A modósítás szabályozza a védett állatok (pl. vadludak) által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, hogy ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. A jövőben érvényes az a szempont, hogy mivel az állam korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, a közérdekre tekintettel, így ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kell kártalanítást fizetnie.
A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását.
A vadludak is okozhatnak kárt – fotó: Kovács Attila /MTI
A módosítás az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is jogi megoldást ad. A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. Ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során hoztak meg. A szabályozás egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni, a nem így hozott döntések alapján nem lehet követeléssel fellépni.
Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében a módosítás egyszerűsíti a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítását azzal, hogy – az eddigi egyhangú döntés helyett – egyszerű többségi döntést írna elő. (A felszín alatti víziltétesítmények esetében ez eddigi is így volt.)
Az agrárkamarai törvény több helyen is módosul. A közelmúltban lezajlott kamarai választások tapasztalata alapján egyértelműsíteni kellett a megyei küldöttek választására szolgáló küldöttválasztó közgyűlés fogalmát. Más módosítások a kamarai szolgáltatások bővítését teszik lehetővé (pl. őstermelők proaktív megkeresését lehetővé tévő adatok kezelése; Digitális Agrárakadémia működtetése; az élelmiszerlánc-felügyeletért, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági és az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésével összefüggő feladatok; helyi földbizottsági feladatok).