Ez már kellett – új hatóanyagok a gyomirtásban!

HUSZÁR 4.0 = HUSZÁR AKTÍV PLUSZ

A jodoszulfuron hatóanyagú Huszár WG Magyarországon 2001-től volt forgalomban. Kiváló hatékonyságot biztosított a fontos egy- és kétszikű kalászos gyomok ellen. A készítmény széfenert (mefenpir-dietil) is tartalmazott, így tökéletesen kultúrnövény kímélő volt.

Ezt váltotta 2009-ben a modernebb és fokozottabb hatásbiztonságot nyújtó Huszár OD. Az olajos alapú szuszpenzió koncentrátumnak (a Bayer saját fejlesztésű formulációs technológiája) számos előnye van: a permetcsepp jobban megtapad és elterül, így a felszívódás gyorsabb, és javul az esőállóság is. Huszár WG-t és az OD-t is ki kellett egészíteni 1 l/ha MERO hatásfokozó adalékanyaggal.

A Huszár Aktív 2014-ben kapott engedélyt. (Javaslom, keressenek rá az interneten a 2018 februárjában publikált „HUSZÁR AKTÍV – a magyar huszár” címen megjelent írásomra.) A 10 g/l jodoszulfuron hatóanyag kiegészült 250 g/l 2,4-D-etil-hexil-észterrel. A készítmény széfener (mefenpir-dietil) tartalma 30 g/l volt. Az eltérő hatásmódú hatóanyagok optimalizált arányának és a kitűnő formulációnak köszönhetően érvényesült a szinergizmus, így a kétszikű hatásspektrum javult. A 2,4-D-nek fontos szerepe volt a rezisztencia megelőzésében is, illetve nem csak gyomirtó szerként működött, hanem „aktivátor” szerepet is betöltött. A gyomnövények érzékenyebbé váltak a jodoszulfuronra. Az olajos diszperzió 1,0 l/ha dózisban tartalmazta a szükséges mennyiségű hatásfokozót, így a Huszár Aktívot nem kellett kiegészíteni más adalékanyagokkal.

2020-ban „6300/1829-1/2020. NÉBIH” számon a Huszár Aktív Plusz forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt kapott tavaszi felhasználásra őszi búza, rozs és tritikále kultúrákban. Ennek az új készítménynek is a dózisa minden kultúrában és kijuttatási időben egységesen 1,0 l/ha.

Mi a „PLUSZ” az új termékben?

A Huszár Aktív Plusz-ban van egy új hatóanyag, 7,5 g/l tienkarbazon-metil (TCM), és a 2,4-D-etil-hexil-észter tartalom 300 g/l-re emelkedett. Az OD formuláció, a 10 g/l jodoszulfuron hatóanyag és a 30 g/l széfener (mefenpir-dietil) tartalom változatlan maradt.

A jodszulfuron és a tienkarbazon-metil a HRAC (herbicid rezisztencia akció bizottság) „B” hatóanyag csoportba tartoznak, hatékonyan gátolják az acetolaktát-szintetáz (ALS) enzimet, az aminosav-bioszintézis első enzimét, megakadályozva ezzel a fehérjeszintézist. A gyomok növekedés gátlása általában a kezelés után egy napon belül bekövetkezik, majd a gyom fokozatosan, 4–6 hét alatt elpusztul. Jellegzetes tünetek a növény elszíneződése, majd a nekrózis.

A hatóanyagokat a gyomnövények levélzeten is és gyökérzeten keresztül is felveszik, jelentős tartamhatással is rendelkeznek.

Jellegzetes szulfonil-karbamid tünetek ragadós galajon

és árvakelésű őszi káposztarepcén. — fotó: Bayer Hungária Kft.

A 2,4-D a HRAC „O” hatóanyag csoportba tartozik. A fenoxi-ecetsavak leveleken keresztül szívódnak fel és bekerülnek a növény osztódó szövetébe, valamint eljutnak a gyökerekbe is. Nem fenntartható növekedés alakul ki, ami szárcsavarodást, levélszáradást, végül a gyomnövény pusztulását eredményezi. Észter változata a gyomnövények levelén még könnyebben áthatol.

A 2,4-D a fentiekben említett „aktivátor” szerepet is betölt, kiegészíti a szulfonil-karbamid hatást: gyorsítja a tünetek kifejlődését, az ALS-gátlókra kevésbé érzékeny kétszikűek esetén javítja a hatékonyságot is.

Jellegzetes szulfonil-karbamid tünetek borostyánlevelű veronikán

és mezei acaton — fotó: Bayer Hungária Kft.

Az új termékben milyen javulást eredményezett ez a „csekély” változtatás? Milyen pluszokat hozott ez a plusz 7,5 g/ha TCM?

Kétszikű gyomnövények ellen, 27 fejlesztési kísérlet átlagában 6 %-os hatékonyságnövekedést tapasztaltunk. Szignifikáns hatékonyság javulás volt megfigyelhető ragadós galaj, árvacsalán fajok, veronika fajok, mezei árvácska, mezei gyöngyköles, sebforrasztó zsombor és parlagi nefelejcs esetén.

A kísérletekben szerepelt a Huszár Aktív Plusz 1,0 l/ha dózisával megegyező összetételű tankkombináció is. A gyári kombináció minden esetben felülmúlta a tankkombináció hatékonyságát. Az engedélyezési vizsgálatokban a hozzáadott TCM, hatékonyság javulást hozott mezei acat, ragadós galaj, pipacs, tyúkhúr, veronika fajok, mezei árvácska és mezei szarkaláb esetén. A többi kétszikű gyomnövénynél nem volt különösebb eltérés a hatásosságban.

Nagy széltippan elleni vizsgálatokban, 39 fejlesztési kísérlet átlagában 5 %-os hatékonyságjavulást hozott a hozzáadott 7,5 g/ha TCM. A Huszár Aktív Plusz 1,0 l/ha dózisának a hatása nagy széltippanra – ha egy szóval akarjuk leírni – konzisztensebb volt. Magyarul kiegyensúlyozottabb, következetesebb és egyenletesebb, mint a sztenderd Huszár Aktív kezelésekben.

Az engedélyezési vizsgálatokban a nagy széltippan elleni hatékonyságkülönbség több mint 10 %-os volt a Huszár Aktív Plusz kezelések javára.

Más egyszikűek ellen is figyelemre méltó hatékonyságjavulást eredményezett a 7,5 g/ha TCM: perje fajok, vadzab, parlagi ecsetpázsit és rozsnok fajok. Az utóbbi kettő esetén ennek ellenére továbbra is inkább az ATLANTIS OD-t ajánljuk, ecsetpázsit ellen a Puma Extrát is. Ami nem változott az a kiemelkedő szelektivitás, a kísérletek többségében nem tapasztaltunk fitotoxicitást, illetve némely esetben nagyon enyhe kezdeti, gyorsan elmúló tünetekkel találkoztunk.

A fejlesztési kísérletekben egyformán nagyon jó – kiváló hatékonyságot értékeltünk búzavirág, szarkaláb, ebszikfű, vadrepce, tyúkhúr, valamint árvakelésű napraforgó és repce ellen mindkét készítménynél.

A kísérletekből egyértelműen következik, hogy a nehezen irtható, illetve az évelő kétszikűek miatt szükséges a kombinációban a 2,4-D, de fontos a szerepe az IMI és ALS rezisztens kultúrnövények (napraforgó, repce) árvakelése esetén, valamint a gyomrezisztencia elleni harcban is.

Mikor és hogyan kell alkalmazni az új gyomirtó készítményt?

A Huszár Aktív Plusz a kultúrnövény „bokrosodásának kezdetétől” az „egy szárcsomós állapotig” juttatható ki (BBCH 21–31).

Öt éven keresztül folytattunk kezelés időzítés vizsgálatokat. Nagy széltippan esetén a korai és közép időpontú kijuttatások hasonlóan jó eredményt adtak, és csak a késői időpontú kezelés esetén csökkent a hatékonyság. Ragadós galajnál a közép időzítés kiváló hatékonyságú volt, míg a korábbi, illetve a későbbi esetén a hatás 2–3%-ot csökkent.

Igyekezzünk minél korábban, a gyomnövények legérzékenyebb fejlettségi állapotában (nagy széltippan 1–3 leveles, kétszikű gyomok 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös és a mezei acat tőlevélrózsás állapota) elvégezni a kezelést.

Az előírt növényvédelmi technológia, a kijuttatás körülményei és az utóvetemény szempontjából a Huszár Aktív Plusz megítélése hasonló a Huszár Aktívéhoz. Ugyanez vonatkozik a munkaegészségügyi, a környezetvédelmi és egyéb előírásokra, valamint a várakozási időkre is. Minden esetben a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyben, illetve a címkén feltüntetett előírások a meghatározóak.

Ugyanazon területen, több éven keresztül azonos hatásmódú gyomirtó szerek felhasználása a rezisztens gyomnövények kiszelektálódásához vezethet. A rezisztencia kialakulása ellen mindent meg kell tenni, például vetésváltás, talajművelés, szerrotáció és/vagy eltérő hatásmódú hatóanyagok gyári- vagy tankkombinációban történő alkalmazásával.

A Huszár Aktív Plusz a hatásspektrumába tartozó kétszikűek vonatkozásában a rezisztencia megelőzés kiváló eszköze. A Huszár Aktív Plusz kedvező költségszinten, kiváló egyszikűek elleni hatása mellett magas szintű, biztonságos kétszikűek elleni hatékonyságot nyújt. A fentiekben idézett fejlesztési és engedélyezési vizsgálatok egyrészét én magam végeztem és meggyőződésem, hogy a Huszár Aktív Plusz egy nagyszerű innováció, egy kiváló kalászos gyomirtó szer. Aki ismerte és használta a Huszár Aktívot nyugodt szívvel cserélje le Huszár Aktív Pluszra. Aki még nem használta, próbálja ki a 2021. évi tavaszi gyomirtási szezonban a 4.0-ás Huszárt a legújabb magyar huszárt!

Dr. Bosák Péter
Bayer Hungária Kft.