"SZALMA, azaz szerves TÁPANYAG ingyen!" címmel Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója tartott előadást a Kalászos növények – aktuális munkálatok Agroinform Webináriumon.

Daoda Zoltán elmondta, hogy a szerves anyagok képesek csökkenteni a talaj degradációját, hozzájárulnak a talajélet javulásához és a talajok termékenységéhez.

Hozzátette, hogy a kalászosok szalmája, a napraforgó- vagy a kukoricaszárak, valamint valamennyi ültetvényben a metszési nyesedékek szervesanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak. Ezenfelül a helyes agrotechnikára és talajművelésre, valamint a talaj vízmegtartó képességének talajbaktériumokkal és talajalgákkal történő javítására hívta fel a figyelmet.

Részletezte a talajbaktériumok kumulatív hatását:

  • tápanyag hozzáférhetőség biztosítása (Nitrogén kötés, tápelem mobilizálás, szerves anyag feltárás).
  • extracelluláris bioaktív szerves anyagok termelése (antibiotikumok, vitaminok, enzimek, hormonok, szerves savak),
  • biokontroll hatású anyagok termelése (sziderofórok),
  • talajaggregátum és -szerkezet építés (EPS (baktériumnyálka) termelés),
  • cellulóz bontás.

Kiemelte, hogy a baktériumnyálka megfelelő termékek alkalmazásával előidézhető és segítségével a talajszemcsék összeragaszthatók. Így megtapad a nedvesség, az oldott tápanyag és a növények számára rendelkezésre áll. Ezzel a módszerrel a műtrágya hasznosulása is növelhető.

A különböző növénymaradványok az aerob körülmények között mineralizálódnak, anaerob körülmények között pedig humuszanyagokká válnak, mondta és hozzáfűzte, hogy az átalakulás mérhető. Tehát monitorozható a tarlómaradványok, a táphumusz és a szerkezeti humusz mennyisége, valamint a talajhigénia.

"A szalma, amely megfelelő módon lett kezelve pozitív hatásokkal bír a következő növénykulúrára" – emelte ki Daoda Zoltán.

Hozzátette, hogy tarlóhántáskor, tarlókezeléskor nagyon fontos a megfelelő mulcsolás, amely a különböző hőstresszek és az erózió ellen tartós védelmet nyújt a talajnak.

A szakember kiemelte a lezárás fontosságát: a tarlóhántást és a mikrobiális kezelést követően, akár egy menetben – több ilyen gépkapcsolat létezik – a lezárást meg kell oldani.

Felhívta a figyelmet, hogy a magyar állatállománynak szükséges szalmamennyiség többszörösét bálázzák be a gazdák minden évben. Ez kártétel, mert a szükségesen felüli résznek a földeken kellene maradni, és ami jelentős segítséget jelentene a termőtalajoknak.

A zúzott szalmán túl a felszínvédelemben megoldás lehet a jól hántolt tarló, a takarónövények, valamint gyomok és árvakelések is – tette hozzá.

Felsorolta, hogy a növényi maradványokat miért és hogyan érdemes takarásra használni:

  • A védelmi céllal alkalmazott takarás optimuma idényenként eltér.
  • A bolygatott talajokon nagyobb, a gondosan művelt talajokon kisebb a javasolt borítása arány.
  • Nyár közepén nagyobb, az idény végén kisebb lehet a borítottság.
  • Száraz idényben a nedvesség-visszatartás miatt nagyobb arányú felszíntakarás ajánlott.
  • Ugyanakkor csapadékos idényben is védelemre szorul a talaj a morzsapusztulás és az eliszapolódás miatt.

A biológiai folyamatok élénküléséről elmondta, hogy a földigiliszták megjelenése vagy elszaporodása a jel, hogy pozitív változások zajlanak a talajban – hangsúlyozta.

A szalma ott van termőtalajon, szét van terítve, "csak" vissza kell dolgozni és ezzel javítható a talaj. Ehhez a szakember a BactoFil Cell® készítmény ajánlotta, amely egymás hatását kiegészítő és erősítő talajbaktériumokból áll.

"SZALMA, azaz szerves TÁPANYAG ingyen!" című előadás prezentációja itt érhető el.

További információ:

agrobio.hu

AgroBio