A novenyvedoszer.hu az idei aratás kezdetén megkereste Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökét, és a szántóföldi növénytermesztés helyzetéről kérdezte.

búza

​Jelenleg Magyarországon nincs ukrán búza, mert az ukrán áru drágább lenne a szállítás miatt, mint a hazai termés – fotó: pixabay.com

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen betakarítási eredményekre számíthatnak a gazdálkodók az idei aratás során az elnök elmondta:

​"Az aratási munkák idén június 6-án és 7-én kezdődtek a korai őszi árpával. Az eddigi eredmények közepes termést ígérnek. A meleg időjárás következtében az őszi árpa, a repce és a búza egyszerre érik, ami megkönnyíti az átállást egyik növényről a másikra.

​Bár az adatok még összesítés alatt állnak, jelenleg úgy tűnik, hogy a búza átlaghozama 4,5-5,0 tonna körül alakul hektáronként. Ez a mennyiség biztosítja az ország kenyérszükségletét, és várhatóan 2 millió tonnás exportalapot is teremt.

​Jelenleg Magyarországon nincs ukrán búza, mert az ukrán áru drágább lenne a szállítás miatt, mint a hazai termés. A magyar termés fele külföldre kerül, így a nemzetközi árak határozzák meg a magyar árakat. Bár tavasszal visszaesett az ár, reméljük, hogy ez visszafordul, és a telephelyi árak 80 ezer forint körül alakulnak majd".


aratás

A meleg időjárás következtében az őszi árpa, a repce és a búza egyszerre érik, ami megkönnyíti az átállást egyik növényről a másikra – fotó: pixabay.com

Petőházi Tamás beszámolt arról is, hogy az idei szezonban az olyan betegségek, mint például a fuzárium, nem jelentenek nagy problémát. Hozzátette: "a szezon inkább a pocok-gradációról lesz emlékezetes, mert a pockok idén februárban szaporodtak el, ami utoljára az 1960-as években fordult elő hasonló mértékben. Ez egyértelműen a klímaváltozás következménye, mivel a meleg időjárás kedvezett a szaporodásuknak. A pockok akár 40-70 százalékos terméskiesést is okozhatnak"

A klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre, miszerint milyen új növényfajtákra, új technológiákra lehet szükség miatta, így reagált:

​"A klímaváltozás miatt olyan növényfajták nemesítése szükséges, amelyek jobban ellenállnak az abiotikus stresszeknek. Ez viszont a terméseredmények rovására mehet. Olyan növények termésterülete nőtt, mint a cirok és a szója, az utóbbi inkább a támogatások miatt. Fontos, hogy a magyar állattenyésztés ne alapozzon az import szójára.

​Az elmúlt tíz évben elindultak a víztakarékos technológiák, a forgatás nélküli talajművelés és az agrárdigitalizáció, például a precíziós és helyspecifikus gazdálkodás. Ezek segítenek a termelőknek az optimális eredmények elérésében a saját adottságaik alapján.

​A növényvédelem kulcsfontosságú a termésbiztonság növelése érdekében. Bár a túlzott kemizációtól sokan tartanak, a szántóföldi növénytermesztők csak akkor használnak kemikáliákat, ha muszáj. A zöldítés központi kérdés, de a termésvédelmet nem szabad elhanyagolni, hogy elkerüljük a jövedelemkiesést és az árrobbanást"

A Petőházi Tamás arról is beszélt, hogy a GOSZ milyen segítséget nyújt a gazdálkodóknak a profitábilis növénytermesztés érdekében:

"A GOSZ rengeteg információt és gyakorlati tudást nyújt. Kiemelendő a 20 éves fajta-összehasonlító kísérletrendszer, amely segít a gazdálkodóknak a megfelelő fajtaválasztásban. A Vetőmag Szövetséggel és Terméktanáccsal (VSZ) valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve létrehoztunk egy fajta-összehasonlító kísérletrendszert, amely már két évtizede működik.

Ez a rendszer segít a gazdálkodóknak a megfelelő fajták kiválasztásában, amelyek az adott termőhelyi adottságokhoz a legjobban illeszkednek. Az eredmények alapján a gazdálkodók akár jelentős hozamkülönbségeket is elérhetnek, ami anyagilag is nagy előnyt jelent. Mindez akár tonnánként 70-75 ezer forint többletbevételt is jelenthet a gazdálkodóknak.

​A szántóföldi növénytermesztés a mezőgazdaság alapja. Ha ez nem működik jól, az összes mezőgazdasági ágazat problémákkal fog szembenézni. Az állattenyésztés profitál a professzionális, nagyüzemi takarmánytermelésből. A szántóföldi növénytermesztés fontosságát nem szabad alábecsülni.

​Vagyis: a szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgazdaság alapja, és ennek hatékonysága közvetlenül befolyásolja az állattenyésztés sikerét is. Bár vannak aggodalmak a túlzott szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatban, ez az ágazat stabil és rentábilis, és alapot nyújt más mezőgazdasági tevékenységeknek is. A modern, nagyüzemi takarmánytermesztés lehetővé teszi, hogy a sertéstenyésztők versenyképes áron állítsanak elő disznóhúst" – mondta.

szalma

​A szántóföldi növénytermesztés a mezőgazdaság alapja – fotó: pixabay.com

A szántóföldi növénytermesztés számos kihívással néz szembe, ezek közül a legfontosabb a klímaváltozás és annak hatása a termés- és termelés-biztonságra ezen belül is kiemelten hozamokra. Az időjárási változások miatt a jövőben jelentős terméskiesést okozhat a pockok elszaporodása is.

A klímaváltozás miatt olyan új növényfajták nemesítésére van szükség, amelyek jobban ellenállnak az abiotikus stresszeknek.

​Növekedett a cirok és a szója vetésterülete, az utóbbi különösen a támogatások miatt. A hatékony termelés fenntartásához kulcsfontosságú az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás, valamint az optimális növényvédelem annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a terméskiesés és a jövedelemvesztés.

A jövőben a gazdálkodóknak a versenyképességük megőrzéséhez alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz és módszerekhez, és fenntartható módon kell termelniük.

A GOSZ és más szakmai szervezetek a gazdálkodókat folyamatosan támogatják információkkal és tudományos eredményekkel, hogy azok a legjobb fajtákat választhassák és hatékonyan termelhessenek.