Növényvédelmi előrejelzés: Aggasztó a napraforgó-fertőzések terjedése

Csökken a fertőzési nyomás

Alig változott a növényvédelmi helyzet. Pedig lett volna lehetőség rá, hiszen beköszöntött a kánikula szikrázó napsütéssel (és magas UV-sugárzással), a forróságban alacsonyabb páratartalommal. Mindezek együttesen a fertőzési nyomás csökkenését hozzák, s most is mutatkozott némi elmozdulás ebbe az irányba.

Szerdán, kisebb mértékben csütörtökön is van esély újabb esőkre. Most a kezdeti időszakban a nyugati tájak kaptak többet az áldásból, a front fokozatosan mozdul kelet felé, tehát az esős napok végén van esély a keleti tájakon kevés csapadékra.

Tévúton jár, aki azt olvasta ki a fenti sorokból, hogy nem örülök a csapadéknak. Tudjuk, milyen veszélyes az augusztusi aszályos időszak, milyen negatív hatással van a termés mennyiségére és minőségére, és mennyire nehezíti meg a következő termelési ciklus indítását. Éppen ezekből kiindulva ilyenkor, augusztus elején égi ajándék az eső. Ugyanakkor növényvédelmi szempontból az eső újra nedvesen tartja a lombozatot, akár tartósan is, újra emeli a relatív páratartalmat a párolgás útján, s összességében a károsítók támadásának ad támogatást. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez is csak átmeneti hatás, péntektől újra jön a kánikula, s most az látszik, hogy kb. egy hétig ismét kitart.

Az aratás – az időjárás nyertese

Az aratás (no meg a vízparti nyaralók sokasága) volt a múlt heti száraz időszak nyertese. Gyakorlatilag az őszi búza aratása befejeződött, s a kombájnok már csak a kisebb felületen termesztett tavaszi kalászosok tábláin forognak. A közelmúlt viharai, heves esői nyomán több helyen megdőlt a gabona, a nedves kalászon megjelent a korompenész. Ez némi veszteséget okozott, mind a betakarított mennyiségben, mind a minőségben. Jó látni, hogy az üzemek szinte minden táblán elvégezték a tarlóhántást, több helyen egy második menettel igyekeznek lezárni a felszínt, megőrizni a vizet.

Milyen állapotban van a kukorica?

A kukorica haragoszöld, magasra nőtt, és általában 2 csövet hoz. Láttam 3 csövet is egy-egy növényen, de a 3. cső, úgy tűnik, nem lesz teljes értékű. Az első 2 cső viszont nagy méretű és jól berakódott.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) lárvája felülről lefelé halad a szárban, s mostanra már a csőig vagy az alá is eljutott. Dunántúlon a fénycsapda kevés imágót fog, keleten kicsit többet. Ennek ellenére a károsítás fokozódik. Valószínűleg az éghajlatváltozás – és a kártevő alkalmazkodása – hozza azt a jelenséget, hogy a hernyó bábbá alakul már most, s ebből következően egy második nemzedék is repül még augusztus második felétől. Természetesen ez csak egy csonka 2. nemzedék, a népességnek talán 10%-át ha eléri.

Kicsi ez a báb, de a kukoricamoly bábja. Augusztus második felében már repülni fog – fotó: Agroinform.hu

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) egyre nagyobb számban lepi el a növényeket. A címer után a bajuszra telepedtek, de a csövek kötődése észrevehetően nem csökkent, kártétel alig látható. Mostanság egyre többet lehet „emeletes” bogarakat látni, indul a tojásrakás. (Én magam is egy ilyen „emeletes” párost akartam fotózni, de szégyenlősen a földre vetették magukat – a téma eltűnt.) Monokultúrás termesztésben ajánlott a népesség ellenőrzése és szükség esetén az imágók elleni védekezés elvégzése. Nincs sok idő a meditálásra, mert a kopuláció és a tojásrakás kezdete beszűkíti a rendelkezésre álló időt.

Napraforgó: felgyorsult a diaportés levél- és szárfoltosság-betegség terjedése

Elvirágzott a napraforgó, szép, méretes tányérok bókolnak a táblákon.

Virágzás után, a méretes tányérok már lefelé néznek – fotó: Agroinform.hu

Miután a rovarkártétel elmaradt vagy legalábbis elhanyagolható szinten jelentkezett a virágzaton, a tányérbetegségek fertőzéséhez jóval kevesebb a behatolási kapu. Egyelőre a tányérok egészségesek.

Gyengébb termőhely, olcsóbb növényvédelmi technológia eredménye – lassan felkopaszodik a szár, nem marad asszimiláló felület – fotó: Agroinform.hu

Sajnos ugyanez nem mondható el a lombozatról és a szárról. Korábban megjelent s azóta terjed az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi). Eddig arról szóltak a híradások, hogy a leveleken jelentek meg a jellegzetes foltok, de a szár mentes. Most ezen módosítani kell, a száron is megjelentek apró foltok, bár még csak észlelési (vagy gyenge fertőzöttségi) szinten.

Az utóbbi hetekben a diaportés levél- és szárfoltosság (Diaporthe helianthi) megjelenése bővítette a híreket. Úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban e betegség terjedése felgyorsult. Egyre több, és egyre feljebb található a levéltünetekből. Aggasztó, hogy mind a fertőzés gyakorisága, mind a fertőzés erőssége emelkedett. Egyelőre közepes fertőzöttségről kell hírt adni, de a betegség terjedésére kell számítani.

Egyre több levélen mutatkozik a diaportés levél- és szárfoltosság tünete – fotó: Agroinform.hu

A gyakorlatban az alsó 6 levél általában leszáradt, a felette levő 2 levél tüneteket mutat, esetenként a felette található levélen is látható már a kezdeti tünet. A tünetek vegyesek, a fenti 2 kórokozó valamelyike okozza, de mostanra már a diaportés károsítás kezd túlsúlyba kerülni.

Levéltetvek (Aphis fabae) már kevésbé károsítják a növényeket, de egy-két gócban, a tányérokon komoly kolóniát alkottak. Megfigyelésem szerint a kolóniák nagy része már parazitált levéltetvekből állt. Érdemes ilyen szemmel is ellenőrizni a táblákat, szükség esetén kezelni a kártevő ellen. Amennyiben más is parazitált kolóniákat talál, úgy hagyjuk a kártevő kontrollálását a parazitákra.

Hatalmas levéltetű-kolónia a napraforgó tányérján, de a többségük parazitált – fotó: Agroinform.hu

Már szedik a korai burgonyát, de a nagyobb tömeg, a tárolásra szánt termés még növekedésben van. Szokatlan, hogy mindkét fontos betegsége – a burgonyavész (Phytophtora infestans) és az alternáriás levélfoltosság (Alternaria solani) – jelen van a táblákon, sőt a fertőzöttség mindkét betegség esetében emelkedik. Sajnos a kevésbé védett táblákon már a részleges lombvesztés általános, helyenként a teljes leszáradás következik. Ennek megfelelően a fertőzöttség szintjét a közepestől az erős fokozatig találjuk.

A csonthéjasokat továbbra is támadja a moníliás gyümölcsrothadás

Csonthéjasokban folyamatos a szüret, szedik az őszibarackot és a szilvát. Továbbra is a moníliás gyümölcsrothadás (Monilínia laxa, M. fructicola) okoz gondot, s ebbe a molykártétel is besegít. Még mindig élénken rajzik a szilvamoly (Grapholita funebrana) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta); ahol a szüret engedi, ott érdemes még kezelni a kártevők ellen.

Az almásokban a varasodás (Venrturia inequalis) terjedése gyorsult kissé. Újabb tünetek jelentek meg a leveleken, szerencsére a gyümölcs fertőzöttsége nem emelkedett, maradt alacsony szinten.

A lisztharmat (Podosphaera leucotricha) csak igen lassan terjedt az ültetvényekben, kevésbé okoz gondot. Minden évben jelentős az almamoly (Cydia pomonella) károsítása, s ebben az évben sem ússzuk meg. A kártevő továbbra is elhúzódó rajzást produkál, s a lárvakelése még tart, így az ismételt védekezés szükséges. Igazából most tűnik fel a kár mértéke, amikor már szépen fejlett, színesedett gyümölcsök hullanak le, idő előtt (és „férgesen”).

Az almamoly hernyója egyre több gyümölcsöt tesz tönkre a zsendülés időszakában (is) – fotó: Agroinform.hu

Szeretnénk már a levéltetveket (Aphis pomi) elfelejteni, de újra fertőzik a friss hajtásokat, így a szemlézés és védekezés továbbra is feladat.

Dióban is fejlődik a termés, s megjelentek a kártevők is. Az almamoly (Cydia pomonella) 2. nemzedéke előszeretettel fertőzi meg a diók termését. Most (6-8 éve terjed országunkban) a dióburoklégy (Rhagoletis completa) társult a kártevőegyütteshez. A kártevő nagy számban rajzik, és már tojást rak. Aki elmulasztja a kezelést ellene, az sajnos csak a rothadó termésburkot és az értéktelen dióbelet találja majd az érés szakaszában.

A fák lombját mind a baktériumos levélfoltosság (Xanthomonas arboricola pw. juglandis), mind a gnomóniás betegsége (Gnomonia leptostyla) károsítja. (Bár ezek is képesek a gyümölcsöt is megtámadni!)

A szőlőt négy betegség támadja egyszerre

Szedik a korai csemegeszőlő-fajták termését, míg a borszőlőtőkéken még gyarapodik a fürt.

Már megérett a korai csemege, sajnos a madarak is észrevették – fotó: Agroinform.hu

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) egy mini „hullámvasúton” van. A forró, napsütéses napokon a fertőzési folyamata megállt, majd jött a 3 napos eső (hétfő-kedd-szerda), és újra elindult a fertőzése. A következő napok időjárása dönti el, hogy meddig jut el a fertőzési folyamat. Amennyiben az időjárás-előrejelzés megvalósul – ismét forró, száraz napok jönnek –, akkor az nem kedvez a kórokozónak. Összességében azt mondhatjuk, hogy a betegség nem terjedt az elmúlt napokban sem, a fertőzöttség gyenge szinten mozog, a tünetek jellemzően a leveleken jelentek meg.

A feketerothadás-betegség (Guignardia bidwellii) lassú terjedését lehet megfigyelni, s a fertőzés inkább a fürtöket – pontosabban bogyókat – célozza meg. A lisztharmat (Uncinula necator) terjedése is lelassult, a bogyók fogékonysága csökken. Továbbra is közepes fertőzöttséget lehet mérni, bár ez ültetvényenként erősen ingadozik. A fürtök mellett a leveleken, sőt a hajtások tengelyén is megjelennek a tünetek.

A feketerothadás csak egy-egy bogyót fertőzött meg – fotó: Agroinform.hu

Az előbbiekkel szemben nő a fürtök fogékonysága a szürkepenészes rothadással (Botrytis cinerea) szemben. A veszélyt fokozza az összeérő bogyók, a zsendülés, az időjárás nagyon markáns változásai, a fizikai sérülések. A védekezési technológia kiválasztásánál erre is legyünk figyelemmel. Összességében még mindig

komplex technológiát kell alkalmazni, hogy mind a 4 betegség terjedését fékezzük.

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) fejlődése már az L5 és az imágó stádiumban jár. Jellemző az imágórajzás, de a vektor tömege alacsony. A másik oldalon viszont emelkedik a fitoplazmás fertőzés tüneteinek száma. A fertőzött (tünetes) tőkék eltávolítása sürgős és folyamatos feladat.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.