A kukoricatermelés egyik legfontosabb, és egyben legnagyobb kihívást jelentő döntése a nitrogén (N) megfelelő kezelése. Hagyományosan a gazdák előrejelzési egyenletekre, valamint a talajban és a termésben rejlő nitrogénkreditekre támaszkodtak. Ezek a módszerek azonban gyakran alulmaradnak az időjárás szeszélyességével és a talaj természetes változékonyságával szemben.

A precíziós mezőgazdaság új lehetőséget kínál a problémák kezelésére: a gazdálkodók képesek reagálni a növények tényleges igényeire, nem csupán becslések alapján döntenek. A műtrágya csak akkor kerül kijuttatásra, ha a növény ezt valóban igényli. Ezt a szemléletváltást támogatják azok a nebraskai kutatások is, amelyek igazolták, hogy a szenzoralapú N-kezelés javítja a nitrogénhasznosítás hatékonyságát és növeli a gazdaságok jövedelmezőségét.

A növényi stressz érzékelhető – még mielőtt látható lenne

A korszerű terményérzékelők a növény lombkoronájának fényvisszaverődését figyelik a vegetációs időszak során. Képesek már a korai, szabad szemmel még nem észlelhető nitrogénhiányt is felismerni. Ennek köszönhetően a gazdák valós időben módosíthatják a műtrágyázást, pontosabban összehangolva a tápanyag kijuttatását a növény aktuális igényével. Ezzel a technológiával a nitrogénkezelés szemlélete is átalakul: az eddigi „előrejelzés és alkalmazás” logikája helyett a „figyelés és reagálás” kerül előtérbe.

kukorica

A kukoricatermelés egyik legfontosabb, és egyben legnagyobb kihívást jelentő döntése a nitrogén (N) megfelelő kezelése – Fotó: Pixabay

Kutatás a gyakorlatban: az UNL projektjei

A Nebraska Egyetem talajtermékenységi szakértői (UNL Soil Fertility Extension Team) évek óta dolgoznak azon, hogy a 4R tápanyag-gazdálkodás elveit (a megfelelő forma, időzítés, hely és mennyiség) a lehető legpontosabban alkalmazzák. Ennek érdekében 2025-ben öt eltérő adottságú nebraskai helyszínen folytatnak összehangolt kutatást, ahol különböző nitrogénkijuttatási stratégiákat (sebesség, időzítés) hasonlítanak össze.

A szezonális képfelvételek lehetővé teszik a termény nitrogénállapotának folyamatos nyomon követését, ami tovább finomítja a helyspecifikus döntéseket.

Milyen szenzortechnológiák segítik a gazdákat?

  • Az aktív lombkorona-érzékelők például nagy hézagú applikátorokra szerelve működnek, és a növény által kibocsátott és visszavert fény alapján értékelik a nitrogénellátottságot. Jellemzően a V8–V12 növekedési szakaszban alkalmazzák őket. Az UNL SENSE projekt tapasztalatai szerint ezek az eszközök átlagosan 33 font nitrogént takarítottak meg hektáronként, a terméscsökkenés kockázata nélkül.
  • A műholdas rendszerek szintén fontos szereplői ennek az új rendszernek. Passzív érzékelőként a napfény visszaverődési adatait használják, és ma már a napi újralátogatási lehetőség és a 30 láb körüli felbontás is elérhető. A Sentinel Fertigation-nel közös vizsgálatok alapján hektáronként akár 56 font nitrogént is megtakaríthatnak a termelők, miközben a hozamok változatlanok maradnak, és a nyereség átlagosan 24 dollárral nő hektáronként.
  • Kézi és drónos (UAV) szenzorok gyors, pontos képet adnak a táblák állapotáról, segítve a döntéshozatalt.

A gyakorlatban: hogyan alkalmazható mindez?

A gazdálkodók a szezon elején kisebb mennyiségű nitrogént juttatnak ki, majd a növény fejlődése során a lombkorona-érzékelők segítségével figyelik az esetleges nitrogénhiányt. Amennyiben stresszt észlelnek, megkezdhető a célzott trágyázás. Az öntözőrendszerekbe integrált szivattyúk lehetővé teszik a folyékony nitrogén pontos, időzített kijuttatását is, amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő vegyianyag-kezelési engedély és visszafolyás elleni védelem.

Ez a gyakorlat fokozatosan egyre több gazdaságban terjed el, habár a legfrissebb felmérések szerint még csak a nebraskai gazdák 11%-a használ ilyen szenzoralapú megközelítést.

A jövő nitrogénkezelése már itt van

A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a precíziós mezőgazdaság nemcsak gazdaságilag megtérülő, hanem fenntarthatóbb is.

A digitális eszközök, mint a lombkorona-érzékelők, műholdfelvételek és döntéstámogató rendszerek integrálásával a gazdák ellenállóbbá válhatnak az időjárás kiszámíthatatlanságával és a termőtalaj változásaival szemben.

A folyamatosan emelkedő inputköltségek és az ingadozó kukoricaárak idején a célzott N-kezelés kulcsfontosságú lehet a gazdaságok versenyképességének fenntartásához. A Nebraska On-Farm Research Network és a kiterjesztési szakemberek közösen dolgoznak azon, hogy ezek a megoldások minél inkább a termelők mindennapi gyakorlatának részévé váljanak.

Forrás: precisionfarmingdealer.com
Indexkép: pexels.com