Magyarország vetőmag-szaporító területe 2020-ban a Nébih adatai szerint az összes szemlélt terület alapján 120 933 hektárt ért el, az előző év azonos időszakához képest közel 4 %-os volt a növekedés – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet jelentésében.

A vetőmag-szaporító terület a hazai szántók mintegy 3 %-át tették ki.

EU-s összehasonlítás

Az EU-ban a tavalyi évben szántóföldi vetőmag előállítása 2 180 100 hektáron zajlott, ami 3 %-os növekedést jelentett a 2019-es adatokhoz képest. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Franciaország végzett az első helyen, a második helyen pedig Olaszország. Németországban kiugró mértékben, 10 %-kal nőtt a vetőmag-előállító terület. 2020-ban Magyarország az európai rangsorban a nyolcadik helyet foglalta el a vetőmag-előállító területek vonatkozásában.

A magyar vetőmag-előállítás eredményei

Hazánkban a legnagyobb szaporítóterületek Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatóak. 2020-ban összesen 374 379 tonna vetőmag fémzárolására került sor, ami 12,5 %-os emelkedést mutatott 2019-hez képest, ráadásul az előállított mennyiség nagyobb mértékben nőtt, mint a szaporítóterület.

A Vetőmag Szövetség tájékoztatása szerint az előállított vetőmag exportértéke a 2019-es nemzetközi adatok alapján 155 milliárd forint körül alakult. Évente közel 100 ezer tonna vetőmag került külpiacra, 2020-ban ez valamivel kevesebb, 81,5 ezer tonna volt.

a kalászos gabonák termesztéséhez ideális a fémzárolt vetőmag

Évente közel 100 ezer tonna vetőmag kerül külpiacra – Fotó: pixabay

A hazai termesztésben az őszi búza értékesítési volumene volt a legnagyobb, ezt követte az őszi árpa és a hibrid kukorica. Értékben a sorrend pedig: hibrid kukorica, napraforgó, végül az őszi búza.

A kalászos gabonafélék esetében a hagyományos fajták mellett 2020-ban 668 hektáron állítottak elő hibrid fajtákat (búza, árpa, rozs).

Jó terméshozamokat a fémzárolt vetőmagoktól lehet várni

Hazánkban sem a területalapú, sem a fehérjetámogatás igénybe vételéhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot használni, de fontos tudni, hogy a fajtára jellemző terméshozamokra csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagok használata esetén lehet számítani. Fontos adat, csak az őszi búzát kiemelve: őszi búzát nagyságrendileg 894 ezer hektáron vetettek árunövényként 2021-ben, amelynek vetőmag-szükséglete hozzávetőlegesen 215 ezer tonna, és a vetésterület akár 90 százalékára biztosított a fémzárolt alapanyag.

Milyen származású vetőmagot használtak a magyar gazdák 2020-ban?

Őszi búza: a szaporítóterület 44 %-án hazai fajtát (51 fajta), míg 56 százalékán (141 fajta) külföldi nemesítésű fajtát vetettek. Őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben a területi részarányokat tekintve.

Az őszi durumbúza esetében 50-50 %-ban oszlott meg a hazai és az EU-s fajtahasználat, az őszi zab és a tavaszi tritikálét esetében viszont kizárólag a Nemzeti fajtajegyzékből választottak.