Másik híres megállapítása: „a stresszmentes állapot csak a halál”. A stressz kapcsán a legtöbb ember negatív dologra gondol, pedig mint Selye professzor munkáiból kiderül, a stressz az alkalmazkodóképességet így a túlélési esélyt javítja, sőt a teljesítményt is fokozza. A stressz minden élet velejárója, a növényeké is. A deficit öntözés (továbbiakban: DÖ) módszere a növényt enyhe vízhiány stressz állapotba juttatva kényszeríti gyorsabb gyökérzet-fejlődésre, kevesebb öntözővíz felhasználással.

A kutatások szerint a legtöbb növény esetében a fenológiai fázisnak megfelelően szabályozott DÖ alkalmazásával nem vagy csak néhány %-ot csökken a termés mennyisége és a minősége rendszerint minden esetben javul, miközben az öntözővíz felhasználás akár 50%-ra csökkenthető.

deficit öntözési ciklus

A termés minőségjavulása a növényi gyökér működésével magyarázható. A száradó gyökérzóna azt eredményezi, hogy több víz és tápanyag felvételre alkalmas hajszálgyökeret kezd fejleszteni a stressz állapot elkerülésére. Ezek az új gyökerek több kioldódott tápanyagot tudnak felvenni, amikor az adott gyökérzóna újból öntözésre kerül, így javul a termés minősége.

A vegetációs fejlődéshez biztosítani kell a megfelelő vízellátottságot, majd amikor elérte a megfelelő állapotot a növény a DÖ alkalmazásával a reproduktív termelés fokozható.

Az 1. ábrán látható, ahogy a talaj vízellátottsága romlik és ez megjelenik a  növény vízellátottságban (kék görbe) az ABA (abscisic acid, magyarul Abszciszinsav)  hormon (zöld görbe) kiválasztás növekszik a gyökérben. Az ABA a növényi nedváramlással a levélbe jutva, lecsökkenti a levélben az anyagcserét, a légzőnyílások záródását váltja ki (piros görbe). A légzőnyílások teljes bezárását nem akarjuk elérni, mert ilyenkor a regeneratív szövetépítés is leállna a növényben.  Amikor az 5. napon a levélnedv szívóereje eléri a kritikus -1.5 MPa értéket (szőlő esetében), akkor az öntözés bekapcsolásával a stresszhelyzet hirtelen elmúlik. A ciklust ismételve egy megnövekedett gyökér és termés-szövet fejlesztő átlagállapot jön létre, amelyet szabályozott deficitöntözésnek hívnak.

A szabályozott deficit öntözés célja a növény reproduktív állapotban tartása a megfelelő vegetációs fázisban egy precízen kialakított öntözési rendszerrel.

A módszert minden növényhez kísérleti kutatásokra alapozva kell kidolgozni. Van olyan növény amelyik esetében egyetlen ciklus megengedett, van amelyiknél egy összefüggő időszakban folyamatosan alkalmazható. A legtöbb DÖ kutatás és gyakorlati alkalmazás a szőlőtermesztésben történik, a szőlő esetében a DÖ alkalmazása a bogyófejlődés időszakában látványos beltartalmi javulást okoz. Vannak források a sárgarépa gyökér nyurgítására, cukorrépa, paradicsom termelésére használt DÖ alkalmazásokra. Jellemzően termő szőlő, -gyümölcs ültetvényekben és a szabadföldi kertészeti termelésben, elsősorban zöldség kultúrákban használják a DÖ módszert.

Az öntözés időbeli vagy térbeli precíziós szakaszolásával az építő stressz fenntartása a szükséges időszakra a megfelelő érzékelők alkalmazásával megoldható.

Az öntözési idővel szabályozott DÖ mellett elterjedten használják a térbeli öntözéssel szabályozott részleges gyökérzóna öntözés (PRD) technikát (2. ábra). Itt a gyökérzónát két részre osztjuk, és csak az egyik fele kap annyi vizet amennyi a talajállapottól függően szükséges, a másik oldalon a gyökérzóna szárazon marad. Talajtól és növénytől függően 1-2 hetente a gyökérzónák cserélődnek. Ennek előnye, hogy még véletlenül sem kerül a növény súlyos vízhiány helyzetbe és közben a tartósan száradó gyökérzónában a gyökérzet dúsítja a hajszál gyökértömeget, majd az újból érkező víz hatására kioldott tápanyagokat jobban hasznosítja a növény.

PRD öntözés alapelve

2. ábra PRD öntözés alapelve – forrás: Stoll 2000

A növényi és/vagy a talaj vízállapot pontos nyomon követése kulcsfontosságú a hatékony DÖ kivitelezésében.

TN200 mini tenzióméter

A talaj vízállapota

A növényi vízfelvételben meghatározó vízállapot nagyon jó közelítéssel mérhető tenzióméterek használatával. A stresszközeli, öntözést elindító vízállapot meghatározásához szolgáló tenzióméter típusának kiválasztása növényspecifikusan történik.

A vízérzékeny növények esetében a TN200 mini tenzióméter (3.ábra) vagy a hagyományos tenzióméter vákumérzékelős változata (4.ábra) javasolt. A szárazságot jobban toleráló növények esetében a karbantartásmentes Teros21 kapacitív tenzióméter (5.ábra) használata a célszerű

 

tenziométer tenziométer
4.ábra A hagyományos tenzióméter vákumérzékelős változata - forrás: T-MARKT 5.ábra Teros21 tenzióméter – forrás: T-MARKT

Az öntözési vízadag megállapítása

Az éppen fennálló talajállapot meghatározza, hogy optimálisan mennyi vizet fogad be. Ebből következik, hogy az öntözés hosszát, leállítási időpontját a talaj víztárolási kapacitásánál kisebb értékre kell tervezni, kalkulálni, a leszivárgás megakadályozása érdekében.

A leállítást a legpontosabban a TDR vagy FDR elven működő szenzorokkal lehet vezérelni. Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy az Acclima TDR315 (6. ábra) és a Truebner STM100 (7. ábra) típusú TDR szenzorok minden termelési körülmény esetén eredményesen használhatók. A volumetrikus szenzorok használhatóságát a talaj fizikai félesége és az aktuális sótartalom befolyásolja a legnagyobb mértékben.

szenzor szenzor

6.ábra Acclima TDR315 – forrás: T-MARKT

7. ábra Truebner STM100 – forrás: T-MARKT

Öntözőberendezések

Az öntözés történhet csepegtető öntözőrendszerrel vagy megfelelően kialakított mikroszórós, esőztető öntözéssel. A legmodernebb VRI (Variable Rate Intensity) körfogó vagy lineár rendszerek esetében, ahol a vízmennyiséget szakaszosan szabályozni lehet, technikailag kivitelezhető a helyspecifikus DÖ is.

320%-os termésnövekedés is lehetséges

Az alábbi cikkből láthatóan elérhető, hogy egy szezonban megtérül a befektetetés, lásd itt: https://www.agroinform.hu/szantofold/60-helyett-100-tha-voroshagyma-digitalis-meroallomas-hasznalattal-interju-52191-002

Szerző: Tóth Csaba villamosmérnök, öntözéstechnikai szakmérnök, precíziós gazdálkodás szakmérnök

A szerzőről: Jelenleg a precíziós talajtérképezési szakmérnök-képzést végzi a Miskolci Egyetemen. 30 éves öntözéstechnikai tapasztalataalapján az IoT-szenzorok precíziós mezőgazdasági felhasználásának szakértője. A talaj-, környezeti és növényállapot-szenzorok használatával felépített informatikai rendszerekkel az eredményesebb és biztonságosabb gazdálkodás kialakításában segít.

T-Markt Kereskedőház Kft.
Cím: 2013 Pomáz Határ u. 5/A
https://www.tmarkt.hu/
Tel: +3626525500
Email: tmarkt@tmarkt.hu