A 2020-ban alakult magyar startup, a SMAPP Lab célja, hogy valós idejű, lokális, megbízható adatokat szolgáltassanak, melyek segítségével a gazdák a fenntartható mezőgazdaság jegyében hatékonyabbá és optimalizálttá tehetik a permetezést.

A fejlesztésünkkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a növényvédelmet illetően mi nem pontszerűen, hanem hálózatokban gondolkodunk. Sok mérési pontot hozunk létre, amelyeken keresztül valós időben követjük a kártevők rajzásdinamikáját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes csapdáink az adott rovar körülbelül 10%-át képesek befogni. Ezekről képeket készítünk, amelyeket elküldünk a szerverünknek. Majd ezt követően elemezzük, és grafikusan megjelenítjük, hogy meghatározott területen egy adott napon hány kártevőt tudtunk elfogni. Ezekből a számokból lehet következtetni arra, hogy egy-egy helyszínen mikor érdemes beavatkozni – mondta az IoT Zóna műsorban Posta Donát, a SMAPP Lab Kft. társalapító-ügyvezetője.

Rovarcsapda

A gyapottok-bagolylepke nemcsak a kukorica, hanem a paradicsom, a saláta és a szója kártevője is – Fotó: Smapp Lab

A jelenlegi automatizált csapdáik a kukorica két kártevőjére – a gyapottok-bagolylepkére és a kukoricamolyra fókuszálnak.

A gyapottok-bagolylepke nemcsak kukoricára támad, hiszen polifág faj, amely több növényi kultúrát is megtámad, így az automatizált, manuális beavatkozást nem igénylő adatgyűjtés nemcsak a kukoricatermelők számára lehet segítség, hanem azoknak is, akik paradicsomot, salátát vagy szóját termesztenek.

Posta Donát kiemelte, hogy nem gyérítéssel foglalkoznak, hanem csak mintákat vesznek a kijelölt területeken. A csapdáik az egész szezon során ki vannak helyezve, így folyamatosan, napi szinten mérik az adatokat május elejétől egészen szeptember végéig, vagy akár még tovább is. A SMAPP Lab a kritikus időszakokot – például a rajzás kezdete, tetőzése és vége – végig tudja monitorozni és döntéstámogatást tud nyújtani a gazdák számára.

Az eszközökben elhelyezett szenzorok a páratartalmat és a hőmérsékletet is mérik, ami abban segít, hogy az előrejelzési algoritmus a lehető legpontosabban működjön. A két környezeti paraméter ugyanis fontos szerepet játszik a rovarok növekedésében, illetve a következő generációk megjelenésének gyorsításában vagy lassításában.

SMAPP LAB digitális rovarcsapda

SMAPP Lab rovarcsapda – Fotó: SMAPP Lab

Amíg egy területről nincsenek megfelelő adatok, addig célszerű azt a permetszer-mennyiséget kijuttatni, ami az ajánlásokban szerepel, mert akkor előzhető meg a jelentős kártétel. Ha viszont a kártevőket lokális szinten tudjuk monitorozni, akkor sokkal okosabban lehet a mennyiségeket beállítani. Azzal, hogy akkorra tudjuk a permetezéseket időzíteni, amikor azok a leghatékonyabbak, jelentősen csökkenthető a felhasznált vegyszermennyiség. Ez pedig egy win-win szituáció a gazdának és a környezetnek is. Sőt, a vásárlók számára is az, hiszen egy ésszerűen permetezett terméket tudnak megvenni a boltokban – fejtette ki a SMAPP Lab társalapítója.

2021-ben 250 adatgyűjtő egységet gyártottak le, amelyeket jelenleg üzleti szempontból négy országban – Magyarországon, Ukrajnában, Romániában és Bulgáriában – üzemeltetnek, de vannak kihelyezett eszközeik többek között Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, illetve Kenyában is.