A regeneratív mezőgazdaság egyik alapelve az "először is, ne árts", vagyis kerüld a talajéletre káros gyakorlatokat – például a talajművelést vagy a szintetikus inputok nagy mennyiségben történő alkalmazását.

regeneratív

Növényi nedveket elemeznek – fotó: pixabay.com

Differenciális tesztelési technikát alkalmaznak

A műtrágyák és növényvédő szerek csökkentése viszont komoly aggályokat vethet fel a gazdálkodók hozamvesztesége és a gazdálkodás jövedelmezőségének a csökkenése miatt. A három-öt éves átmeneti időszak alatti kezdeti hozamcsökkenésre vonatkozó várakozás nagyon idealista, semmint gyakorlati agronómiai megközelítést tükröz. Szakértők szerint a szintetikus inputok csökkentése mellett az azonnali hozam- és minőségjavulás csak adatvezérelt döntéshozatallal érhető el.

Az Advancing Eco Agriculture (AEA) vállalatnál elkezdték a növényi nedvek elemzését annak érdekében, hogy eltéréseket figyeljenek meg a hagyományos szövetelemzés és a betegséggel, rovarrezisztenciával, hozammal és minőséggel kapcsolatos helyszíni megfigyelések között.

A standard protokoll szerint 14 naponta gyűjtik a nedvmintákat a reprezentatív területekről a vegetációs időszak során, hogy megfigyeljék a tápanyagmozgási mintákat és a termésigényt.

"Differenciális tesztelési" technikát alkalmaznak, külön mérik a régi és az új leveleket, hogy megértsék, hogyan szabályozza a növény a tápanyagmozgást, és hogy a legrégebbi leveleket tápanyagforrásként (nem megfelelő talajellátás) vagy elnyelőként (bőséges ellátás) használja-e. Ez lehetővé teszi, hogy észleljék a potenciális hiányosságokat még azelőtt, mielőtt azok láthatóan megnyilvánulnának.


A nedvelemzés előnyei

A nedvelemzés nagy mértékben különbözik a szövetelemzéstől: kivonja és értékeli a friss levélnedv tápanyagokat, ezzel lehetővé téve a hiányosságok minél korábbi felismerését akár 21-28 nappal a szövetelemzés és 35-42 nappal a látható tünetek előtt, a növekedési ütem és a súlyosság függvényében.

Ez a korai előrejelző rendszer lehetőséget biztosít az időben történő korrekciós intézkedések elvégzésére. Össze tudják kapcsolni az egyes kártevőket vagy betegségeket a tápanyagprofilokkal, hetekkel előre megjósolhatják az érzékenységet, és módosíthatják a táplálkozási alkalmazásokat a nyomás hatékony és pontos megelőzése és visszafordítása érdekében – írja a szerző.

Például a cseresznyetermelőnek ez a nedvelemzés segített hektáronként 1,600 dollárral növelni a gyümölcs méretét és jövedelmezőségét azáltal, hogy egyszerűen leállította a kálium alkalmazását.

A tudatos nedvelemzés feltárja, hogy a pillanatnyi talajállapot milyen tápanyagokat képes biztosítani a növénynek, ezzel kiküszöbölhetők a műtrágyaigényekkel kapcsolatos találgatások, biztonságosan csökkenthetők a felhasznált mennyiségek, anélkül, hogy a hozam és a teljesítmény károsodna. Ezen adatközpontú megközelítéssel elkerülhetővé válik a bemenetek túlzott alkalmazása is.

növény

A nedvelemzés pontosabb képet ad a növény belső tápanyag-állapotáról és szükségleteiről – fotó: pixabay.com

A nedvelemzés egy valós idejű kiigazítási eszköz

A nedvelemzés az időzítés optimalizálása érdekében megfigyeli a tápanyagmozgás változásait a növény meghatározott fejlődési szakaszaiban. Például azt is mutathatja, hogy a kálium- és foszfor szintje a korai szemfeltöltés során megugrik, jelezve ezzel, hogy ezeket a tápanyagokat később kell kijuttatni, nem pedig az ültetéskor.

Az inputköltségek csökkentése mellett a nedvelemzés nagy mértékben javíthatja a termés minőségét és hozamát. Egy nektarintermesztő azt tapasztalta, hogy amíg a talajvizsgálatok magas kalcium- és alacsony vasszintet mutattak, addig a nedvelemzés az ellenkezőjét bizonyította: alacsony kalciumszintet és túlzott vasat a növényben. Ez a biológiai betekintés korrekciós tápanyag-kijuttatást tett lehetővé a termésteljesítmény javítása érdekében.

A paradicsomnövényeknél, ahol a hagyományos szövetvizsgálatok mangánhiányra utaltak, ott a nedvelemzés kimutatta, hogy a mangánt nem szívják fel a növények. Így áttértek a mangán kelátos, redukált formájára, ami a nedvadatok alapján azonnal javította a mangán felvételét és a növényi választ.

A fenti példák jól mutatják, hogy a nedvelemzés pontosabb képet ad a növény belső tápanyag-állapotáról és szükségleteiről, mint a klasszikus talaj- és szövetvizsgálatok. A tápanyag-gazdálkodásnak a növény tápanyaghoz való hozzáférésével és hasznosításával való összehangolásával optimalizálható a hozam és a minőség, miközben csökkenthető a felesleges bevitel.

A precíziós tápanyag-gazdálkodás növeli a hozamot, miközben csökkenti a környezeti hatást.

Egészségesebb növények egészségesebb talajban történő termesztésével csökken a gombaölő szerek bevitele is. A nedvelemzés lehetővé teszi a tápanyagszintek, például a nitrogénformák (ammónium, nitrát, összes N), a cukrok és a pH monitorozását – ezek mind jó indikátorai a növény általános egészségének.

Az SAP-elemzés következtetései

  • A gyümölcs/zöldség minőségi problémák többsége a túlzott nitrogén és a helytelen kálium időzítés miatt következik be.
  • A termelők bár a megfelelő inputanyagokat alkalmazzák, de nem az optimális időpontokban.
  • A helytelenül alkalmazott túlzott nitrogén/kálium szint a várakozásokkal ellentétben jelentős hozamcsökkenést eredményeznek.
  • Az inputok jelentősen csökkenthetők alacsony kockázat mellett, miközben növelik a hozamokat.

A szakemberek azt javasolják, hogy az ültetéskor/vetéskor csak minimális mennyiségű műtrágyát alkalmazzunk robusztus mikrobiális oltóanyagokkal, majd később a mért növényigények alapján alkalmazzuk azt.  Ez a fajta precíziós tápanyag-gazdálkodás növeli a hozamot, miközben csökkenti a környezeti hatást.

A nedvelemzés kihasználásával a regeneratív mezőgazdaság teljes potenciálját felszabadíthatja, harmonizálva az ökológiai gazdálkodást a gazdasági jóléttel az adatközpontú tápanyag-gazdálkodás révén, amely csökkenti a ráfordításokat a hozamok feláldozása nélkül – írja az agfundermews.com.

Forrás: agfundernews.com