Hatalmas előrelépés az agrárdigitalizáció szempontjából a precíziós pályázat, és az új támogatási rendszerben is lesz folytatása. Milyen lesz majd az új felhívás?

Ami az Agrárminisztérium számára fontos cél, hogy az első körben nyertes 2700 gazdálkodón túl újabb gazdálkodói kört érjünk majd el. Az előző pályázatnak nagyon fontos eleme volt a precíziós gazdálkodást segítő szolgáltatások igénybevétele. A korábbi nyertesek ezeket már használják. Az újabb pályázat kiírásakor előreláthatóan fontos szempont lesz, hogy még több gazdálkodó számára is elérhető legyen a precíziós gazdálkodási gyakorlat megvalósítása

A pályázati keretrendszer bizonyos géptípusok esetében nem százalékos módon határozza meg a támogatás mértékét, hanem egy fix felső határt jelöl meg. Az eddigi visszajelzések alapján ez egy jól bevált eleme ennek a pályázati rendszernek, úgyhogy ennek megfelelően készülünk a továbbiakban. A PREGA-n is elhangzott az az aggály, hogy a világ gépgyártásának aktuális nehézségei miatt többek között a most megrendelt gépek is többnyire 2024-ben fognak megérkezni a felhasználókhoz. Ez a helyzet most annyiban a javunkra szolgál, hogy van időnk felkészülni az új precíziós pályázatra, a szakmával át tudjuk majd tekinteni a feltételeket, és a legoptimálisabb módon fogjuk időzíteni a kiírást annak érdekében, hogy ezek a gépek valóban beszerezhetőek legyenek.

Feldman Zsolt

Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a PREGA-n – Fotó: Agroinform

Illetve most minden az egységes kérelem beadása körül forog...

Az idei év első negyedéve a felkészülésé, a második negyedév pedig az egységes kérelem benyújtásának időszaka lesz. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk az, hogy valamennyi gazdálkodóval megismertessük az új rendszert, a szabályokat és a gyakorlati alkalmazás kereteit egyaránt. 2023 második felében lesz mód arra, hogy már az új stratégiai terv alapján megfogalmazott pályázati kiírásokkal érdemben és élesben foglalkozzunk.

Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban a legfontosabb információkat ITT foglaltuk össze.

Mi az, ami nagyon el fog térni az eddigi rendszertől az egységes kérelem beadása és az ellenőrzések kapcsán?

Arra hívnám fel a figyelmet, hogy

megjelenik a Sentinel-műholdak alkalmazása a támogatási rendszerben, mint az ellenőrzések egyik új és kötelező módja.

Ez a technológia lehetőségeket is teremt, hiszen a műholdfelvételek alapján a kifizető ügynökség amennyiben szükséges, jelzést tud küldeni a gazdálkodó felé több típusú igénylési hibáról, amelynek köszönhetően az egységes kérelmét szankciómentesen javíthatja.

Egy szemléletes példával élve, ha az egységes kérelemben a gazdálkodó olyan hasznosítási kódot jelöl meg, amelyről a műholdfelvétel alapján látszik, hogy valójában nem az van abban a táblában, vagy nem támogatható területre is igényel támogatást, esetleg nem egyféle növény van a táblán, akkor lényegében szankciómentesen javítani lehet a kérelmet.

szántóföld

A területmegfigyelési rendszer immár az ellenőrzés fontos része – Fotó: Agroinform

Ez egy nagyon fontos és egyben új elem, amire nem fenyegetésként érdemes tekinteni, nem felesleges teherként kell megélni, hanem sokkal inkább lehetőségként

A műholdas ellenőrzés részleteiről korábban Detre Miklóst, a Magyar Államkincstár elnökhelyettesét kérdeztük, az interjú ITT érhető el. Az elektronikus gazdálkodási napló, az elektronikus permetezési napló és a területmegfigyelési rendszer (TMR) működéséről és a rendszerek összefüggéseiről a PREGA-n több előadás is elhangzott a Nébih és a Magyar Államkincstár részéről, a részletek hamarosan elérhetőek lesznek az Agroinform.hu-n.

Sok minden megváltozott az utóbbi időszakban, a kukoricában sokan csalódtak, kiszámíthatatlanok a terményárak, közben pedig tény, hogy más növények termesztésében is lenne fantázia. A cukornak például nagyot nőtt a világpiaci ára, tehát lehet jövője a cukorrépa-termesztésnek, de beszélhetünk a szójáról is. Hosszú távon milyen tervek vannak a szokásos növénykultúrákon túli növények termesztésének támogatásával kapcsolatban?

Egy nagyobb hozzáadott értékű termény esetében – mint amilyen a szója és a cukorrépa – a hazai termelésnek a volumene elsősorban nem önmagában a támogatás mértékétől függ, hanem inkább a termelői hajlandóságtól, a rendelkezésre álló speciális gépektől vagy a termesztésükhöz szükséges szaktudás meglététől.

Az Agrárminisztérium ugyanakkor termeléshez kötött támogatás formájában ezeket a speciális szántóföldi kultúrákat segíteni szeretné. Sőt ezután is kiemelt figyelmet szentelünk annak, hogy a termeléshez kötött támogatási forma esetében, akár a cukorrépa vagy éppen a szemesfehérje (ahova egyébként a támogatási rendszer szempontjából a szója is tartozik) a korábbihoz képest intenzívebb, magasabb mértékű támogatáshoz jusson.


A precíziós átállást segítő támogatásunk is segített abban, hogy az ezekhez a növényekhez szükséges speciális gépeket be tudják szerezni a gazdálkodók. Most például lehetőség volt cukorrépakombájnok vásárlására. Ezek a gépek nagyon drágák, nagyon speciálisak, az elmúlt évtizedekben pedig erre vonatkozóan segítség támogatási oldalról nem állt a gazdálkodók rendelkezésére.

csoportkép Feldman Zsolt

Dr. Milics Gábor, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, dr. Feldman Zsolt, Bolyki Bence és Umenhoffer Péter – Fotó: Agroinform

Az elmúlt évtizedekben  a minél alacsonyabb termelési költséggel előállítható szántóföldi kultúrák termelése iránti igény nőtt, nem pedig a speciális kultúráké. Mi a speciális gépigények támogatásával és a termeléshez kötött támogatás segítségével tudjuk támogatni azokat a gazdálkodókat, akik kitartanak e növényi kultúrák mellett.

A precíziós, agrárdigitalizációs megoldások széles tárházát ismerhetik meg a PREGA-n a gazdálkodók. Ön mit emelne ki az információtengerből, mi az, amit leginkább hasznosítani lehet ezen a rendezvényen?

A PREGA az itt megjelenő szakemberek és kiállító technológiai cégek jelenlétéből fakadóan számos hasznos, egyben gyakorlati  ötlettel szolgál az érdeklődők számára. Fontos, hogy a precíziós technológiához kapcsolódó szinte valamennyi olyan vállalkozás megtalálható itt, melyek szolgáltatásait vagy termékeit igénybe véve, szakmai tapasztalatukat felhasználva, valóban fel lehet építeni egy hatékony 3-5 éves gazdaságfejlesztési stratégiát, mely egy kisebb, közepes, vagy akár nagyobb vállalkozás számára is garantálja az eredményességet. Lehetőség nyílik akár a konzultációra is, mi lehet az első lépés a vállalkozás életében, amelyet meg kell tenni, mennyi annak a költségigénye, mi legyen a következő gazdálkodási év legfontosabb feladata. Azaz az egyes agrárvállalkozások felépíthetik saját gazdaságfejlesztési stratégiájukat mérlegelve reális esélyeiket és lehetőségeiket.

Az Agrárminisztérium éppen ezért örömmel vállalta ennek az eseménynek a fővédnökségét, mivel a magyar kormány támogatja a digitális megoldások széleskörű alkalmazását, a precíziós gazdálkodásra való átállást, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy az agrárium digitalizációja a magyar mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok egyike.