A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, mely révén a gének tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, új DNS szakaszok létrehozására. Az eljárás azonban még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy a gén bemetszése nem a megfelelő helyen történik, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték.

A közelmúltban jelentették be az eljárás egy új fajtáját is, ami a Prime névre lett keresztelve. Ez a módszer a genetikai eredetű megbetegedések akár 90%-át képes lehet kiküszöbölni. Az eljárás alkalmas lehet akár a rákos és az öröklődő megbetegedések megelőzésére is amennyiben az ilyen betegségekért felelős jelző gének eltávolításra kerülnek. A tudósok bíznak benne, hogy hosszú távon az eljárás akár halálos betegségek ellenszere is lehet.

A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock

Az eljárás fejlesztéséhez a mesterséges intelligencia vívmányait is igénybe veszik a kutatók egy önértékelő algoritmus kifejlesztésén keresztül, ami a vívmányok jövőbeli automatikus működését is tovább támogathatja.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy miközben ezek az eszközök és vívmányok mind a mezőgazdaság, mind az egészségügy területét érintik, és új piaci lehetőségeket teremtenek, fontos etikai kérdéseket is felvetnek, így megítélésük továbbra sem egyértelmű. Az Európai Bíróság 2018. nyarán hozott döntése alapján az új génszerkesztési technikák génmódosításnak számítanak és a meglévő uniós jogszabályok értelmében a GMO-kra vonatkozó előírások vonatkoznak rájuk. A 2019-es évben azonban felmerült, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia, hogy pontosan milyen kritériumok birtokában engedélyezhetőek, vagy tilthatóak ezek az új nemesítési technikák, így a jövőben a génszerkesztés megítélésével kapcsolatban további fejlemények várhatóak.

Szerző: NAK / Balogh Brigitta