Rendkívül gyors változás vesz körbe minket, többek között megváltozott éghajlati és gazdasági-társadalmi viszonyok. Mind-mind válaszokat vár – mondta Nagy István, agárminiszter az Európai Ökogazdálkodási Kongresszuson.
Arra is keressük a választ az EU-ban, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terve 2027 után hogyan alakuljon. Értékeljük a 2027-ig tartó időszakot, hiszen majdnem a felénél vagyunk. Vizsgáljuk, mi az, ami jó, és mi, amin változtatni kell. Teljes összhang és egyetértés van az agrárminiszterek körében abban, hogy változtatni kell. Ugyanis túl bonyolult, túl bürokratikus, túl lassan reagáló a jelenlegi közös agrárpolitika. Másra van szükség – tette hozzá.
Nagy István beszédet mond az Európai Ökogazdálkodási Kongresszus 2024-en – Fotó: Nagy István Facebook
Magyarország soros uniós elnökségi programjában a központi elem, hogy az agrárpolitika fókuszába a gazdákat kell állítani. A gazdaközpontúság itthon nem újkeletű törekvés, hiszen az elmúlt 14 évben a gazdákkal szövetségben állítottuk növekedési pályára a magyar vidéket – emelte ki Nagy István.
Dolgozunk azon, hogy az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításával egy versenyképes, válságálló, gazdabarát, fenntartható és tudásalapú európai agrárium jöhessen létre. Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul mindezen célok eléréséhez – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.
Hozzátette, hogy az ökológiai gazdálkodás szerepe kiemelkedő a természeti erőforrások megőrzésében, a lakosság egészséges és tápláló élelmiszerrel való ellátásában, valamint a vidék népességmegtartó erejében.
A biogazdálkodás uniós szinten az agrárfenntarthatóság vezető modellje – emelte ki.
Budapesten ülésezett az Európai Ökogazdálkodási Kongresszus 2024 – Fotó: Nagy István Facebook
Fontos kitérni arra is, hogy az ökológiai mezőgazdaság tudásintenzív és nem pedig inputintenzív. Innovatív agronómiai megoldásokat kínál a gazdák számára, hogy a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák nélkül is termelhessenek minőségi élelmiszereket. A bio az egyik legjobb módja annak, hogy támogassuk a gazdálkodókat a fenntartható gyakorlatok bevezetésében. Pontosan azért, mert az ökológiai gazdasági modell arra törekszik, hogy a gazdáknak kevesebb külső inputanyagot kelljen vásárolni és jobb árat kapjanak a munkájukért és a termékeikért – hangsúlyozta Nagy István.
Tudásintenzív termeléssel az innovációt is teret engedve az ökológiai gazdálkodás nem kell hogy alacsonyabb hozammal járjon – hívta fel a figyelmet.
A biotermelés napjainkban 45 milliárd eurós piac az Európai Unióban. Az európai mezőgazdasági területek közel 10 százalékát biogazdálkodással műveli közel 420 ezer ökológiai termelő. A további fejlődés érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági szempontokra, a jövedelem kiegyensúlyozott emelésére és az ökológiai termékek piacának fejlesztésére. Ehhez hozzájárul a vásárlói tudatosság növelése, hogy válasszák és hajlandók legyenek többet is fizetni azért, mert garantáltan egészséges terméket választanak – emelte ki az agrárminiszter.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Szeretném elkerülni azt a hibát, hogy az ökológiai gazdálkodásra csak úgy tekintsünk, mint élelmiszer-előállításra. Sokkal több! Amikor az ökológiai gazdálkodók KAP-ból való támogatásról beszélünk nemcsak arról szól, hogy egészséges élelmiszert teszünk az asztalra, hanem arról is, hogy fenntartjuk a tájat, élhetővé tesszük a környezetet, megőrzünk olyan tájfajtákat, amelyeket az iparszerű termesztésben nem lehet alkalmazni. Hozzájárul, hogy élhetőbb legyen vidék, legyen vidéki megmaradás, hogy az életforma és a hagyományok megmaradjanak. De az is igaz, hogy nem szabad úgy tekintenünk az ökológiai gazdálkodásra, mintha az egy múzeumi feladat volna. Hogy az ökológiai gazdálkodás ne azt jelentse, hogy a dédnagyapáink gazdálkodtak, hanem a legmodernebb precíziós technológiát alkalmazzuk – emelte ki Nagy István a rendezvény panelbeszélgetésén.
Panelbeszélgetés az Európai Ökogazdálkodási Kongresszus 2024-en – Fotó: Nagy István Facebook
A támogatás politikának alakító, formáló eszköznek kell lenni. El kell kerülni, hogy a támogatás olyan érzetet keltsen, hogy az jár. A támogatásért tenni kell – mondta Nagy István ugyancsak panelbeszélgetésen. – A közös agrárpolitikában nem forradalmat kell csinálni, hanem folyamatokat kell elindítani, hogy az európai agrárium versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú legyen.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
