Növényvédelmi előrejelzés: A kukoricamoly-lárvák egyre beljebb rágják magukat!

Megvisel ez az időjárás bennünket, embereket, kevésbé látványosan a növényeinket, s a károsítókra sincs pusztító vagy éppen fékező hatással. Maga a jelenség, hogy csapadékos a nyár, még pozitív dolognak tekinthető, de a csapadék jellege, eloszlása azért nem kevés gondot okozott.

Az esők után is öntözni kell a kertészeti kultúrákat, itt petrezselyemtáblán megy az öntözés – fotó: Agroinform.hu

Egyrészt súlyos károkat okozott, hidak, házak, utak szenvedték meg azt, másrészt a termőtalaj felső rétegét is magával vitte az ár, s ne feledjük, az ilyen hirtelen lezúduló csapadék (akár 178 mm egy nap alatt) sajnos nem marad meg ott, nem szívódik be a talajba, hanem csatornákat, patakokat folyóvá duzzasztva elfolyik annak medrében, majd eltűnik. Így járt a most lehullott csapadék nagy része is, de mégis örüljünk neki, a Dunántúlon javult a helyzet. Természetesen nem csak az említett területen esett, máshol is volt eső. Javult a talajok vízkészlete, s így július utolsó hetében ez jó hír.

Hamarosan virágzik a parlagfű – fotó: Agroinform.hu

Szinte folyamatosan magas a levegő relatív páratartalma (térségtől, csapadéktól függően 75-95%), ami sok károsítónak biztosít kedvező környezetet.

A következő időszakban jelentősen változik időjárásunk, megérkezik a masszív kánikula, s a következő 7-10 napban a napsütés lesz az úr. Félő, hogy növényeink és mi magunk is megérezzük annak hatásait.

Eddig arról adtunk hírt, hogy jól halad az aratás, ami alapvetően igaz. Ennek ellenére mégis jelzésértékű, hogy július végén még marad kevés betakarításra váró terület. Az esők többször megállították a kombájnokat, főképpen az északkeleti tájakon. Természetesen ilyen táblákon romlik a minőség, megjelent, sőt terjed a korompenész (Cladosporium herbarum), megdőlt az állomány, s nehéz a kalászokat felszedni. Mindezek ellenére az eddigi eredmények és a becslések együttesen jó-közepes termésről szólnak.

Itt halad a munka, a szalmát már megmentik – fotó: Agroinform.hu

Az esőknek van egy másodlagos hatása is, segíti a tarlók gyomosodását. Az üzemek jól haladnak a tarlóhántással, de az esők után nagy fontosságot kapott a tarló további művelése, ápolása is. Aki repcét tervez a kalászos után, annak külön kell figyelni a nedvesség megőrzésére.

A kukoricának most a kártevők jelentik a legnagyobb veszélyt

A bevezetőben említett időjárást a kapás növényeink igen jól fogadták, mind a kukorica, mind a napraforgó hatalmasra nőtt, és alapvetően egészségesek az állományok. A kukoricában kevésbé kell a gombabetegségekre számítani, ott sokkal inkább a kártevők jelentik a veszélyt. (Csak érdekességként említem itt, hogy kukoricában rozsdát (Puccinia sorghi) találtak, ami ilyen időjárási feltételek között könnyen lehetséges, de reméljük, nem lesz a növény károsítólistáján állandó elem.)

Mostanság a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) terjedése, illetve a kártétel emelkedése okoz gondot. A lárvakelés már csökken, de a lárvák berágása, mozgása a száron belül növekszik. A hernyó lefelé mozog, már a csövek szintjéig is eljutott.

A kukoricamoly-kártétel emelkedése már gondot okoz az állományokban – fotó: Agroinform.hu

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) imágói is jönnek elő. Az eddigi megfigyelések szerint a kezdeti időszakban nagy tömegben jelentek meg, s azóta a népesség gyarapodása lelassult. Az eddigi terjedéstől, a vetésváltástól függően változik a kártételi veszélyhelyzet kialakulása.

Takarmánykukoricában az 1 bogár/tő feletti kártevőszámnál kell gondolkodni a védekezés elvégzéséről. Természetesen vetőmag-előállításban és csemegekukoricában teljesen más a megítélés. A bibék fogyasztásával okozott kár eddig nem jelentős, a csövek jól kötődnek. Helyi felvételezés, csapdázás segít a védekezési döntésben.

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) eddig alig fedezte fel a kukoricát. A kártevő melegkedvelő, így a következő időszakban aktivitásának fokozódására kell számítani.

A napraforgó ígéretesen fejlődik

A virágzás végén tart a növény fejlődése, és nagyra nőtt tányérokban kezdődik a kaszatok növekedése. Egészségügyi helyzetében nagy változás nem történt. Az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi) lassan terjed az állományokban, de a száron tüneteket még nem lehet látni. Az alsó levelekről felfelé terjed a betegség.

Virágzik a napraforgó, de a fenyércirok az úr – fotó: Agroinform.hu

Kicsit erősebb a diaportés szárfoltossággal (Diaporthe helianthi) fertőzöttség, illetve valamivel gyorsabban terjed a betegség. Ebben segítette az utóbbi időszak (2-3 hét) időjárása. Mostanra az alsó leveleken kb. 10-20%-os gyakorisággal jelentek meg a tünetek. A mérték meghatározása a különböző betegségek és a természetes öregedés miatti elhalás hatása után nehéz. A száron e betegség sem okozott még tünetet.

Az egész növényt érinti viszont a fehérpenészes hervadás (Sclerotinia sclerotiorum). Korábban már elpusztított egy-két tövet, majd visszaesett a betegség. A párás, meleg időjárásban újra fertőzött a kórokozó, újra lehet hervadó, elhaló töveket találni. Az előbbi látkép mellett most a szár alsó szakaszán megjelenő fehér penész teszi jellegzetessé a tüneteket. A betegség mértéke a gyenge szintet nem haladja meg. Remélhetőleg az időjárás változása lassítja a kártételt. Védekezni inkább a tányérok védelmében kell.

Éppen csak megjelent a makrofominás hervadás és szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) néhány táblán. Az időjárás-előrejelzés szerint forró napok jönnek, ami e betegség számára teremt kedvező környezetet, így terjedésére, a kártétel fokozódására kell számítani.

A burgonyatáblákon még mindig szükség lehet kezelésekre!

Burgonyában mind a burgonyavész (Phytophtora infestans), mind az alternáriás levélfoltosság (Alternaria solani) növekedett, mindkét betegség fertőzöttsége a közepes szintet mutatja. A burgonyavész esetében – a betegség fertőzési, terjedési tulajdonságaiból eredően – igen nagy szórással kell számolni. Idén a legtöbb helyen kapott elegendő csapadékot a növény, sok helyen öntözött körülmények között termesztik, vagyis a lombozat még zöld, még asszimilál. E táblákon még mindig érdemes a védekezés újabb fordulóját elvégezni.

Terjed az alternáriás levélfoltosság burgonyán – fotó: Agroinform.hu

Az időjárás kedvez az alma varasodásnak és a lisztharmat terjedésének

Szedik a nyári almákat, s az őszi-téli fajták gyümölcse is hamarosan eléri a végleges méretét, s ezzel együtt a színeződés is kezdi a fajtára jellemző kinézetet adni. Eddig sikerült az üzemi ültetvényekben a gyümölcsöt megvédeni. Igaz, a varasodás (Venturia inequalis) és a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) fertőzöttsége a lombozaton elérte a közepes szintet, de a gyümölcsön sokkal kisebb a kártétel mértéke.

Az utóbbi hetek időjárásában szeszélyes eloszlásban hullott csapadék, ami a varasodásnak (Venturia inequalis) kedvezett főképpen, de az állandóan magas relatív páratartalom a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára is kedvező körülményeket teremtett. Ennek köszönhetően még mindig magas a fertőzési nyomás. A gyümölcs fogékonysága már csökkent, viszont a lombon még terjednek a betegségek. Ennek megfelelően a védekezéssel egyelőre nem szabad leállni.

Az almamoly (Cydia pomonella) rajzása emelkedő tendenciát mutat, bár a kártevő népessége és a rajzás jellemzői ültetvényenként eltérő képet mutatnak, ezért a helyi megfigyelés nem nélkülözhető. A kártétel egyelőre csak gyenge szintű, de emelkedő tendenciát mutat, így a védekezést folytatni kell.

Az almalevél-aknázómoly (Phyllonorycter corylifoliella) újra repül, de még alacsony számban (a szokásoshoz képest). A gyenge szintű kártétel nem növekedett, így a megfigyelés, követés elegendőnek tűnik. A levéltetvek (Aphis pomi) lassan visszaszorulnak az ültetvényekben, de a szemlézés nem hagyható el.

A csonthéjasok minimum kettős hátrányban vannak

A kora tavaszi fagyok és a tavalyi jó termés után az idén kevesebbet teremnek, emiatt is meg a korai szüret miatt is kevesebb figyelmet kapnak. A kajszi szedését is befejezték, de még tart – reméljük, sokáig – az őszibarack szüreti időszaka, s a korai szilvák is bővítik a nyári gyümölcsválasztékot.

A rovarkártevők közül folyamatos a szilvamoly (Grapholita funebrana) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzása, s a lárvák kártétele egyre szembetűnőbb. Erősödik a gyümölcshullás, s azokban a leggyakrabban valamelyik moly lárváját találjuk. A molykártétel önmagában is gondot okoz, de ha hozzátesszük a rágás során kialakuló sebzést, majd az annak segítségével kialakuló moníliás rothadást, akkor értjük meg a kártevők jelentőségét.

Természetesen egyoldalú bűnbakkeresés lenne csak a molyokra fogni az emelkedő moníliás gyümölcsrothadást (Monilínia laxa, M. fructicola). Abban sok egyéb tényező is közrejátszik, pl. a gyümölcs érése, a bőséges csapadék, a fizikai sebzések bármely formája, az időjárás, az összeérő gyümölcs, a védekezés elégtelensége stb., de a molyok szerepét nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Itt jó termés ígérkezik, de a monília beleszólhat – fotó: Agroinform.hu

A moníliás gyümölcsrothadás (Monilínia laxa, M. fructicola) az utóbbi évek/nyarak egyik legfontosabb károsítója volt. Most kedvezőbb a helyzet, üzemi ültetvényekben gyenge, házi kertekben közepes (néhol erős) fertőzés alakult ki.

Az esős nyárban növekszik a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla) kártétele. A tünetek most jellemzően a leveleken mutatkoznak, s a lyukak számbeli, méretbeli gyarapodása csökkenti az asszimilációs felületet, ami végül a jövő évi termésre is kihat.

A cseresznye és meggy levelein egyre több helyen jelenik meg a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapii). Egyelőre az észlelési szinttől a gyenge mértékig terjed a fertőzöttség, de a kedvező körülmények között a levélhullás fokozódására kell számítani, ami szintén a jövő évi terméskilátásokat gyengíti. E kultúrákban már nagyobb a technológiai szabadság, érdemes a lombfertőtlenítést elvégezni. A levéltetvek (Aphididae) főleg az őszibarackon, kisebb mértékben szilván szívogatnak továbbra is.

Sajnos a dió is egyre több figyelmet, egyre több védelmet kíván. A régebb óta ismert gnomóniás (Gnomonia leptostyla) és baktériumos betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis) az idén is megjelent, s a nyári esők következtében gyorsuló ütemben terjed. Most gyenge (közepes) fertőzöttség alakult ki az ültetvényekben. A védekezésnek még van lehetősége és értelme.

Nehezebb a dolgunk a dióburoklégy (szabatos magyar nevén nyugati dióburok-fúrólégy – Rhagoletis completa) károsításával. Rajzása július második felében indult, és számuk gyorsan emelkedett. Idén a nyugati területeken nagy népesség repül, keleten kisebb, de ott is emelkedő tendenciát mutat. A védekezésnek az imágót lehet és kell megcélozni. A nehézséget nem a szerválaszték jelenti, sokkal inkább a permetezéstechnika – a fák koronájának teljes bepermetezése. A tojásrakás megkezdődött, hamarosan kikelnek a lárvák, így a védekezés igen sürgőssé vált.

A szőlőlombozat védelme további beavatkozásokat igényel

Lassan meg lehet kóstolni az első csemegeszőlő érett fürtjeit, de a tömeg még csak a fürtzáródás szakaszában tart. Az elmúlt időszak időjárása gyakran adott esőt, biztosított tartós nedvességet a lombon és a fürtön, ami a peronoszpóra (Plasmopara viticola) fertőzését segítette. A huzamosabb ideig fennálló kedvező körülmények ellenére a peronoszpóra nem tudott eddig elhatalmasodni, megmaradt gyenge fertőzöttségi szinten. Az elmúlt napokban a tünetes foltok sporuláltak, újabb szaporítóképlet tömeg jutott a levegőbe. Amennyiben újabb csapadék következik, úgy a betegség terjedése felgyorsul. Az időjárás-előrejelzés alapján nem ezt várjuk, a forró meleg lelassítja vagy megakadályozza a betegség terjedését.

Már zsendül a korai csemege fürtje – fotó: Agroinform.hu

A kártétel eddig inkább a leveleket érintette, kevés fürtkár alakult ki, az is a virágzás-kötődés szakaszában. A bogyók fogékonysága már csökken, így azok kevésbé veszélyeztetettek. A lomb védelme viszont továbbra is figyelmet kíván.

Továbbra is kedvező körülmények uralkodtak a lisztharmat (Uncinula necator) számára, ennek ellenére a betegség terjedése lassú maradt. Az eddig kialakult közepes fertőzöttség lényegesen nem emelkedett az üzemi, védett táblákon. E kórokozó esetében is csökken a bogyók fogékonysága, de a lombozat védelme további beavatkozásokat igényel.

Így van ez a feketerothadással (Guignardia bidwellii) is. E betegség lassan terjed, látványosabban a korábbi fertőzések kialakította gócokban. A bogyók azonban továbbra is veszélyben vannak a levelekkel együtt, vagyis erre is figyelni kell a védekezések tervezésénél.

Figyelni kell az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kezelésekre is, hisz a lárvák tömege már az L5 stádiumban jár, s az imágók előjövetele is lassú emelkedést mutat.

Az aratási tarlókon és a kaszálások nyomán könnyebben felfedezhetőek a mezei pocok (Microtus arvalis) lakott járatai. Azt lehet látni, hogy a kártevőnépesség nem igazán csökkent az esős időszakban. Most, a szárazodó időjárás a népesség gyarapodásának kedvez, tehát e téren is szükséges az elővigyázatosság.

A csapadékos időszak után is lakott járatok lucernában – fotó: Agroinform.hu

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.