Többek között ez is elhangzott a Növényorvosi Szakmai Napon, ahol a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara vezérkarán és szép számmal megjelent tagjain kívül ott volt Nagy István, az agrártárca miniszterhelyettese és Jordán László, a Nébih elnökhelyettese, valamint a társkamarák, a növényvédelmi szövetség, illetve az egyetemi képzés képviselői is. A szakmai előadások sztárja pedig Peter Campbell volt, aki egy személyben az Európai Növényvédelmi Szövetség pollinátor munkacsoportjának vezetője és a Syngenta környezetvédelmi igazgatója is.

Tarcali Gábor elnök köszöntötte a vendégeket és a nagy számban megjelent kamarai tagságot – fotó: Agroinform.hu

De szóba jöttek a szükséghelyzeti engedélyek; a növényvédő szer nélkül harc a kártevők ellen; a „tudásalapú integrált magyar termés” védjegy megalkotása. Javaslatot fogalmaztak meg az orvosok, állatorvosok és növényorvosok II. országos fórumának összehívására (az első 25 évvel ezelőtt volt). A szakmai előadók pedig információkat, tapasztalatokat, kutatási eredményeket osztottak meg a hallgatósággal. Például azt, hogy a zöldítés hogyan válik gátjává a kukoricabogár elleni agrotechnikai növényvédelemnek.

Telt ház a gödöllői egyetem hatalmas aulájában

Ha november és a második szerda, akkor növényorvosi szakmai nap, immár 12 esztendeje. Kujáni Lászlóné Cser Olga, a kamara alelnöke a „növényorvosok idei ünnepnapjáról” az Agroinformnak elmondta: örömteli meglepetés volt számukra a vártnál is nagyobb érdeklődés, hiszen zsúfolt ház volt Szent István Egyetem gödöllői campusának aulájában. A kitett székek alapján 780-ra becsülte a megjelentek számát.

Nagy István: integrált gazdálkodási rendszer elterjesztésére van szükség

Az eseményen felszólaló Nagy István, az agrártárca miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár a megjelentek nagy számát is nyugtázta, amikor összetartó közösségnek nevezte a növényorvosokat. „A magyar növényorvoslás megnyugtatóan jó kezekben van” – tette hozzá.

Mint kifejtette, az élelmiszerlánc-biztonság alapvető kérdése a növénytermesztést fenyegető károsítók elleni védekezés. A más földrészekről érkező kártevők különösen veszélyeztetik a környezetet. Az utóbbi időben a globális kereskedelem, valamint az éghajlatváltozás következtében jelentősen megnőttek ezek kockázatai. Az eddigi lassú reagálás helyett ezért sokkal inkább a megelőzésre és a gyors válaszra kell helyezni a hangsúlyt. Korszerűsíteni kell a termékek Európai Unión belüli forgalmazására vonatkozó eszközöket – mint például a növényútlevél és a védett zónák –, és újabb forrásokat kell biztosítani alkalmazásukra.

Konkrét célokat is megfogalmazott a hallgatóságnak. Ezek között is kiemelt feladat a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségét hordozó szőlőkabóca monitorozása, a burgonya hervadását okozó baktérium felszíni vizekben történő terjedésének csökkentése, a kajszibarackfák gyors pusztulása okainak feltárása, valamint a lombos fákat veszélyeztető károsítók és a fa csomagolóanyagok forgalmazásának fokozott ellenőrzése.

Nagy István: a magyar növényorvoslás megnyugtatóan jó kezekben van – fotó: Agroinform.hu

A közösségi eredetű áruk esetében már működnek a kockázatkezelésen alapuló, szúrópróbaszerű és célirányos ellenőrzések. Kiugróan sok esetben került sor például Lengyelországból származó, gyűrűs rothadás betegséggel fertőzött burgonyaszállítmányok felderítésére és megsemmisítésére – emlékeztetett.

A növény-egészségügyi ellenőrzési feladatok egységes végrehajtása érdekében monitoringtervet dolgoztak ki, és elkészítették a hatósági ellenőrzések szakmai hátterét biztosító módszerleírásokat is – emelte ki.

A folyamatos monitoringon túl kiemelkedő fontosságú olyan termesztéstechnológiai rendszerek működtetése, amelyek alkalmasak a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak csökkentésére. Ennek érdekében egy egységes, a környezet és az egészség védelmét maximálisan szem előtt tartó, jövedelmezőséget biztosító, a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat megőrző, ugyanakkor kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű és egészséges terméket előállító integrált gazdálkodási rendszer kidolgozására és elterjesztése van szükség – hangsúlyozta.

Az európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a fenntarthatóság jegyében tehát olyan szemléletet követünk, amely

a megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése mellett a legkevésbé terheli a környezetet káros anyagokkal. Ezen cél elérésének útja az integrált növényvédelem

alkalmazása valamennyi területen. Az EU-tagállamoknak 2012 novemberéig kellett elfogadniuk a végrehajtást szolgáló nemzeti cselekvési terveket. Ezek felülvizsgálata idén esedékes, a szaktárca végrehajtja szükséges módosításokat – nyomatékosította.

Örömteli, hogy elindult a növényvédelmi előrejelző hálózat kiépítése, így a magyar növényvédő mérnöki és növényorvosi kamara, valamint a nemzeti agrárgazdasági kamara kiemelt szerephez jut az említett célok megvalósításában – szólította meg hallgatóságát.

Adakozás a Nagy Bálint-szoborra

A Magyar Növényvédelmi Társaság adakozásra kéri mindazokat, akiknek fontos a kiváló növényvédelmi szakember emlékének megőrzése.
Nagy Bálint egyetemi tanár volt, 25 éven keresztül a vezette hazai növényvédelmi intézményrendszert.
Nevéhez fűződik, hogy a világ élvonalát képviselő, más országok számára is példamutató növényvédelmi és talajtani állomáshálózat kiépült Magyarországon.

Bankszámlaszám: 18100002-00216228-21010012
Adószám: 18146248-1-41
Átutaláskor feltétlenül fel kell tüntetni, hogy „támogatás a Nagy Bálint-szoborra”.


Jordán László: a képtelen helyzeteket is a növényorvosoknak kell megoldaniuk

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese az elmúlt évet értékelve elmondta: a legtöbbet a permetezőgép-felülvizsgálatról és a növényorvosi szerződésről beszéltek, de talán mégis a szükséghelyzeti engedélyezések adták a legnagyobb feladatot. Ezek „nagyon nagy volumenben” mentek ki, és ahhoz, hogy megfelelően kezelni lehessen a helyzetet, és megfelelően reagáljanak az Európai Bizottság nehezményezésére, változtatniuk kell bizonyos dolgokon a szükséghelyzeti engedélyezésben. Például a hozzáálláson és a megfelelő adatok bekérésén.

Beszámolt az élelmiszerlánc-felügyeleti törvénynek arról a módosításáról, amely arról szól, hogy

a jövőben a növényorvosokat jobban szeretnék bevonni – „legalábbis a lehetőségét megteremteni” – a hatósági munkába.

Bizonyos feltételek között – például járványügyi helyzet felszámolása –, megfelelő díjazással. Ennek részletszabályait még ki kell dolgozni – jegyezte meg.

Arról is szólt, milyen nehéz helyzet elé állítja a növényvédelmet, hogy egyes területeken egyáltalán nem lehet növényvédő szereket használni, továbbá jól bevált szereket vonnak ki a forgalomból. Miközben pedig egyre több a növényvédelmi kihívás. Ki fogja megoldani ezeket a „képtelen helyzeteket?” – tette fel a kérdést. Azok a szakemberek, akik birtokában vannak azoknak a biológiai ismereteknek, amelyek ezt lehetővé teszik. Ha van jelentősége ma a növényorvoslásnak, akkor a jövőben még sokkal nagyobb jelentőségük lesz. Erre a feladatra már most készülni kell, hogy amikor mindez bekövetkezik – ha nem is egy-két éven belül, de hamarabb, mint gondolnánk – megfelelő válaszokat adhassunk.

A „tudásalapú integrált magyar termék” védjegy megalkotása

Kajati István előadásával kezdődtek a szakmai prezentációk. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke tolmácsolta a betegség miatt távol levő nyugalmazott vezető főtanácsos, címzetes egyetemi docens beszédét.

Arra a két jubileumra emlékeztetett, amikor az illetékes szakmai fórum 30 évvel ezelőtt elfogadta javaslatát a növényorvos magángyakorlat, a növényorvosi vény, továbbá a növényorvosi képzés hazai bevezetésére. Huszonöt évvel ezelőtt pedig megtartották az orvosok, állatorvosok és növényvédő mérnökök első országos fórumát, amely példaértékű együttműködést jelentett az egészségvédelem, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság érdekében.

Mivel az akkori feladtok most is nagyon aktuálisak, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

kezdeményezi az orvosok, állatorvosok és növényorvosok II. Országos Fórumának összehívását 2018-ra,

és erre vonatkozóan javaslatot tesz a társkamaráknak – jelentette be.

A kamara Kajati István vezetésével megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében is, hogy megalkossanak egy „tudásalapú integrált magyar termés” védjegyet, amely kifejezné: olyan egészséges növényi termékről van szó, amelynek előállítását a szakemberek kísérték végig a termőföldtől az asztalig.

Miniszteri elismerő oklevelek és kamarai kitüntetések átadására is sor került a növényorvosi napon. A kitüntetettek csoportja Nagy Istvánnal és Tarcali Gáborral – fotó: Agroinform.hu

Nagyon sok előidézője van a méhpusztulásnak

Peter Campbell, az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) pollinátor munkacsoportjának vezetője és egyben a Syngenta környezetvédelmi igazgatója – ahogy Tarcali Gábor kamarai elnök ígérte korábbi interjúnkban – nagyon sok dolgot tett helyre egy aktuális és nagyon érzékeny témával, a méhpusztulásokkal kapcsolatban.

Mi a legvalószínűbb oka a méhpusztulásnak? ­– tette fel a kérdést. A kutatások megmutatták, hogy nagyon sok előidézője van. Sorra is vette ezeket: a paraziták és a vírusok okozta betegségek; a klímaváltozás és az időjárás, például a kevés táplálékforrás ősszel, a kemény tél és a csapadékos tavasz; a vegyszerek, beleértve a betegségek miatti kezeléseket, a nehézfémeket és a peszticidek. De ide tartozik a méhészek hibás tartási gyakorlata is, valamint a környezet, az élőhely megváltozása, továbbá a stresszhatások együttese.

Ezek közül teljesen indokolatlanul szinte csak a növényvédő szerekre irányul – hívta fel a figyelmet.

A zöldítés gátolja a kukoricabogár elleni agrotechnikai növényvédelmet

Vörös Géza állami szakértő, főtanácsos a kukoricabogár „töretlen támadásáról” tartott előadást. A kártevő a balkáni háborúk idején jutott be az Magyarországra. Első egyedeit – megvan a pontos dátum! –1995. június 30-án Ásotthalmon észlelték, és 2003-ra már minden kukoricatermő területre eljutott. Az ellene való hatásos védekezés lehetőségeit számba véve arra is rámutatott, hogy az integrált növényvédelem agrotechnikai fegyvertárába tartozó vetésváltás eredményességét pont a zöldítés veszélyezteti. Ugyanis a száradófélben lévő kukoricából az épp akkor virágzó táblákba települnek át a kártevők, és rakják le petéiket.

Bán Rita egyetemi docens a napraforgó-peronoszpóra elterjedéséről, Farkas István növényvédelmi zoológus a repcefénybogárral kapcsolatos piretroid-reisztenciáról, Papné Komáromi Lilla, a kamara Tolna megyei elnöke a rezisztens fenyércirok leküzdéséről, Szabó Piroska nyugalmazott vezető főtanácsos a hibridkukorica-vetőmag előállításának takácsatkák okozta károsításáról, Takács Ágoston növényvédelmi szakirányú okleveles agrármérnök a növényvédelemben használható adalékanyagokról, Kovács Imre PhD-hallgató pedig a vadkárokról és vadriasztásról tartott előadást.