A növényvédő szereket használó gazdálkodóknak számos alapvető szabályt kell betartaniuk, ezt a vármegyei kormányhivatalok és a Nébih ellenőrzik.

Ezért a novenyvedoszer.hu megkereste a növényvédelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságot, hogy ismertessék azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a gazdálkodóknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy működésük ezen a téren is a szabályoknak megfelelő legyen, valamint a termelési tevékenységük hatékony lehessen.

növényvédelem

Permetezési naplót és raktárkészlet-nyilvántartást is vezetni kell – fotó: pixabay.com

Magyarországon csak a Nébih engedélyével rendelkező növényvédő szereket lehet használni

A növényvédelmi tevékenység jogszerűségét és előírások betartását a vármegyei kormányhivatalok végzik, de kivételes esetekben a Nébih is eljárhat elsőfokú hatóságként – közölte hatóság, hozzátéve: a jogszabályok részletezik a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírásokat, például a növényvédelmi tevékenységről szóló rendeletet, a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló rendeletet, valamint a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló rendeletet.

Fontos szabály, hogy Magyarországon csak a Nébih engedélyével rendelkező növényvédő szereket lehet használni, amelyek a hatóság adatbázisában ellenőrizhetőek. A növényvédő szerek használatával kapcsolatos előírásokat maradéktalanul be kell tartani, és az intézkedéseket a környezetvédelem, valamint az emberi egészség védelme érdekében kell végrehajtani. (A növényvédő szerek adatbázisa itt található a Nébih honlapján.)

A gazdálkodóknak az integrált növényvédelem általános elveit kell követniük, és a növényvédő szereket speciális tárolókban kell elhelyezniük. (Egyébként az integrált növényvédelem az egészséges növény fejlődését helyezi előtérbe elősegítve, hogy a lehető legkisebb legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, és előmozdítva a károsítók elleni természetes védelmi mechanizmusok erősödését is.) Valamint permetezési naplót és raktárkészlet-nyilvántartást is vezetniük kell. Lejárt szavatosságú növényvédő szereket tilos felhasználni. Az öt évnél idősebb növényvédelmi gépeket 3 évente műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni, és a légi permetezés csak engedélyezett kijuttatási terv alapján végezhető – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.


Az alapelveket be nem tartó gazdálkodók szankciókra számíthatnak

A szankciók típusa és mértéke a jogszabálysértés súlyától függ. Lehet figyelmeztetés vagy bírság, és a szankciók között szerepelhet a tevékenység felfüggesztése vagy a termék felhasználásának tilalma is. A bírságokat a 2008-ban hatályba lépett XLVI. törvény (Éltv) szabályozza, összegét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről intézkedő jogszabály, valamint az élelmiszerlánc felügyeletével kapcsolatos rendelet írja elő, a legmagasabb összegük százötvenmillió forint, a legkisebb összegük pedig tizenötezer forint.

növényvédelem

A növényvédő szereket használó gazdálkodóknak számos alapvető szabályt kell betartaniuk, ezt a vármegyei kormányhivatalok és a Nébih ellenőrzik – fotó: pixabay.com

A hatóság a növényvédő szerek engedélyezése során számos szempontot vesz figyelembe

A hatóanyagok engedélyezése EU-szinten történik, míg a készítmények jóváhagyásáról a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a zonális rendszer alapján. Az engedélyezés alapkövetelménye a jogszabályban előírt dokumentáció hiánytalan benyújtása. A készítmények értékelése szerteágazó területeken történik, mint a biológiai hatékonyság, humán toxikológia, a készítményekben található szermaradék, vagy az ökotoxikológia és környezeti sors. A részletes vizsgálati jelentések alapján határozzák meg a készítmények veszélyességi besorolását, illetve ezek alapján történik a készítmény forgalmi kategóriájának megállapítása is.

Az EU-szinten történő hatóanyag jóváhagyás és visszavonás eredményeként az uniós tagállamok dönthetnek egy adott hatóanyaggal engedélyezett készítmény jóváhagyásának visszavonásáról, ha annak kockázata elfogadhatatlan az egészségre vagy a környezetre. Az érintett készítmények engedélyét a tagállamoknak a türelmi idők meghatározásával vissza kell vonniuk.

Az EU-n belüli növényvédőszer-hatóanyagok és készítmények jóváhagyása és visszavonása az 1107/2009 EK rendelet alapján történik, ez a rendszer a legszigorúbb elvek és kritériumok szerint működik a világon. Azoknak a növényvédőszer-készítményeknek, amelyeket az egyes tagállamok visszavontak, más alternatívák állnak rendelkezésre a termelők számára. Ugyanakkor a gazdák gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek ezekről az alternatívákról – hívja fel a figyelmet a Nébih.

Kiemelik: a növényvédő szerekkel foglalkozó szakemberek és szervezetek, például a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, nagy segítséget nyújthatnak a gazdálkodóknak a forgalomból kivont szereket helyettesítő készítmények sikeres felkutatásában és alkalmazásuk elősegítésében. Az eltérő növényvédelmi technológiák alkalmazása is lehet megoldás a forgalomból kivont növényvédő szerek helyett. A hatóság aláhúzta: ezen szakmai támogatások révén a gazdálkodók képesek lehetnek hatékonyan kezelni a változó szabályozási környezetet és a kihívásokat a növényvédelemben – olvasható a cikkben.

Glifozát – még 10 évig használható

A novenyvedoszer.hu kitér a glifozáttal kapcsolatos tudnivalókra is. Mint írják az Európai Unió Bizottsága 2023 júliusában készítette el a glifozát megújítására vonatkozó jelentését az AGG(négy tagállamot összefogó értékelő munkacsoport), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szakértőinek véleménye alapján. Az EFSA véleménye szerint nem azonosítottak kritikus területet a glifozát esetében, ugyanakkor vannak nem véglegesített területek. Ezek a területek azonban nem jelentenek akadályt a hatóanyag megújítása és a glifozátot tartalmazó készítmények engedélyezése szempontjából.

A glifozát hatóanyag megújítása 10 évre történt, a Bizottság (EU) 2023/2660 sz. végrehajtási Rendeletében előírt módon, amely lehetővé teszi a glifozát tartalmú készítmények további felhasználását a termelők számára. Ehhez az engedély tulajdonosoknak szükséges megújítaniuk a glifozátot tartalmazó készítményeiket, ha továbbra is kívánják azokat forgalmazni a piacon.

Nem engedélyezett és hamisított növényvédő szerek

A hatósági összefoglaló közli: Magyarországon az Európai Növényvédelmi Szövetség által becsült adatok szerint a nem engedélyezett és hamisított növényvédő szerek használata az agrárpiac körülbelül 3-4 százalékát teszi ki. Az európai szintű helyzethez képest ez egy alacsonyabb arány, ugyanakkor továbbra is jelentős kihívást jelent a hatóságok számára.

A Nébih kitér arra, hogy az Európai Növényvédelmi Szövetség adatai szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 5-7 százaléka érintett hamisításban és feketekereskedelemben. Azonban Kínában és Indiában a nem engedélyezett növényvédő szerek aránya ennél magasabb, elérve a 30, illetve a 20 százalékot a becslések szerint.

A magyar hatóságok az elmúlt évek során, hasonlóan az EU többi tagállamához, aktívan felléptek az illegális növényvédőszer-kereskedelem ellen. Az uniós Silver Axe elnevezésű művelet keretében több tonna hamisított növényvédő szert foglaltak le. Azonban feltételezhető, hogy a lefoglalt mennyiség csak a jéghegy csúcsa, és a valódi mennyiség jóval nagyobb. Ezek a hamisított szerek gyakran jutnak be Magyarországra az EU-n kívülről, különösen a Távol-Keletről.

A világhálón keresztül történő illegális és hamisított készítmények forgalmazása további problémát jelent. Ez a jelenség a növényvédelmi szektorban komoly kockázatokat hordoz. Ezen a területen a hatóságok szinte teljesen tehetetlenek, és a globális jelleg miatt nehezen követhetőek és szankcionálhatóak mind az előállítók, mind pedig a terjesztők.

napraforgó

A hatóanyagok engedélyezése EU-szinten történik, míg a készítmények jóváhagyásáról a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a zonális rendszer alapján – fotó: pixabay.com

Évek óta tart a zöldítési folyamat

Az Európai Unióban zajló zöldítési folyamatról is említést tesznek, mivel az a növényvédő szerek használatának csökkentését is célozza. Már évek óta tart ez a folyamat, és ennek eredményeként Magyarországnak az EU-ba történt csatlakozása óta számos növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonták vissza emiatt. Ez a folyamat a legszigorúbb biztonsági követelmények érvényesítése érdekében történik, mivel az uniós felülvizsgálatok során nem bizonyosodott be, hogy a visszavont növényvédő szerek hatóanyagai megfelelnek a biztonsági követelményeknek.

Az Európai Bizottság 2022 júniusában bemutatott, a fenntartható növényvédelemről szóló irányelvjavaslata kiemeli a fenntartható növényvédelem fontosságát a környezeti és az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében. Ugyanakkor vitatható pontként merül fel a tagállamok számára a kötelező csökkentési célok meghatározása. A tervezethez készült hatástanulmány hiányosságai miatt az élelmiszer-ellátásra és a gazdálkodók versenyképességére gyakorolt hatásokra vonatkozóan csak találgatásokra van lehetőség – jegyzi meg a Nébih.

Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel történő kizárólagos ellátás esetén felmerül a kérdés – tájékoztat a hatóság –, hogy elegendő mennyiségű termény előállítása lehetséges lenne-e az EU lakosságának szükségleteinek fedezésére. Rögzítik azt is, hogy az ökológiai gazdálkodásra irányuló támogatások részben a termelési veszteségek és többletkiadások ellensúlyozására szolgálnak. Bár az ökológiai gazdálkodásnak szerepe van a termelésben, a fenntartható élelmiszer-ellátás hosszú távú biztosítása érdekében valószínűleg az integrált növényvédelem marad a járható középút, amely lehetővé teszi a megfelelő mennyiségű és minőségű termény előállítását.

növényvédelem

Az elmúlt évben 41 készítmény kapott engedélykiterjesztést 241 kiskultúrára, – fotó: pixabay.com

Precíziós gazdálkodás, drónok

A Nébih kiemeli azt is, hogy a precíziós gazdálkodás célja, hogy a mezőgazdasági termelést hatékonyabbá, környezetkímélőbbé és jövedelmezőbbé tegye, alkalmazva a legkorszerűbb műszaki, informatikai és állománykezelési technológiákat. A növényvédelem terén a precíziós technológiák elsősorban azt célozzák, hogy a károsítók elleni védekezés optimális időpontban és a szükséges mennyiségű növényvédő szerrel történjen. Ezért rendszeres károsító felvételezések elvégzése szükséges, amelyek pontosan meghatározzák a károsítók fejlettségét, egyedszámát és elhelyezkedésüket az állományban.

A precíziós növényvédelem célja pedig az, hogy foltkezelések formájában alkalmazzák a védekezést, csökkentve ezzel a növényvédőszer-felhasználást és a környezeti terhelést. A multispektrális kamerák és térinformatikai módszerek alkalmazása lehetővé teszi például a gyomok elleni precíziós beavatkozásokat és esetenként növényvédőszer-mentes kezeléseket. A permetezésre alkalmas drónok is segíthetnek a károsítók elleni precíziós védekezésben, különösen nagy területeken. Magyarországon már rendelkezésre áll olyan csalétkezésen alapuló technológia, amely a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy ellen hatékonyan alkalmazható.

Ugyanakkor fontos megjegyezni – hívja fel a figyelmet a hatóság –, hogy a drónokkal végzett precíziós növényvédelem még nem teljeskörűen megvalósítható az EU-ban, mivel hiányzik az egységes kockázatértékelési rendszer a drónokkal kijuttatható növényvédő szerek esetében.

A monitoring- és permetező drónok, ha helyesen vannak beállítva és szakszerűen üzemeltetik őket, számos előnnyel járnak, például fokozott hatékonyság a felvételezések során, gyors és hatékony foltkezelés, a magas növénykultúrák egyszerűbb kezelése, és a nehezen megközelíthető területeken való alkalmazhatóság. Azonban az alkalmazásuknak is vannak kockázatai, például a permetszer elsodródásból fakadó öko- és humántoxikológiai kockázatok – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.

A precíziós technológiák alkalmazása csak akkor életképes, ha a felhasználók tisztában vannak az alkalmazás korlátaival és kockázataival, és ha azokat felelős módon használják. Ehhez szükséges a nagy mennyiségű és jó minőségű adatok és információk rendelkezésre állása, azok szakszerű értékelése és az alkalmazás során történő folyamatos monitorozás – tartalmazza az összefoglaló.

A Nébih kiemelt figyelmet fordít a magyarországi növényvédelem területén az aktuális kihívásokra és fejlesztésekre. A Kiskultúrás Munkacsoport 2019-ben jött létre, és fő célja, hogy a hazánkban kiskultúraként nyilvántartott növények számára is rendelkezésre álljon megfelelő számú, engedélyezett növényvédő szer. Az elmúlt évben 41 készítmény kapott engedélykiterjesztést 241 kiskultúrára, míg idén 80 készítmény engedélyét bővítették ki 482 kiskultúrával.

növényvédelem

A permetezésre alkalmas drónok is segíthetnek a károsítók elleni precíziós védekezésben, különösen nagy területeken – fotó: pixabay.com

A mikrobiológia hatóanyagok jelentősége, Integrált Növényvédelem bevezetése

A készülő Európai Fenntartható Szabályozás (Sustainable Use Regulation, SUR) célkitűzéseihez is kapcsolódva a kémiai hatóanyagok felhasználása mellett a mikrobiológiai hatóanyagok, ill. készítmények egyre szélesebb körben történő elterjedését és a gazdák/termelők által történő felhasználását szeretnék elősegíteni. A Nébih fontosnak tartja, hogy a hatóanyaggyártók is erre egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek a mikrobiológiai, ill. kis-kockázatú hatóanyagok előállítására. Kis kockázatú készítményt csak abban az esetben engedélyezhet a hatóság, amennyiben kis kockázatú hatóanyagok állnak rendelkezésre a növényvédő szer készítmények engedélyezéséhez.

Az Integrált Növényvédelem bevezetése nagy lépés volt a környezettudatos növénytermesztés irányába. Az általános elvek már több mint 11 éve szerepelnek a növényvédelmi tevékenységről szóló rendeletben, és a gazdálkodóknak, termelőknek és szakirányítóknak kötelező ezeket betartani. Az Integrált Növényvédelem alkalmazása érdekében a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok évente ellenőrzik a termelők növényvédelmi tevékenységét.

Hatékonyabb ellenőrzés

A Nébih által kialakított online elektronikus rendszer (eGN) többek között a növényvédő szerek felhasználásáról vezetett nyilvántartásokat is tartalmazza (permetezési napló), ami a termelőket is segítheti a saját tevékenységük átláthatóságának növelésében. Egyúttal a rendszernek köszönhetően hatékonyabb hatósági ellenőrzés is biztosítható, amely az élelmiszer-biztonság szempontjából kiemelkedő fontosságú.

Az elmúlt időszakban a drónos növényvédelem területén is jelentős előrelépések történtek. A Nébih segítette a szabályozási környezet kialakítását, és létrehozta a növényvédelmi drónpilóták hatósági nyilvántartását. A drónok, szerepe a precíziós növényvédelemben jelentősen megnövekedhet a jövőben.

A Nébih kiemelten kezeli a jövőbeli kihívásokat, különösen a peszticidek fenntartható használatával kapcsolatos uniós tervezetet. A hatóság célja az együttműködés a többi tagállammal a tervezet kedvezőbb módosítása érdekében, és ez a feladat prioritásként szerepel a Magyarországra váró uniós elnökségi feladatok között – áll a novenyvedoszer.hu összefoglalójában.