A Nemzeti ÖKO Cselekvési Terv fő célja az, hogy – összhangban az Európai Unió által támasztott elvárásokkal – tovább fejlessze a teljes ökológiai élelmiszerláncot, a termelés bővítésétől a feldolgozáson át, egészen a kereslet növeléséig. Egyik legfontosabb sarokköve, hogy az ökológiai termelés hazai területi aránya 2027-re elérje a 10%-ot, ami jelentős vállalásnak tekinthető – lényegében a jelenlegi ökoterületeink megduplázása – írja a NAK.
Ahhoz, hogy mindezt teljesíteni tudjuk, továbbá az ökológiai élelmiszerlánc gazdasági és társadalmi szempontokból is fenntartható maradjon elengedhetetlen a megfelelő stratégia alkotás, melynek finomhangolásába az Agrárminisztérium az agrár-élelmiszeripar és a társadalom szereplőit is bevonja.
A véleménynyilvánításra október 4-ig van lehetőség. A cselekvési terv munkadokumentuma ITT érhető el.
Kevesebb adminisztráció, nagyobb kereslet, több támogatás - ezek segíthetik az ökogazdálkodásba vont terültek növelését – Fotó: pixabay
Az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért kiemelt figyelmet fordít a következőkre:
- támogatási rendszerek összehangolása az ökogazdálkodás fejlesztése érdekében,
- öko termékpályák fejlesztése, a belföldi kínálat és kereslet növelése,
- az ökológiai művelés speciális gépesítettségi igényének kielégítése, különös figyelemmel a precíziós eszközökre a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban, illetve az állattenyésztésben,
- oktatás, képzés rendszerének fejlesztése (ökológiai gazdálkodás a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben),
- ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói és szakértői hálózatának kialakítása, bővítése, szakmai szaktanácsadás,
- ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése,
- A 21. századi technológiát alkalmazó ellenőrzési és tanúsítási rendszer kibővítése, a fogyasztói bizalom megerősítése, valamint a gazdálkodói adminisztrációs teher csökkentése.
A terv rámutat arra, hogy az ökológiai termékek világpiaci forgalma 2019-ban lépte át a 106 milliárd eurót. 2011-hez viszonyítva (45 milliárd euró) tehát a bioélelmiszer-forgalom jelentősen emelkedett.
A bioélelmiszerek fogyasztása és az ökoterületek nagyságának alakulása alapján elmondható, hogy azokban az országokban, ahol az ökológiai gazdálkodás intézményesen jól beágyazódott az agrártermelési és fogyasztási
struktúrába, ott állandó és jelentős a piaci fejlődés és az ökológiai területek növekedése.
Európa esetében kiemelkedően fontos, hogy az ilyen gyakorlatot folytató országokban biztosítottak a széleskörű támogatási intézkedések, ezen belül a területalapú támogatások, a működő tanácsadói és mentori szolgálat, valamint a kutatás-fejlesztési és marketing tevékenységek, melyek mind az öko ágazat hatékonyságát és termelékenységét növelik.