleti díjak között is nagy a szórás, az átlag 140 ezer Ft/ha, míg Észak-Rajna-Vesztfáliában és Alsó Szászországban 231 ezer Ft/ha a díj, addig Brandenburgban és Szászországban 66 ezer Ft/ha. 2007-ig viszonylag stabil árak jellemezték a német piacot, majd egy erőteljes áremelkedés következett 2010-2016 között, amikor az árak gyakorlatilag duplázódtak. Az elmúlt 5 évben az átlagos áremelkedés mértéke 5,4% volt. (Forrás: Die Bodenverwertungs- und -verwaltungs GmbH (BVVG))