Az inzulin egy olyan hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel, és elsődleges feladata, hogy a véráramból a cukrot az izmokba, a májba és a zsírszövetekbe szállítsa. Ha azonban a vércukorszint tartósan magas marad, akkor a szerveink fokozatosan elveszíthetik érzékenységüket az inzulinra. Ezt az állapotot inzulinrezisztenciának nevezzük, ami idővel cukorbetegséghez vezethet.

Az életkor előrehaladtával különösen fontos, hogy elkerüljük a vércukorszint hirtelen megugrását. Ennek egyik leghatékonyabb módja, ha csökkentjük a cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag élelmiszerek fogyasztását. De emellett a megfelelő rostbevitel is kulcsfontosságú.

Milyen rostokra van szükségünk?

Az élelmi rostok növényi alapú szénhidrátok, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk:

Oldható rostok: ezek vízzel érintkezve gélszerű anyaggá alakulnak, lassítva az emésztést és így a vércukorszint emelkedését is.

Oldhatatlan rostok: ezek a bélrendszer felső végén emésztetlenül mennek keresztül, így eljutnak a lejjebb lévő szakaszokban található jótékony hatású baktériumhoz, és tápanyagot biztosítanak azok számára. Ezek a baktériumok a hormonháztartást is karban tartják.

A kétféle rost együttes fogyasztása hatékony fegyver a cukorbetegség megelőzésében!


Mennyi rostra van szükségünk 50 felett?

Az Amerikai Nyugdíjasok Szövetsége (AARP) szerint:

• Nőknek napi 21 gramm
• Férfiaknak napi 30 gramm rostot kell bevinniük.

Ezt a mennyiséget azonban csupán az emberek kb. 5 százaléka viszi be a szervezetébe.

Ha tehát szeretnénk elkerülni az inzulinrezisztenciát és a diabéteszt, érdemes tudatosan növelni a rostfogyasztásunkat!

Forrás: vince.hu

Indexkép: Shutterstock