Búzafajták, amik bírják a strapát! – Kísérletekkel alátámasztva

Augusztus 10-én járunk és még mindig vannak be nem takarított búzatáblák. Ahogyan a tenyészidő korábbi szakaszaiba, úgy a betakarításba is beleszólt a rendszeresen érkező csapadék. Különösen az ország nyugati és észak-keleti részein nem lehet folyamatosan aratni, a nagy széllel érkező viharok sok állományt megdöntenek, nehezítve a munkálatokat. A csapadék és a tavaszi hideg időjárás régen látott gondokkal szembesítette a termelőket, növényvédős szakembereket. Közel 10 év telt el az utolsó sárgarozsda járvány óta, de az idei fertőzés komolyabb károkat okozott. Az érzékeny fajták megvédése sokaknak megoldhatatlan problémát jelentett.

A septoria szintén az időjárásnak köszönhetően okozott károkat a szokásosnál nagyobb mértékben. A levéltetvek, kabócák és a nagyon korán megjelenő vetésfehérítő kártétel is odafigyelést igényelt. Ezek után a betakarítás előtt vált látványossá a Pseudomonas baktériumos fertőzés, ami nagyon sok terméketlen kalászt vagy aszott szemeket eredményezett, ezzel csökkentve a termést. Ezek a hatások összeadódva okozták a csalódást sok helyen. Ezekre a hatásokra kell megfelelő választ adni a fajtáinkkal és – az Isterra által folyamatosan hangoztatott – fajtákra adaptált agrotechnikai megoldásokkal.

Komoly feladatnak tekintjük az agrotechnikai kísérletek beállítását. Természetesen a cél, hogy bemutassuk a fajtáink legfontosabb tulajdonságait, előnyeit, de azzal is tisztában vagyunk, hogy sikeresebb lehet a termelés, ha mindezt egy komplex rendszerbe helyezzük. Ezért minden kísérletben nagy hangsúlyt fektetünk a termesztés technológia legfontosabb elemeire, a vetésidőre, tőszámra és a vetésmélységre. Mindezek mellett fontos szerepet kap a tápanyag utánpótlás és a növényvédelem is. Különösen fontos ez az új, bevezetésre váró fajták esetében, így a következőkben ezeket a kísérleteket elemezzük. Csárdaszálláson és Kaposváron eltérő tőszámon, intenzitáson, illetve vetésidőben vizsgáltuk a fajtáinkat.

Csárdaszálláson 3 évesek ezek a kísérletek. Itt minden fajtát 4 technológia szinten vizsgálunk. Van egy úgynevezett „Full" technológia, ahol az állomány gombaölőszert, lombtrágyát és szárcsökkentőt is kap. Így teszteltük a legújabb és egyben egyetlen tar búzánkat a Celebrity-t is. A Celebrity esetében a legnagyobb termést a „Full" technológia adta. Az a parcella, ami nem kapott szárcsökkentőt, 300 kg-al termett kevesebbet. Az előző évekhez hasonlóan a lombtrágya hiánya nem okozott terméscsökkenést, sőt ebben a parcellában lett a legmagasabb a HL tömeg. Ami viszont szembetűnő, hogy a kezeletlen kontrol terméskiesése mindössze 0,6 t. Ez a fajta nagyon sikeres Franciaországban, akár extenzív viszonyok között is és úgy tűnik itthon is bizonyít.

A Providence 2 év óta van jelentősebb területen a hazai termelésben. Egy ilyen intenzív évben még jelentősebb a terméstöbblete a legtöbb fajtával szemben. Bizonyította ezt az IKR 6 helyes kísérletében is, ahol a helyek átlagában a második legnagyobb termést adta.

Különösen szembetűnő terméselőnye a magasabb termésszinteken, ahol 1-1,4 tonnát ver a versenytársakra. Mindezt az agrotechnikai kísérletekben is bizonyította. Csárdaszálláson a termése meghaladta a 10 t/ha-t. A „Full" technológia a 2. legnagyobb termést adta, a Medax hatása mindössze 140 kg, de Providence a magasabb búzáink közé tartozik, ezért javasoljuk a szárcsökkentést. A kezeletlen kontrol, ami nem kapott gombaölőszert, 700 kg termésveszteséget szenvedett el.

Ugyanitt vizsgáltuk fajtáinkat tőszám kísérletben is. Ebben az évben a Providencenél a 3,5 és a 4,5 milliós tőszám esetében nem volt terméskülönbség, ahogy a HL tömegben sem. A termésszint kiugróan magas, a kalászszámok elérték a 750-800 db/m²-t.

A Kapostáj Zrt. területén már másodszorra elvetett vetésidő, tőszám és vetésmélység kísérlet betakarítása is megtörtént. A bemutatók előtt kalászszámlálást is végeztünk. Ezt a kísérletet már tavaly is beállítottuk, így nagyon jól össze lehetett hasonlítani a két teljesen eltérő évjáratra adott reakciókat. Soha nem látott kalászszámokat felvételeztünk.

A Celebrity állományaiban a 770-850-ig számoltunk kalászszámot 1 m²-en. Ezt az eredményt a korai (október 10.) vetésnél mértük. Ebben az évben sokkal szembetűnőbb volt a késői (november 2.) vetés negatív hatása. Ez nemcsak a kalászszámban, de később a termésben, és az állomány általános állapotában is jelentkezett. A vetésfehérítő kártétele itt komolyabb volt. A kalászszám csökkenés a két vetésidő között jelentős 250-300 volt.

Az újdonságok közül mindenképp fontos megemlíteni az Ampleur korai szálkás búzát. Szintén Kaposváron közel 900-as kalászszámot rögzítettünk. Az adatokból látszik, hogy milyen fontos egy-egy eredménynél a kalászonkénti magszám és az ezerszemtömeg összhangja. A legfontosabb továbbra is az Ampleur fajtánál a korai vetés. A kalászszám csökkenés nagyon szembetűnő a késői vetésben, amit már a magszám sem tud kompenzálni.

Összefoglalva a legfontosabb tapasztalatok:

• A fajtáink kiválóan vizsgáztak a sárgarozsda járványban, nem kellett Isterra búzát plusz kezelésben részesíteni.
• Kiváló volt az általános kórtani állapot, ami olcsóbbá teheti a technológiát.
• A fajtáink tápanyag hasznosító képessége kiemelkedő, akár alacsonyabb műtrágya dózisok mellett is sikeresek.
• A korai vetés előnye egyértelmű, de nagyon fontos a változó, egyre melegebb őszi időjáráshoz igazítani a vetés időpontját. (október 5-20-ig).
• A fajták kompenzáló képessége átlag feletti, alacsony tőszámnál jelentősen nőtt a kalászméret.
• Korai vetésnél, amennyiben hosszú, meleg az ősz, elengedhetetlen lesz a rovarölő szeres védekezés. A vírusvektorokkal, kabócákkal, levéltetvekkel szemben nem tudjuk másképp megvédeni az állományokat.
• A késői vetés (november eleje) a kalászszám jelentős csökkenése mellett egyértelműen együtt jár a búzák általános állapotának a gyengülésével. A vetésfehérítő kártétele sokkal erősebb ebben az esetben, ami a végén mázsákban vagy akár tonnákban is mérhető.

Virágné Pintér Gabriella

kereskedelmi vezető

www.isterra-seeds.com