Az áprilist bolondos hónapnak tartjuk. Nem véletlenül, hiszen rögtön az első napján tartjuk a bolondok napját, de az időjárás is igen bolondos szokott lenni ebben a hónapban. Az év negyedik hónapját, vagyis az április hónapot Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el, őt ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin "aperire" szóból származik, melynek jelentése „megnyitni", mely az ekkor nyíló virágokra utal. A népi kalendárium ezt a hónapot Szent György havának nevezi.

Ismerjük meg hát, milyen időjárási jóslatok és egyéb megfigyelések birtokába juttattak minket őseink az áprilisi hagyományokon keresztül. Ha pedig nyitott szemmel járunk, lehet, hogy még mostanában is beválnak a régi jóslatok. Így pedig sok mindenre előre fel tudunk készülni.

Április 1. - Hugó napja

Ma ünnepeljük a húsvéthétfőt. Az április elsejéről azonban elsősorban más szokott eszünkbe jutni. Ez a nap a bolondozásé. Ekkor, bolondok napján, az emberek tréfásan bolondot csinálnak egymásból. A beugratottakat nevezzük április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak. Eredete nem tisztázott, akár a bolondos áprilisi időjárásból is eredhet.

Bár a felnőttek is ugratják egymást, azért az ünnep fő áldozatai a gyerekek. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért, vagy hegedűbillentyűért küldték a boltba a gyerekeket. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert azt gondolták, nem lenne szerencsés a termés.

húsvéti tojások

Idén április 1-jén ünnepeljük a húsvéthétfőt. Fotó: Pixabay

Április 6. – Irén napja

Ezen a napon úgy tartják, ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 12. – Gyula napja

Ez a nap az év 100. napja. Ezt tartják a tisztaság és a takarítás napjának, amikor is kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lefürdetik. A hamarosan közeledő húsvét miatt, és a tavasz beköszöntével és aktuális a tavaszi nagytakarítás, így nem véletlen, hogy fontos nap ez.

Április 14. – Tibor napja

A hagyomány szerint ezen a napon szólal meg a kakukk, és ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.


Április 24. – ​​​​​​​György napja

Ez a nap egy ősi pásztorünnep, amikor kihajtották az állatokat a legelőre. Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját, ezért az ajtókra és a kerítésre tüskés ágakat tettek, hogy elűzzék a boszorkányokat. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották át, hogy megóvják őket a rontástól. A varjúkat is figyelni kellett, hiszen ha György napján "a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás".

béka lóg a fán

Ha megszólal a béka, hamar itt a nyár! Fotó: Vida-Szűcs István

Az állatok első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát akarták biztosítani. Fontos volt az is, hogy milyen ággal hajtják ki az állatokat ezen a napon. Medvesalján csipkegallyat vágtak, és ezt fektették keresztbe az ólajtóba, amikor az állatokat kihajtották. Azáltal, hogy ezen keresztülmentek az állatok, megóvták őket a boszorkányoktól.

A Hortobágyon füstöt csináltak, hogy ne vesszen el, és ne betegedjen meg a jószág. Jellegzetes pásztorszokás volt ezen a napon Kalotaszegen a tejbemérés. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották, hiszen ekkor mindenki jelen volt. A napot evés-ivás és táncmulatság zárta. Ez a nap volt a pásztorok és a béresek szegődtetésének ideje is, amely a következő évi Szent György, vagy Szent Mihály napig volt érvényben. Sok helyen a csordás előző nap végigjárta a falut, és azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott.

Fontos hagyomány volt ezen a napon a harmatszedés is. Ekkor vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, közben egy marék füvet is szedtek, és odaadták a tehénnek. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. Szent György éjszakáján nagyon féltek a boszorkányoktól, így ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek ellenük. Ezen a napon úgy vélték, meg lehet találni a földbe rejtett kincseket is, mégpedig ott, ahol lángot látnak. Így hát sokan egész nap a lángokat figyelték, hátha kincsre lelnek.

A Szent György nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatban azt hitték, az segít megelőzni a torokgyíkot. De a mennydörgést is fontosnak tartották, hiszen ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, az bő áldást jelent.

Ha pedig ezen a napon még a békák is megszólalnak, az bizony korai tavaszt és nyarat jósol. Viszont az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon, mert az égzengés vagy jószágpusztulás veszélyével járna. Ezen a napon vetették a kukoricát, a babot és az uborkát, és ekkor tisztították meg a kutakat is.

méh virág

Áprilisban van a méhek világnapja. Fotó: Pixabay

Április 25. - Márk napja

Ez a nap a kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A pap ezen a napon a mise után a hívőkkel együtt kivonult a határba, és megszentelte a vetést. A megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával, hiszen mágikus erőt tulajdonítottak neki. Úgy vélték, elűzi a gonoszt, de jó jégverés ellen is, és ha a beteg feje alá helyezik, az meg fog gyógyulni.

Úgy vélték, "Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz" Ezt a napot Csépán a mák, a Mura-vidéken az indás növények vetésére tartották alkalmasnak.

Április 30. - A méhek napja

Ez a nap 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére a méhek napja. Célja, hogy felhívják a figyelmet a méhek fontosságára, és népszerűsítsék a mézfogyasztást. Ezen a napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal várják a méhészek az érdeklődőket. Egészségben, boldogságban, vidámságban, szép időben és termésben gazdag áprilist kívánunk!