Az első negyedév csapadékösszegének eloszlása (márc. 28) – fotó: OMSZ
Az elemzés szerint az, hogy talajaink felső rétege éppen csak annyi nedvességet tartalmaz, ami elegendő lehet a keléshez, előre vetíti, hogy amikor – mintegy két hét elteltével – munkába lendülnek a vetőgépek, márcsak porba vetnek. Még, ha a néhány napig tartó fagyos időszak segítette is a nedves állapotban felszántott, sáros-rögös talajok felső rétegének lezárását, nem lehet mindenütt a mélyebb rétegek még átmenetileg kielégítő készletének hasznosulásával számolni.
90 napos csapadék anomália – fotó: OMSZ
Megállípították azt is, hogy a 0-50 cm-es réteg nedvesség-ellátottsága optimális, ám a felmelegedő és szeles április könnyen kiszivattyúzza ezt a vizet addigra, amikorra a fejlődő csíranövénynek szüksége lenne rá. A kevésbé optimális esetet számításba véve előfordulhat, hogy a puskapor száraz felső réteg és az alsóbb rétegek kapilláris összeköttetése megszűnik, s csak az alulról feltörő pára lesz a felső rétegek nedvességforrása. Ebből csak a kellően aprómorzsás szerkezetű, beéredett, lezárt talajok felső rétege profitál, másutt ez haszontalanul elvész.
A felső (0-20 cm) talajréteg nedvessége március 28-án – fotó: OMSZ
A mélyebb talajrétegek ma még szintén kedvező nedvességtartalmának a nyári hónapokban van jelentősége, amikor a kukorica gyökerei már lehatoltak odáig. Ahhoz azonban a jelenlegi állapotot a kellő utánpótlásnak fenn kell tartani, amire a hosszabb távú előrejelzések alapján áprilisban nem sok remény van. Úgy tűnik, ebben a helyzetben ismét a „nem szántók”, vagy akik a szántást időben és minőségben is akkutártusan végezték, lehetnek a ”nyerők”.
A 0-50 cm talajréteg nedvesség-állapota (márc. 28) – fotó: OMSZ
Ilyenkor mindig felvetődik a kukorica-kukorica növényi sorrend kérdése. Aki tehette, s már beruházott adapterre szerelt minőségi szecskázóra (vagy eleve olyan csőtörő adaptert vásárolt), kevesebb gondja lehet a nagyobb tömegű kukoricaszárral. A kukoricaszárnak az a része, ami a talajban van még elbontatlanul, segít a nedvesség elpárologtatásában, vagy maga is leköti, s majd az érkező vetőmagtól elzárja a csírázáshoz szükséges vizet.
A mélyebb (0-100 cm) talajrétegek vízellátottsága (márc. 28) – fotó: OMSZ
Igaz, hogy később visszaadja, de ebben az időszakban a talajban lévő nitrogén jelentős részét is a szármaradványok bontására használja az ébredő talajélet. Hasznos lehet – de keveset látni – a beéredett talajfelszínt takaró mulcsból! Pedig ott, ahol van, ez jelenti a talajnedvesség igazi védelmét!
Indexkép: Agroinform.hu
