Így védekezzünk a mezei pocok ellen!

A szokásos rágcsálóirtó szerek nem alkalmasak a mezei pocok ellen

Miért? Elmondjuk! Az olyan hagyományosan ismert szerek, mint amilyenek az egyszerűen „patkányméregnek" hívott termékek, jellemzően bromadiolon hatóanyaggal rendelkeznek. A bromadiolon egy második generációs véralvadásgátló hatóanyag, amely etetőládába kihelyezve hatásosan pusztítja el a nemkívánatos rágcsálókat. Azonban ez a fajta kihelyezés szántóföldeken nem alkalmazható hatásosan és biztonságosan, ezért ez a hatóanyag mezőgazdasági kultúrákban tiltott.

Mivel lehet akkor védekezni mezei pocok ellen?

Amikor valamilyen kártevőt igyekszünk irtani vagy távol tartani a földünktől, azzal is foglalkoznunk kell, hogy a kijuttatott szer vagy bevetett technológia által ne okozzunk kárt a vadon élő állatoknak.

A Rodent Stop rágcsálóirtó szer hatóanyaga, a klórfacinon egy régóta használt, számos szempont alapján megvizsgált növényvédő szer. A szakemberek jelentős mennyiségű ismerettel rendelkeznek a hatásáról, mind az irtani tervezett célszervezetek (ezesetben a rágcsálók), mind a nem célszervezetek (jelen esetben az egyéb, vadon élő állatok és akár az ember) vonatkozásában.

Mezei pocok – fotó: Shutterstock

A hatóanyag felhasználása

A pocok gyérítésére szolgáló Rodent Stop nevű rágcsálóirtó szer, illetve annak hatóanyaga, a klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban.

A hatóanyag nem szerepel az EU-ban engedélyezett növényvédő szer hatóanyagokat felsoroló ún. pozitív listán, ez azonban nem azonos a tiltott kategóriával.

A csalétek állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, ezért használata szükséghelyzeti engedéllyel történik, felhasználását a megyei kamaránál szükséges bejelenteni.

A ragadozómadarak állományában nem tehet kárt a választott rágcsálóirtó szer – fotó: Pixabay

Nébih: fontos a rágcsálóirtó szer helyes, előírásszerű használata

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a mezei pocok számottevő kártétele miatt, idén is érdemes gondoskodniuk a rágcsálómentesítésről. Fontos, hogy a védekezés minden esetben előírásszerűen történjen, ellenkező esetben ugyanis jelentős kárt okozhat a természeti környezetben, veszélyeztetheti hazánk ragadozómadár-állományát.

A klórfacinon a második generációs véralvadásgátló hatóanyagokhoz (bromadiolon, brodifakum) képest a madarakra kevésbé toxikus, azaz nem okozza az elhullásukat, továbbá a másodlagos toxicitása (mérgezett pocok elfogyasztásával okozott további mérgezés kockázata) is alacsony.

Az előírt kockázatcsökkentő intézkedések betartásával elkerülhető, hogy a vadon élő emlősök vagy madarak állománya károsodjon!

Az elmúlt időszakban sajnos jelentősen megemelkedett hazánkban a brodifakum és bromadiolon (mindkettő háztartási rágcsálóirtóként használatos szer) mérgezés következtében elpusztult védett ragadozómadarak száma. A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriuma a 2019-es év folyamán 19 esetben mutatta ki e hatóanyagokat a madártetemekben. Miután a klórfacinon véralvadásgátló, patkányméreghez hasonló hatású anyag, fontos kiemelni, hogy azt és minden más, beltéri felhasználásra szánt rágcsálóirtó szert tilos felhasználni a vadon élő állatok számára megközelíthető helyeken!

Erdei egér (Apodemus flavicollis) – fotó: Pixabay

A klórfacinon legális felhasználhatóságával teljesen fölöslegessé vált más hasonló, növényvédelmi tevékenységre nem engedélyezett készítmények használata, ami így nemcsak szükségtelen, de jogszerűtlen és káros is. A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy az a gazdálkodó, akit ilyen szerek felhasználásán érnek, növényvédelmi bírság kiszabására számíthat, amelynek mértéke 15 ezer Ft-tól 150 millió Ft-ig terjed, nem számítva az esetleges károkozásból adódó természetvédelmi eljárás szankcióját! Egyúttal felhívja a gazdálkodók figyelmét az okszerű növényvédelemre, valamint az előírások teljes körű betartására.

A tavalyi száraz nyár kedvezett a pocok populációnak, amely így jelentősen felszaporodott. Ősszel megkezdték betelepülésüket az őszi vetésű táblákba. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye területein a legtöbb a lakott járat, de megtalálhatók szinte az ország minden táján. Ott, ahol a gyérítésük nem járt sikerrel, idén is nagy egyedszámra számíthatunk.

Irtanánk a rágcsálókat, de mivel?

A területüket ismerő gazdák természetesen tisztában is voltak ezzel a problémával és jelenleg is tisztában vannak a mezei rágcsálók magas egyedszámával. Amelynek döntő hányada a mezei pocok (Microtus arvalis), de több helyütt nagyon gyakori a pirók egér (Apodemus agraricus), illetve az erdősültebb területek környezetében a sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicollis) is. További probléma, hogy helyenként már megkezdődött a mezei rágcsálók szaporodása is. Utódok ugyan még nincsenek, de vemhes nőstények már igen.

Ettől az időponttól kezdve a rágcsálók populációja – beavatkozás híján – csak nőni fog!

Az, hogy a mostani időszakra még ekkora rágcsáló létszám él és károsít a szántóföldeken, több előnytelen dolog együttes hatásának tudható be. Az egyik a nagyon csapadékos őszi és téli időjárás, amely nem igazán tette lehetővé a fertőzött területek kezelését. A nedves körülmények között eleve hatástalanok a fémfoszfid hatóanyagú készítmények, így gyakorlatilag a mezei rágcsálók állományának csökkentésére egyedül a véralvadásgátló, klórfacinon hatóanyagú készítmény, a szükséghelyzeti engedéllyel felhasználható Rodent Stop alkalmazható.

Mi a teendő?

Elsőként mindenképpen minél gyorsabban fel kell mérni az egyes táblák mezei rágcsálók által történő fertőzöttségét. Ez a felmérés történhet a járatok betaposása és 1 nappal később újra ellenőrzése útján is, de tapasztalt gazdák a járatok környezetében levő jelekből egy alkalommal is igen nagy biztonsággal meg tudják állapítani a járatok lakott, vagy elhagyott voltát. A felmérés eredményeit a szükséghelyzeti engedély kérelem benyújtásakor jelezni kell a döntést hozó hatóság felé.

Amennyiben megvan az engedély a véralvadásgátló készítmény használatára, úgy mielőbb gondoskodni kell a beszerzésről, valamint még a felhasználás előtt a szükséges kiértesítések (vadásztársaságok, természetvédelmi hatóság,...) végrehajtásáról.

Ez így első olvasásra kicsit hosszú folyamatnak tűnik, de nem egy ördöngősség az elvégzése.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló idővel versenyt futva most ez az egyetlen legális és hatékony védekezési lehetőség a jelenleg meglehetősen nagy mezei rágcsáló népesség visszaszorítására.

Albensis Trader Kft.
Székesfehérvár, Ányos Pál u. 3.
Telefon: +36 (20) 204-6816
info@albensistrader.hu
https://albensistrader.hu/termekeink.html