Semmit nem ér a jó módszer, ha nincs, aki alkalmazza azt

A téma aktualitását a talajok minőségromlása miatt jelentkező gondok adták, amelyek a műtrágyák és a növényvédő szerek több évtizede tartó és egyre növekvő használatára vezethetők vissza. A legfontosabb tápanyagok – nitrogén, foszfor és kálium – pótlása mellett ugyanis legtöbbször nem kerül vissza a talajba elegendő az egyéb, létfontosságú nyomelemekből. A földekre kiszórt vegyi anyagok pedig sokszor durván beleavatkoznak a talaj életközösségének összetételébe.

Mindeközben rendelkezésre állnak fenntarthatóbb, a szántóföldek biológiai igényeit jobban figyelembe vevő mezőgazdasági módszerek is, melyekben immár a gazdálkodók számottevő hányada használható alternatívát lát.

A talajba kerülő mikroorganizmusok viselkedésének vizsgálatában genetikai módszerekre is szükség lehet. Ezekről a módszerekről, valamint gyakorlati alkalmazhatóságukról beszélt Balázs Ervin akadémikus, az MTA ATK igazgatója.

Közismert, hogy bizonyos gombák képesek támogatni a növények tápanyagfelvételét a talajból, de egyes fajok alkalmasak rovarkártevők, sőt más gombák elpusztítására is. Ezekről a lehetőségekről számolt be előadásában Kredics László, az SZTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének, valamint Kovács M. Gábor, az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszékének kutatója.

A haszonnövényeket megtámadó rovarok elleni védekezés biológiai módszereiről hallhattunk Turóczi György, a SZIE Növényvédelmi Intézet munkatársának előadásában. A módszerek persze mit sem érnek, ha nincs, aki a gyakorlatban alkalmazza őket. Szerencsére vannak már ilyen cégek Magyarországon, nem is kevesen – ezek célkitűzéseiről beszélt előadásában Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének képviselője.

A tanácskozás szünetében kértük Balázs Ervin akadémikust, az MTA ATK igazgatóját, hogy az előadásában említett algák talajéletre gyakorolt hatásáról, szerepéről tájékoztassa olvasóinkat.

Balázs Ervin akadémikus – A szerző felvétele

- A talajlakó algák, mint azt előadásomban is említettem, a talaj felső egy cm-es rétegében élnek. Szerepük és hatásuk is körülbelül úgy aránylik a talajéletben, mint amilyen mennyiséget képviselnek az egy gramm talajban lévő élő szervezetekhez viszonyítva. A talajbaktériumok és a gombák tehát nagyságrenddel többen vannak jelen, de ez nem csökkenti az algák szerepét, hasonlóan, mint egy természetes ökoszisztémában. Szerepük jelentőségét a céltudatos felhasználásuk erősíti. Növénytermesztésben stimulánsként, tehát növekedésserkentőként, vagy pedig a növényvédelmi célú biopeszticidként jöhet számításba alkalmazásuk.

- A talajélet hosszú távon való fenntarthatóságában tehát jelentősnek mondható a szerepük?

- Igen, mert egy ilyen élő közösségnek minden alkotórésze hozzátevődik és interakcióban van más élőlényekkel a talajban. Maguk az algák is elvileg szimbióták, tehát az algák más baktériumokkal együtt szimbiózisban élnek. Nagyon nehéz például egy algának a genetikai állományát meghatározni, mert az szimbiózisban él egy baktériummal. Ezért ha nincs egy tiszta kultúránk az algából, hanem csak a baktériummal együtt vizsgáljuk, akkor nagyon nehéz meghatározni annak a genetikai állományát, hogy biztonsággal el tudjuk különíteni a baktériumét az alga genetikai állományától. Ez az oka, hogy csak nagyon kevés algafajnak ismerjük az elsődleges genetikai állományát.

- A talajoltóbaktérium-készítményeket gyártó cégek már algakészítményekkel is bővítik a termékpalettájukat.

- Ezeket elsősorban levélre permetezik, és lombtrágyaként stimuláló hatást fejtenek ki, tehát nem a talajba juttatva erősítik a talajéletet. Amikor egy ilyen készítményt biopeszticidként vagy biostimulánsként használunk, akkor általában a növényállományra permetezzük, és nem oltóanyagként használjuk. Ezeket a tulajdonságokat a gyakorlat kísérletileg is kimérte, s számos esetben képes hasznosítani.

- Köszönöm az eligazítást a talajélet mikrovilágában.

Lépjünk át a kutatás területéről a mindennapok gyakorlata irányába. Az előadók is sokszor szóba hozták, hogy az utóbbi években milyen gyorsan felszaporodtak azok a talajoltó-, talajbaktérium-készítmények, amelyek előnyös tulajdonságai között egyre nehezebben igazodnak el a gazdák, de még a forgalmazási engedélyüket meghatározó hatóságoknak is gondot okoznak.

Dr. Pénzes Évától, a Magyar Talajoltóbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkárától kérdezem:

- Hogyan határozták meg a szervezet célját, hiszen a gyártók a piacon mint konkurensek jelennek meg a mindennapi gyakorlatban?

Dr. Pénzes Éva – A szerző felvétele

- Információim szerint Magyarországon a növénytermesztésben a gazdák kevesebb mint 10 százaléka használ baktériumos talajoltó készítményt. Közös érdek, hogy a felhasználók száma növekedjen, hiszen ezzel magasabb célokat is támogatunk, nevezetesen a fenntartható mezőgazdasági termelést.

A szervezet szeretné a korrekt szakmai tájékoztatást eljuttatni minden potenciális felhasználóhoz, illetve döntéshozóhoz szaklapok, előadások, fórumok és konferenciák formájában. Támogatjuk és szívesen segítséget nyújtunk abban is, hogy az agrár-felsőoktatásban a szakterület naprakész formában kerüljön a hallgatókhoz és kerüljön a tananyagba.

Az idén létrejött szakmai szervezet másik fontos célja, hogy a szakmai hatóságokkal, szervezetekkel jó kapcsolatot ápoljon. Ez a párbeszéd már el is indult, sőt már eredménye is van, mint például azok a szakmai egyeztetések a Nébihhel, melyeken az összcsíraszám meghatározásáról és határértékeiről állapodtunk meg, illetve az új tudományos eredmények bemutatása.

A baktériumok kimutathatóságában is folytattunk konzultációt a hivatallal, hiszen a feladatuk nemcsak az engedélyezés, hanem az ellenőrzés is. Ezért a gyártók szervezete részéről megalapozott szakmai tájékoztatással segítjük ezt a munkát, korrekt módon, akár új kimutatási módszerek javasolásával is.

Tudományos tanácskozást tartott az MTA és a Magyar Mikrobiológiai Társaság – A szerző felvétele

- Végül is ez a tevékenység a készítmények hitelességét lenne hivatva szolgálni, egy független értékelő, vizsgáló, elemző szerv kezében?

- Igen. Ennek érdekében Pécsett beállítottunk egy hároméves, hosszabb távú kísérletet is. A hét talajoltógyártó cég a készítményeit egy közös szántóföldi kísérletben fogja vizsgálni; kezelt, illetve kezeletlen területekről van szó, ahol az eredményeket szigorúan csak a Nébih fogja ismerni.

Nem az az elsődleges célunk, hogy az egyes oltóanyagok hatását egymáshoz viszonyítsuk, hanem hogy egy általános képet kapjunk a mikrobiális talajoltás hatásáról és megbízhatóságáról a termésátlag, a termésminőség és a talajszerkezet tekintetében. Ezzel a talajoltóanyagok iránti bizalmat szeretnénk növelni a piaci résztvevők, a gazdák részéről.

Ebben az évben indult el a program kukoricával, és jelenleg nagyon biztató képet mutat, hiszen az időjárás is kedvező volt. Az első méréseket is most kezdték el a kutatók.