Aktuális agrárpolitikai kérdésekről tartott előadást az AGROmashEXPO-n dr. Feldman Zsolt államtitkár. A környezeti hatásokról és a támogatási rendszerről is beszélt az érdeklődőknek.

Az aszály hatásai Délkelet-Európában és Magyarországon

A 2022-es és 2024-es évek aszályai komoly csapást mértek a magyar mezőgazdaságra, különösen a szántóföldi növénytermesztésre. A tavalyi évben a növénytermesztési kibocsátás 13,3%-kal csökkent, mely jelzi, hogy milyen súlyos hatással vannak az időjárási szélsőségek az ágazatra - mondta előadásában dr. Feldman Zsolt, aki hozzátette: Románia, Bulgária, Szerbia és Törökország mezőgazdasága még ennél is nagyobb veszteségeket szenvedett el.


Nemcsak az aszály, de a csapadékos időjárás is problémákat okozott, főként Európa nyugati részén, például Dániában és Franciaországban, ahol szintén jelentős visszaesés volt tapasztalható a gabonatermesztésben. A szélsőséges időjárási körülmények miatt a 2024-es év nehézségekkel teli volt, és a jelenlegi téli csapadékhiány is új kihívásokat vetít előre - fogalmazott az államtitkár.

Új kihívások: éghajlatváltozás és toxinok

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar agrárium kiemelkedő eredményeket ért el az Európai Unió 27 tagállama között: termelékenységi mutatókban az ötödik és hetedik helyet szerezte meg. Mindennek a közös gondolkodás és a gazdálkodók közötti együttműködés az alapja, amelyekre szükség is van a további fejlődés érdekében, különösen az aszályok és a növekvő klimatikus kockázatok fényében.

A változó éghajlat egyre több növényvédelmi kihívás elé állít bennünket, ezekről is beszélt az előadó. A toxinok problémája – különösen a kukoricatermesztésben – évről évre súlyosabbá válik. A toxinos és nem toxinos kukorica közötti árkülönbség csökkent ugyan az elmúlt időszakban, de a megelőzés ettől még kulcsfontosságú maradt. Szabályozási és termelési oldalról egyaránt nagy erőforrások szükségesek ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez - jelentette ki.


A közös agrárpolitika (KAP) új szabályozásai jelentős hatással vannak a magyar mezőgazdaságra. Az idei évtől a vizes élőhelyek védelmére vonatkozó HMKÁ 2. szabályozás például 50 ezer hektárt érint, ahol a gazdák új korlátozásokkal szembesülnek. A szociális kondicionalitás szabályai miatt a munkavédelemmel és foglalkoztatási hibákkal kapcsolatos vállalkozói felelősséget is szigorúbban kell érvényesíteni az agrártámogatásnál.

Támogatások és pályázatok: stabil finanszírozási háttér

Dr. Feldman Zsolt leszögezte: az agrártámogatások kiszámítható háttere biztonságot nyújt a gazdálkodók számára. A 2024-es év utolsó negyedévében 380 milliárd forint támogatás került a vállalkozásokhoz, és további jelentős összegek várhatóak 2025-ben. A Vidékfejlesztési Program keretében pedig 585 milliárd forintot fizettek ki tavaly, melyből 264 milliárdot beruházásokra, például élelmiszeripari fejlesztésekre és precíziós gazdálkodási projektekre fordítottak.


Februártól elérhetőek az öntözésfejlesztési beruházások támogatásai - hangzott el. A kisebb léptékű projektek esetében 200 millió forintig nyújthatnak be kérelmeket a gazdák, míg a nagyobb projektek márciusban indulnak. A terményszárítók, -tisztítók, -tárolók fejlesztésére irányuló támogatás is a fókuszban van, erre a második negyedévben lehet pályázni.