Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozata ismét kritikusan fontos témát tűzött műsorra! A kukorica rovarkártevői közül a gyapottok-bagolylepkét vizsgálták magyar kísérletekben – új fejlesztésű biszex csapdával, valamint szexferomon csapdákkal.
Fekete Ferenc diplomamunkája nem csupán hiánypótló, hanem gyakorlati segítséget is nyújt a gazdálkodók számára.
Klímaváltozás átka: a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)
Gyapottok-bagolylepke és lárvája a kukoricán – fotó: Fekete Ferenc
Mit érdemes tudni a gyapottok-bagolylepkéről és kártételéről Magyarországon?
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) elrettentő példája lehet annak, hogy egy kártevő hogyan tud a globális felmelegedés- és a faj kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően néhány év alatt országosan elterjedni és jelentős károkat okozni a mezőgazdaságban. Ez a rovarfaj ugyanis korábban még csak az ország déli régióiban tűnt fel – azonban ez a helyzet már a múlté!
Ismerjük már az ellenséget?
Aki szerencsés helyzetben van és számottevő kárt még nem okozott számára ez a faj, azoknak is jól jöhet, ha megismerik, mielőtt személyesen "bemutatkozna"!
A gyapottok-bagolylepke vándorfaj, azaz tavasszal délről érkeznek az egyedei és ősszel az ez évi kifejlett lepkék ismét dél felé vándorolnak.
A rovar báb alakban telel át a talajban és a frissen kikelt egyedek májusban jelennek meg a kultúrákban. A májusban megfigyelhető kifejlett rovarok között vannak délről érkező egyedek is és helyben áttelelt példányok is. Magyarországon a gyapottok-bagolylepkének évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki.
Polifág faj, ami azt jelenti, hogy nem csak a kukoricára veszélyes! Károsít napraforgón, paprikán, paradicsomon, pillangós virágú növényeken és rengeteg más szántóföldi-, kertészeti- és dísznövény kultúrán.
Jelentős kártételének egyik oka, hogy a hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést károsítja.
Kukorica esetében a termésben a szemeket rágja, napraforgón pedig a tányérba fúr bele. A rágások nyomán minden növényfaj esetében másodlagosan kórokozók telepedhetnek meg.
A gyapottok-bagolylepke szaporodása szempontjából a száraz, meleg idő kedvező – ilyen évjáratokban nagy mennyiségben rajzanak az imágók, amelyek nyomán a hernyók a kultúrákat ellepve komoly károkat okozhatnak.
A gyapottok-bagolylepke csapdázása
A hernyók elleni védekezés szinte egyetlen hatékony módja a helyben történő, folyamatos előrejelzés különböző típusú feromoncsapdákkal, illetve fénycsapdával.
Mindezek fényében, Fekete Ferenc prezentációja a rettegett rovarfaj csapdázásával kapcsolatban az alábbi célkitűzések mentén haladt:
- Rajzásdinamika megfigyelése a vizsgált csalétkekkel
- A biszex csalétek hatékonysága szántóföldi körülmények között
- A biszex és a feromonos csapdák fogási adatainak különbségei
- Célfajon kívüli fogási adatok (kártevők, hasznos szervezetek
A kísérletek helyszínei Dombegyház környékén kerültek kijelölésre. A csalétkek összetétele az alábbiak szerint alakult.
Csalianyagok:
- biszex csapda (4 METOH + HELARMmix)
- HELARMmix: fenicateldahid + nem publikus összetevő
- 4METOH: 4-metoxi-fenetil alkohol
- szexferomon
A csapdák kihelyezése után a fogási adatok gyűjtése következett. Az adatok gyűjtéséhez elengedhetetlen a csapdázott rovarok ivarmeghatározása, amelyben az alábbi ábra segítséget nyújthat a gazdálkodóknak:
A csapdázás eredményeit az alábbi grafikonokon keresztül láthatjuk a gyapottok-bagolylepke tekintetében:
Következtetések
Az értékelések alapján felmerülhet bennünk a kérdés: Miért nem rajzolódik ki rajzásgörbe a biszex csapda használatakor? A biszex csapda csali anyaga új fejlesztésű, adatok nem állnak rendelkezésre az előzetes tesztelésről. A vegetáció során a fogások egyenletes eloszlást mutattak. A nő ivarú egyedeket jobban csalogatták a csapdák, mint a hím ivarú egyedeket. Nem rajzolódik ki egy várt rajzásgörbe, mint a szexferomon csapda esetében.
A két tábla közötti különbség a szerző véleménye szerint a kultúrák fenológiájából adódik. Lényeges, hogy a kukorica milyen fejlettségi állapotban van a rajzás idején. A két vizsgált kultúra más időben lett elvetve. A vizsgálati helyszínen a termelő cég mindkét kultúra termesztésével (hibridkukorica, csemegekukorica) nagy területen foglalkozik. Mindkét kultúrában szükség van a megfelelő előrejelzésre. A védekezések időpontját a növény fenológiája is meghatározza.
A háttér ismeretek elsajátítása után megfelelő táblaszintű előrejelzést lehet készíteni a csapdák segítségével. Nagy előnye ezeknek a megfigyeléseknek, hogy a kukoricamoly rajzása is megfigyelhető egyszerre a csapdával, a nőivarú egyedek vizsgálata után pedig jobban időzíthető a kémiai növényvédelem.
Kukorica tőszámkísérlet
A hasznos prezentáció után az RAGT Vetőmag Kft. szekciója következett, amelyben az RAGT kukorica tőszámkísérletek eredményeit ismerhettük meg Szemerits Balázs fejlesztőmérnök előadásából.
Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha
2019-ben, 2020-ban, majd 2021-ben az alábbiak szerint változtak az eredmények:
Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha
Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha
.jpg)
Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha
A kísérletek eredményei alapján minden gazdálkodó könnyebben eldöntheti, hogy a saját technológiájába mely hibrideket tudja beilleszteni a lehető leggazdaságosabb termesztés- és legnagyobb hozam érdekében.
Kérdésekkel és észrevételekkel kapcsolatban keresse bizalommal az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnökét:
Szemerits Balázs – Fejlesztőmérnök
e-mail: bszemerits@ragt.hu
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
