Miért kell gyomirtanunk ősszel a kalászosokban?

Az elmúlt években a kalászosok ősszel végzett gyomirtása egyre gyakrabban alkalmazott beavatkozássá vált. Ennek okai szerteágazóak, abban időjárásunk átalakulása éppen úgy szerepet játszik, mint egyes, a termesztéstechnológiában zajló változások, sőt, bizonyos jövedelmezőségi kérdések.

Gyomfajok térhódítása

Éghajlatunk egyre nyilvánvalóbb átalakulása, a mind hosszabb és melegebb őszi, és az enyhe téli időjárás egyes gyomnövények számára kedvező feltételeket teremtenek a keléshez, a gyors kezdeti fejlődéshez, valamint az átteleléshez. Ennek köszönhető, hogy egyes fajok borítása és ezzel együtt káros hatása egyre növekszik. Az, hogy egy adott területen mely gyomfajok jelennek meg, termőtájanként, de akár táblaszinten is változhat.

Jellemzően a magról kelő egyszikű gyomok közül a nagy széltippan, a vadzab, a rozsnok-fajok, a parlagi ecsetpázsit, valamint a perjefélék okozhatnak problémát. A kétszikű gyomnövények esetében főként a veronika-, a szarkaláb-, a zsombor- és árvacsalán-fajok, a tyúkhúr jelenthetnek gondot.

Vegyes őszi gyomkelés a gabonatáblán – fotó: Agrometry Kft.

Technológiai változások és gazdasági kényszer

A technológiai változások közül a forgatás nélküli talajművelési eljárások terjedése egyes gyomnövények felszaporodását eredményezi. Ugyancsak növeli az őszi gyomosodás veszélyét, hogy egyre elterjedtebb a kalászosok csökkentett magnormával, a megszokotthoz képest korábban elvégzett vetése. Az ilyen területek a korai gyomosodásra érzékenyek, ezért nem maradhatnak kezelés nélkül.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyre jelentősebb gazdasági jellegű, kényszerítő erejű változásokat sem. A mind gyakrabban kialakuló piaci zavarok, a felvásárlási árak kiszámíthatatlansága és alacsony szintje miatt a gabonatermesztők egyetlen kalászt sem veszíthetnek el, a gazdálkodás során egyre inkább ki kell használniuk a termesztett fajtában rejlő genetikai potenciált. Ennek egyik első lépése az őszi gyommentesség biztosítása.

Milyen károkat okozhatnak a gyomnövények?

A gabonatáblán ősszel megjelenő gyomnövények egyik jellemzője, hogy ebben az időszakban bármikor csírázhatnak, ami egyes fajoknál enyhe időjárás mellett akár még a tél során is megtörténhet. Ez azt jelenti, hogy együtt kelnek és fejlődnek a kultúrnövénnyel, így már a kezdetektől konkurenciát jelentenek számára a vízért és tápanyagokért folytatott versengésben. Ezzel hatással lesznek a bokrosodás folyamatára, ezen keresztül a négyzetméterenkénti kalászszámra, amely az egyik olyan termésösszetevő, ami meghatározza a területről betakarított termés mennyiségét.

Ez a korai, az őszi és téli időszakot egyaránt érintő gyomkonkurencia azt jelenti, hogy a kora tavaszi gyomirtás elvégzésekor a káros hatásokat már nem, vagy csak kismértékben tudjuk mérsékelni. Mindezek elkerülésére az őszi gyomirtás elvégzése nyújthat megoldást.

Az ősszel kelő gyomnövények korán megjelenő, egyben hosszan fennálló konkurenciát jelentenek a kultúrnövény számára – fotó: Agrometry Kft.

A megoldás

Az Agrometry termékkínálatában két gyomirtó készítmény áll a gabonatermesztők rendelkezésére az őszi gyomirtás elvégzésére, amelyek akár önmagukban, akár tankkombinációban is kijuttathatók.

A diflufenikán hatóanyagot tartalmazó Premazor 500 SC, a magról kelő kétszikű gyomnövények ellen alkalmazható őszi árpában és őszi búzában. Kijuttatására preemergens módon a vetés után-kelés előtt, vagy a korai posztemergens időszakban kerülhet sor.

Hatásspektrumába az összes olyan gyomnövény beletartozik, amely gondot okozhat az őszi, téli időszakban. Hatástünetei markánsan jelentkeznek, a kezdeti sárgulást a gyomok kifehéredése, majd száradása követi. Széles hatásspektrumának, valamint hosszú hatástartamának köszönhetően a kezelt állomány töretlenül, gyomkonkurenciától mentesen fejlődhet. Erős és túlfejlett repce árvakelés jelenlétében metszulfuron-metil hatóanyagú készítménnyel történő együttes kijuttatása javasolt.

Az egyszikű gyomnövények elleni védekezésre az Inker 500 SC készítményt ajánljuk, amelynek flufenacet hatóanyaga széles hatásspektrumával a legtöbb ilyen gyomnövény ellen eredményesen alkalmazható. Kijuttatását őszi búzában preemergens módon a kultúrnövény vetése után, de még a kelése előtt, vagy korai posztemergens módon kell elvégezni. Egyes nehezen irtható egyszikű gyomnövények, így pl. a parlagi ecsetpázsit elleni védekezés során indokolt az engedélyezett legmagasabb dózis alkalmazása.

A két készítmény együttesen, az Agrometry Búza csomagban is beszerezhető, amely 7,0 liter Inker 500 SC, valamint 5,0 liter Premazor 500 SC készítményt tartalmaz, így 20 hektár kezelésére elegendő.

A Premazor 500 SC markáns gyomirtó hatásának tünetei a kétszikű gyomnövényeken – fotó: Agrometry Kft.

Mindkét hatóanyagra igaz, hogy hatásukat főként a gyökéren történő felvétel útján fejtik ki, ezért a jó hatékonysághoz a kijuttatást követő három héten belül lehulló bemosó csapadék (minimum 10-15 mm) szükséges. A hatékony gyomirtást feltétele a rögöktől mentes, aprómorzsás magágy, amely lehetővé teszi a talajfelszín gyomirtó hatóanyagokkal történő egyenletes bevonását, egyben a „rögárnyék-hatás” elkerülését.

Lassan lebomló, nehezen kimosódó hatóanyagokról van szó, amelyek hatástartama kellően hosszú ahhoz, hogy kordában tartsa az őszi időszakban megjelenő, hosszan károsító gyomnövényeket. Érdemes élni az általuk kínált előnyökkel!

A termékekről további információk elérhetők a www.agrometry.hu weboldalon.