A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint vannak még nyitott kérdések a nemrégen bejelentett gabonaexport-korlátozás kapcsán.

A magyar kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál.

"Folyamatosan egyeztetünk az Agrárminisztériummal, jogértelmezési kérdések merültek fel. Az elvekkel egyet értünk, de két ponton kérdéseink merültek fel: egyrészt nem tudjuk, hogy miért van szükség 30 napra ahhoz, hogy az állam döntsön a gabona megvásárlásáról, másrészt pedig nem világos, hogy miért vonatkozik a jogszabály a már úton lévő gabonára is" – mondta Petőházi Tamás.

A minisztérium szerint ugyanis a már szállítás alatt lévő terményt is "meg kell állítani", be kell jelenteni a Nébih-hez.

Ez a mostani eljárás gyakorlatilag úgy működik, mint a Nemzeti Földalap földvásárlás esetén meglévő elővásárlási jogának érvényesítése. A megkötött terményvásárlásra vonatkozó szerződéseket kell beküldeni a Nébih-ez. A Magyar Állam eldönti, hogy belép-e az állam vevőként és kifizeti-e a termelőt a szerződéses áron, vagy az eredeti vásárlóhoz kerül az áru.

A termelők szempontjából itt most nem az eladási ár a kérdés, se többet, se kevesebbet nem fog fizetni az állam a szerződött összeghez képest. A kérdés inkább az, hogy az lesz-e a vevő, akivel a termelő a szerződést kötötte. Illetve fennakadást okozhat az, hogy a jogszabály szerint várnia kell az eladással 30 napot a termelőnek, mert ennyi idő alatt hozzák meg a döntést az állam általi felvásárlásról.

A szerződést a Nébih oldaláról letöltött nyomtatvánnyal együtt be kell küldeni a Nébih-nek, majd az illetékesek eldöntik, hogy ki fizeti ki a gabonát.

"Ennek lehet némi árvisszarendező hatása, de az tény, hogy a Magyarországon készleten lévő árukra szükség van", mondja a szakember.

Milyen hatása lesz a mezőgazdaságra hosszú távon a háborúnak?

"Két dolog van, amit nem tudunk: tekintettel arra, hogy az orosz és ukrán termelők tavaszi gabonákat vetnek, óriási a súlya annak, hogy mikor lesz vége a háborúnak, fognak-e tudni egyáltalán vetni. Szintén kardinális kérdés, hogy a Fekete-tenger kikötői hajózhatóak maradnak-e, és ha vége lesz ennek a konfliktusnak, milyen ütemben tudnak majd árukat kiszállítani" – részletezte Petőházi Tamás.

Az ukránok és az oroszok együtt körülbelül 120-130 millió tonna búzát termelnek, az export legnagyobb része pedig Észak-Afrikában landol. Észak-Afrika élelmiszerrel való ellátása óriási kérdéssé válik 2022 őszére, és a válaszok egy részét akár az Európai Unió is megadhatná.

Csökkenteni kellene a termeléskorlátozó intézkedéseket az EU-ban

A GOSZ szerint az EU-nak el kellene azon gondolkodnia, hogy az összes termeléskorlátozó intézkedést (zöldítés, ugaroltatás, stb.) eltöröljék ideiglenesen, mivel azok nélkül akár exportra is tudna az EU termelni, némileg kompenzálva ezzel az észak-afrikai országokba most csak akadozva érkező ukrán és orosz gabonát.

aratás

Kérdés, hogy a tavaszi vetések hogyan alakulnak Ukrajnában a háború miatt – Fotó: Pixabay

"Múlt héten jeleztük a minisztériumnak a termeléskorlátozó intézkedéseket felülvizsgáló javaslatunkat. Itt járt hazánkban Janusz Wojciechowski, mezőgazdaságért felelős biztos is, remélhetőleg 2022-ben ideiglenesen ki lehet majd bővíteni a termelést, és több tavaszi gabona vetésére lesz lehetőség" – mondta a GOSZ elnöke.

Petőházi Tamás szerint a termelők egy része tanácstalanul várja a tavaszt, hiszen ilyen helyzettel nem találkozott még senki a mai generációk közül. Nemcsak a terményárak növekedtek horribilis mértékben, hanem az inputanyagok is drágultak, ami jelentősen megnöveli a gabonatermesztésben rejlő kockázatokat.

Legfrissebb információk a terményárakról: ITT.