Az utóbbi két évtizedben sorra dőlnek meg a nyári melegrekordok, évről évre újabb, vagy akár egy hónapon belül több is. Vannak, akik ezt is vitatják, mondván, ők emlékeznek még hasonlóan forró nyarakra, az viszont tagadhatatlan tény, hogy a csapadéknélküli, meleg időszakok hossza egyre nő – ezt eltagadni nem lehet, egzakt számok igazolják.

Ez nagyon nehéz harc lesz

– Amikor 30-40 napig nincs mértékadó csapadék és ha ez extrém hőséggel is párosul, azt nem sok növény képes tolerálni – jelentette ki Dr. Futó Zoltán egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője. – Ennyi idő alatt még jobb vízgazdálkodású talajon is elfogynak a vízkészletek. Hogy mi a kiváltó ok és miért erősödött mostanság ez a tendencia, arra egyetlen adekvát válasz adható: változik a klímánk. Ha visszatekintünk a földtörténeti korokra, akkor nyilvánvaló, hogy klímaváltozás, felmelegedés és lehűlés mindig volt. A fontosabb kérdés az, hogy mi, mint emberek antropogén hatásként a kiváltói vagyunk most éppen a felmelegedésnek, vagy a folyamat önmagától is végbemenne? Egy biztos: a világban jelentős erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a károsanyag-kibocsátást és az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsék. Azt mindenki tudja, hogy a modern élet és a civilizáció azzal jár, hogy nő az emberek fogyasztása, az életszínvonalunk megkövetel egy minimumterhelést. Mire gondolok? Például hogy ma már teljesen természetes, hogy sok családban akár két autó is van. Hiába fejlesztenek az autógyárak nagyon alacsony emisszió-kibocsátású motorokat, sokkal több jármű fut az utakon. Ezért ez egy nagyon nehéz harc, s nehéz lesz ehhez alkalmazkodni, igazodni is, nem beszélve arról, hogy vannak olyan országok, például Kína, vagy az USA, amelyek a klímaharcban nem a méretüknek és kibocsátásuknak megfelelő súllyal vesznek részt.

aszály, öntözés

Ne reménykedjünk abban, hogy a felmelegedés "megáll" – forrás: Pixabay

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

A szakember hozzátette: a bolygó önszabályozó rendszer, mely felmelegedéssel reagál az őt ért negatív hatásokra. De ebben is lehetnek területi különbségek: miközben 2022-ben Békés vármegye nagyon megszenvedte az aszályt, az északabbra fekvő területeken rekord mennyiségű kukoricatermést regisztráltak. Németországban, Lengyelországban pedig olyan termésátlagokat tapasztalnak egyes növényektől, amilyenekkel korábban nem találkoztak, tehát ők nyerhetnek a klíma változásával. Mi sajnos nem, a jelenlegi agrártermelésnek változnia kell!


2024 majdnem 2022

– Itt, Magyarországon ezért nekünk egy lehetőségünk és feladatunk maradt: alkalmazkodnunk kell – fogalmazott Dr. Futó Zoltán. – Még hozzá gyorsan és drasztikusan. Persze, ebben vannak korlátai a mezőgazdaságnak: míg régen több idő állt rendelkezésre az alkalmazkodáshoz, mert csak egy-két évtized alatt változtak a technológiák, addig ma nagyon gyors a fejlődés és itt most nekünk 3-5 év alatt kell új technológiákat bevezetni, víztakarékos módon gondolkodni, művelni a talajaink, tehát ez egy igen komplex dolog. Arra kell készülnünk a prognózisok alapján, hogy a felmelegedés nem áll meg, "nem fordul vissza". 2022 év figyelmeztetés volt, hogy akár ilyen szélsőséges is lehet az időjárásunk, de ha most megnézzük a 24-es évet, akkor azt mondhatjuk, hogy idén sem vagyunk sokkal távolabb tőle. A Dunántúlon kisebb a baj, mint az Alföldön, a délkeleti-, déli részeken itt jelentős az aszály, a becsült veszteség meghaladhatja az 500 milliárd forintot! S ez nem fog változni, a mindennapi életünk részévé válik, sőt már vált, tehát muszáj lesz alkalmazkodni.

aszály, öntözés

Az öntözés önmagában nem mindenhol elég már, komplex megoldásra van szükség – forrás: Pixabay

– Apropó, vízmegtartó gazdálkodás és no-till: közösségi oldalakon látni, hogy aki ezt a technológiát alkalmazza, annál is égnek ki a növények.

– Szarvasiként könnyen mondhatnám, hogy persze, öntözésfejlesztés a megoldás. Azonban világos, hogy nem mindenkinek van módja és lehetősége öntözni, nincs is annyi felszíni vizünk, amennyivel ez megoldható lenne. Azt gondolom, az öntözési lehetőség nélkül termelő gazdák számára lehetőségként csak az agrotechnika fejlesztése maradt. Fontos a megfelelő érési idejű alacsonyabb vízfelhasználású hibridek használata és a vízmegtartó, regeneratív talajművelés. Az igazán nagy vízfogyasztó növényeket sajnos, kisebb területen tudjuk majd eredményesen termeszteni. Ennek megfelelően a kukorica vetésterülete egymillióról 750-760 ezer hektárra csökkent napjainkban.

Mindent át kell gondolnunk

– Egyre többen érzik, tudják tehát, hogy át kell gondolnunk mindent. Még olyan hangokat is hallani, hogy olyan növények termesztésébe kell fognunk, amelyeket eddig csak tőlünk délebbre termeltek. Ezeknek piacot kell teremteni, értékesítési csatornákat nyitni, másfajta gondolkodást követelnek, de csak ezekkel tudnak a gazdálkodók előrébb lépni. Azt tényleg jó iránynak gondolom, hogy minden a víztakarékosság felé halad, no-till, min-till, de sajnos, ez sem mindig elég. Komplexitásban kell gondolkodnunk, amikor a változásról, váltásról beszélünk, nem lehet egyetlen szegmenst megragadni – mondta.

– Ugyanakkor vannak olyan részei az országnak, ahol nem feltétlen a csapadékhiány, hanem inkább a légköri aszály okoz óriási károkat.

–  Érdekes, de ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy az éves csapadékmennyiség nem feltétlen csökken jelentősen, viszont az eloszlása változik hihetetlen mértékben. Illetve a hőmérséklet-emelkedés a másik jelentős probléma, ami egyszerre két dolgot eredményez. Egyrészt drasztikusan nő a párolgás, ez nem lineáris, hanem inkább exponenciális görbe: 2-3 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés sokkal nagyobb mértékben növeli a párologtatást, mint azt gondolnánk. Ezért ugyanannyi víz, mint amennyit eddig használtunk öntözéshez, már nem lesz elég.

A légköri aszály is nagy probléma

– A másik a légköri aszály problematikája: a növényeink úgy védekeznek a kiszáradás ellen, hogy bezárják a sztómáikat, s ugyan megszűnik a párolgás és a növény túlél, de a bezárt sztómán nincs fotoszintézis, megszűnik a gázcsere és a termelés leáll. Lehet, hogy a talajban van még nedvesség, de olyan forró a levegő, ami a növény életfunkcióit ellehetetleníti, s ez egyértelműen terméscsökkenéssel jár. Ehhez már sokkal nehezebben tudunk alkalmazkodni. A nyugati forró égövi országokban már lehet kapni és használnak is úgynevezett klímaszabályozó öntözőberendezéseket, ami nagyon alacsony normájú, napi pár milliméteres öntözést jelent. Ez kizárólag a környezet hűtését szolgálja, kicsit olyan, mint a párakapu – gyümölcsösökben, nagy értékű ültetvényeken már telepítenek ilyen rendszereket – mondta Dr. Futó Zoltán.